Hivatkozhat-e egyenlő bánásmódra harmadik ország EU-n belüli közbeszerzési eljárás során?

Megosztás Tetszik

Az olyan harmadik ország gazdasági szereplői, amely nem kötött nemzetközi közbeszerzésről szóló megállapodást az Unióval, e területen nem hivatkozhatnak az egyenlő bánásmódra, olvasható az Európai Unió Bírósága C-652/22. számú ügyben hozott ítéletében.

Egy horvát ajánlatkérő közbeszerzési eljárást indított két horvátországi várost összekötő vasúti infrastruktúra kiépítésére. A törökországi székhelyű Kolin Inșaat Turizm Sanayi ve Ticaret (Kolin) vitatta a szerződést egy másik ajánlattevőnek odaítélő határozat jogszerűségét. E kereset keretében a hatáskörrel rendelkező nemzeti bíróság annak pontosítását kérte az Európai Unió Bíróságától, hogy az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárta után az ajánlatkérő szervek – a vonatkozó közbeszerzési irányelv értelmében – milyen körülmények között kérhetik az ajánlattevőktől az eredeti ajánlatuk helyesbítését vagy pontosítását.

A Bíróság határozott az elé terjesztett kérelem elfogadhatóságáról.

Megállapította, hogy az Uniót nemzetközi megállapodások kötik bizonyos harmadik országokhoz – többek között a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzésről szóló megállapodásához –, amelyek kölcsönös és egyenlő módon biztosítják a gazdasági szereplők közbeszerzési piacokhoz való hozzáférését. Így a jelen ügyben szóban forgó közbeszerzési szerződésre alkalmazandó irányelv szerint a tagállamok ajánlatkérőinek az ilyen megállapodásban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket legalább olyan kedvező bánásmódban kell részesíteniük, mint az uniós gazdasági szereplőknek biztosított bánásmód. E harmadik országok gazdasági szereplői hivatkozhatnak ezen irányelv rendelkezéseire.

Ezzel szemben az olyan harmadik országok gazdasági szereplői, amelyek – Törökországhoz hasonlóan – nem kötöttek ilyen nemzetközi megállapodást az Unióval, nem vehetnek részt az Unión belüli közbeszerzési eljárásban azt elvárva, hogy egyenlő bánásmódban részesüljenek a tagállamok vagy az ilyen megállapodás által kötelezett harmadik országok ajánlattevőivel. Ugyanígy nem hivatkozhatnak a vonatkozó közbeszerzési irányelv rendelkezéseire sem az érintett szerződés odaítéléséről szóló határozat vitatása érdekében.

Végül a Bíróság úgy ítélte meg, hogy a harmadik országok gazdasági szereplőinek a tagállami közbeszerzési eljárásokhoz való hozzáférésének kérdése olyan területre tartozik, amelyen az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik. Ezért e hozzáférést illetően a tagállamok nem jogosultak általános hatályú, kötelező erejű jogi aktusokat alkotni vagy elfogadni, még akkor sem, ha az Unió nem fogadott el alkalmazandó jogi aktusokat ezen a területen.

Ilyen aktus hiányában az ajánlatkérő feladata, hogy esetről esetre értékelje, hogy indokolt-e közbeszerzési eljárásban olyan harmadik ország gazdasági szereplőinek részvételét engedélyezni, amelyek nem kötöttek közbeszerzésről szóló nemzetközi megállapodást az Unióval. Ha az ilyen gazdasági szereplő vitatja az eljárás lefolyását, keresetét csak a nemzeti jog, nem pedig az uniós jog alapján lehet elbírálni.

A Bíróság e tekintetben úgy ítéli meg, hogy a nemzeti hatóságok nem követelhetik meg az ajánlatkérő hatóságoktól, hogy a közbeszerzési irányelv szabályait átültető nemzeti rendelkezéseket alkalmazzák az olyan harmadik ország gazdasági szereplőire, amely nem kötött nemzetközi megállapodást az Unióval.

Következésképpen a Bíróság az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítja.