Ezek a kartellgyanúra okot adó jelek és mintázatok – tájékoztató a GVH-tól

Megosztás Tetszik

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) "Kartellgyanús közbeszerzés?" címmel tájékoztatót tett közzé honlapján, melyben összegyűjtötte a kartellezés gyanújára okot adó jeleket és mintázatokat, valamint az ajánlatkérők lehetőségeit a kartellek kiszűrésére és megelőzésére.

Az ajánlatkérők a közbeszerzési eljárás gondos kialakításával csökkenthetik annak veszélyét, hogy az ajánlattevők vagy egy részük kartellezzen, továbbá észlelhetik a kartellre utaló jeleket, és felhívhatják rájuk a GVH figyelmét. Mindezt a közbeszerzési törvény kötelességükké is teszi, egyrészt a verseny tisztaságával kapcsolatos alapelvi rendelkezés révén, másrészt azáltal, hogy az ajánlatkérő köteles értesíteni a GVH-t a kartellgyanúról – írja a hivatal.

A kartell a versenytársak jellemzően titkos szövetsége a verseny korlátozására vagy kiiktatására. Sokféle változata van; árkartellben a kartelltagok együttműködése közvetlenül áraikra vonatkozik; piacfelosztáskor elosztják egymás között a vevőket, a földrajzi területeket vagy a terméktípusokat.

A kartell célja és legtöbbször hatása a verseny mellett érvényesülőnél rosszabb üzlet a vevők számára anélkül, hogy utóbbiak bármit kapnának cserébe. A kartell a legsúlyosabb versenyjogi jogsértés, és kartellügyekben születtek a GVH által kiszabott legnagyobb bírságok.

Közbeszerzési kartellről akkor beszélünk, ha a kartellezés közbeszerzési eljárás során valósul meg. Számos változata van, de lényeg ugyanaz: a közbeszerzés drágul, hatékonysága romlik.

A közbeszerzési kartellt – a versenyjogi tilalom és szankciók mellett – a büntető törvénykönyv szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményeknek minősíti.

A közbeszerzési kartellek néhány változata

„• körbenyerés: mindig más ad nyerő ajánlatot, a nyertesség előre leosztottan körbejár a kartelltagok között,

•„ ajánlat-visszatartás: csak a kartell által „nyertesnek kijelölt” ajánlattevő tesz érvényes ajánlatot, míg a többi kartelltag nem tesz ajánlatot vagy szándékosan érvénytelen ajánlatot tesz, esetleg később ezzel egyenértékűen viselkedik (például visszalép vagy nem teljesít hiánypótlást),

„• színlelt ajánlattétel: csak a kartell által „nyertesnek kijelölt” ajánlatevő tesz érvényes ajánlatot, míg a többi kartelltag szándékosan eleve versenyképtelen ajánlatot tesz,

• közös ajánlattétel (konzorcium) és alvállalkozói szerződések: akkor korlátozzák a versenyt, ha a résztvevők önállóan is képesek lennének a feladat elvégzésére. Egyéb esetekben akár erősíthetik is a versenyt, növelve a résztvevők számát.

A különféle változatok gyakran kombinálódnak.

A kartell nem egyenlő a korrupcióval. Közbeszerzésben a kartell és a korrupció gyakran összefonódik, de nem minden közbeszerzési korrupció kapcsolódik kartellhez. Ha például az egyik ajánlattevő pénzt ígér az ajánlatkérő valamelyik munkatársának, hogy fontos információt szivárogtasson ki neki, az korrupciós kísérlet, de önmagában még nem kartell (nem vesz részt benne több versenytárs).

Hasonló eset, ha valamelyik ajánlattevő pénzért előnyt kér az elbíráláskor, esetleg a részvételi feltételeket vagy a projekt műszaki tartalmát szeretné a maga számára kedvező módon befolyásolni anyagi ellenszolgáltatásért.

Az ilyen tisztán korrupciós esetekkel nem a GVH, hanem más hatóságok foglalkoznak.

A kartellek sokszor a vevők számára is észrevétlenek, hiszen többnyire titokban működnek. A közbeszerzési kartelleknek ugyanakkor gyakori velejárói olyan jellegzetes mintázatok és jelek, amelyeket az ajánlatkérő észlelhet, és amelyek alapján kartellgyanú vetődhet fel. A kartellek nyomokat hagynak.

Közülük néhány már egyetlen tendernél is gyanút kelt. Ilyen az ajánlattevők közötti kapcsolattartás a közbeszerzési eljárással összefüggésben, vagy olyan alvállalkozói kapcsolatok, amelyek nehezen egyeztethetők össze a független ajánlattétellel (például a vesztesek későbbi bevonása alvállalkozóként).

Más jelek és mintázatok csak több tender nyomán érhetők tetten, ilyen lehet például az ajánlatok hirtelen romlása vagy egységesülése a korábbiakhoz képest, vagy egy piacfelosztást sejtető séma megjelenése a tendernyerésekben.

Ugyancsak árulkodók (már egyetlen tendernél) a formai azonosságok, a szélsőséges (részletekbe menő és indokolatlan) tartalmi egyezések, valamint a túlságosan szabályos eltérések.

Komoly gyanúra okot adó jelek és mintázatok (már egyetlen tender esetén)

„• Bármilyen, az ajánlattevők közötti megállapodásra utaló, szóbeli vagy írásos hivatkozás.

•„ Az ajánlattevők olyan kijelentései, amelyek arra utalnak, hogy egyes cégek nem értékesítenek adott földrajzi területeken vagy adott vásárlóknak.

•„ Az ajánlattevők olyan kijelentései, amelyek arra utalnak, hogy egy terület vagy egy ügyfél másik beszállítóhoz „tartozik”.

•„ Az ajánlattevők arra utaló kijelentései, hogy valamelyik ajánlat jelképes vagy színlelt.

•„ A versenytársak rendszeresen találkoznak a tenderrel összefüggésben, vagy megbeszéléseket tartanak az ajánlattételi határidő lejárta előtt.

•„ Az ajánlattevők olyan kijelentései, amelyek a versenytársak árazásával vagy ajánlataival kapcsolatos, nem nyilvános adatok ismeretét jelzik.

•Az egyik (vagy akár több) ajánlattevő ismereteket árul el versenytársai pályázatáról a tenderbontás előtt.

•„ Az ajánlattevők olyan kijelentései, amelyek az adott cég sikerével vagy kudarcával összefüggő előzetes ismereteket jeleznek olyan eljárásban, amelynek eredményét még nem tették közzé.

•„ Két vagy több vállalat közös ajánlatot tesz, annak ellenére, hogy képesek lettek volna önálló ajánlatot adni.

•„ A nyertes ajánlattevő bevonja a vesztes ajánlattevőket vagy egy részüket alvállalkozóként.

•„ Egy vagy több ajánlattevő visszavonja az ajánlatát (vagy a döntés felülvizsgálatára vonatozó kérelmét), majd a nyertes ajánlattevő alvállalkozóként vonja be őket a teljesítésbe.

„• A nyertes ajánlattevő nem köti meg a szerződést, később azonban alvállalkozóként részt vesz annak teljesítésében.

•„ Az ajánlattevők olyan kijelentései, amelyekben áraikat azzal magyarázzák, hogy azok összhangban vannak „az iparági ajánlott árakkal”.

Komoly gyanúra okot adó jelek és mintázatok (több tender esetén)

•„ Az árajánlatok költségekkel nem magyarázható, hirtelen és egyidejű emelkedése.

•„ A korábbiak alapján várt árengedmények váratlan eltűnése.

•„ Hasonló árazás, ha az ajánlattevői árak hosszabb ideje nem változtak, vagy az ajánlattevői árak korábban egymástól eltértek.

•„ Az árajánlatok jelentős csökkenése a korábbi szinthez képest egy új vagy nem rendszeres ajánlattevő megjelenését követően (különösen, ha az ajánlattevők száma közben nem változott jelentősen, vagy ha a nyertes egyébként nem új piacra lépő).

•„ A nyertes ajánlatok valamilyen földrajzi rendszerezettséget mutatnak. Egyes vállalatok csak olyan ajánlatokat tesznek, amelyekkel csak egy adott földrajzi területen nyernek.

•„ Úgy tűnik, hogy egyes vállalatok sorban egymás után nyernek (nem jellemző az újranyerés azelőtt, hogy a többiek is sorra kerülnének).

•„ Valamely ajánlattevő árajánlata jóval magasabb egy adott szerződés esetében, mint ugyanazon ajánlattevő árajánlata más hasonló szerződések esetén.

•„ A rendszeres ajánlattevők nem tesznek ajánlatot egy olyan esetben, amikor arra számítani lehetett volna, más esetekben viszont továbbra is rendszeresen adnak ajánlatokat.

Komoly gyanúra okot adó azonosságok, egyezések és szabályosságok (már egyetlen tender esetén is)

•„ Valamely ajánlattevőtől érkező ajánlat egy másik ajánlattevő levelezési cégjelzését, logóját, vízjelét, telefonszámát, faxszámát tartalmazza, vagy egyéb, a másik ajánlattevő ajánlatában szereplő sajátos részt tartalmaz.

•„ Különböző ajánlattevők által benyújtott iratokban hasonló hibák, például szokatlan vagy azonos helyeken szereplő helyesírási hibák és elírások vannak.

•„ Különböző ajánlattevőktől érkező ajánlatok hasonló kézírást tartalmaznak vagy írásképet mutatnak, vagy azonos irodai eszközök használatának nyomát viselik.

•„ Különböző ajánlattevőktől érkezett ajánlatok azonos számítási hibákat tartalmaznak.

•„ Különböző ajánlattevőktől érkezett ajánlatokból ugyanazon kellékek, mellékletek, igazolások hiányoznak (és ezt nem magyarázza az ajánlatkérés egyértelműségének hiánya vagy egyéb hibája).

•„ Különböző ajánlattevőktől érkező ajánlatok az utolsó pillanatban végrehajtott módosításokat, törléseket vagy egyéb fizikai módosításokat tartalmaznak (azonos helyeken vagy azonos módosításokat, amelyeket nem indokol a kiírás változása vagy az ajánlatkérő igényeinek módosulása).

•„ Több ajánlattevő teljesen egyforma, részleteiben is (indokolatlanul) azonos árakat jelöl meg.

•„ Valamely ajánlattevőtől érkező ajánlat kifejezetten hivatkozik a versenytársak ajánlatára.

A lehető legkisebb kartellkockázattal járó közbeszerzési eljárás megtervezése alapos előzetes tájékozódást igényelhet az érintett termékről, a potenciális ajánlattevőkről és a hasonló tenderekről – írja tájékoztatójában a GVH.

A teljes anyag a gvh.hu-n olvasható.