Elkaszálta az Európai Bíróság a Gazprom és a németek tervét

Megosztás Tetszik

Érvénytelenítette az Európai Bizottság (EB) 2016-os döntését, mely nyomán az orosz Gazprom a német Opal gázvezetéken keresztül növelheti az Európába szállított gáz mennyiségét Ukrajna és Lengyelország megkerülésével.

A lengyel kormány 2016 végén fordult a CJEU-hoz az EB 2016. október 28-i döntése miatt, mert az lehetővé tette, hogy a korábbi 50 százalék helyett 80 százalékra növelje a vezeték kapacitásának használatát a Gazprom.

Ebben az ügyben döntött az Európai Unió Bírósága ma, amellyel kapcsolatban az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője, Anna-Kaisa Itkonen a PAP lengyel hírügynökségnek elmondta: a testület "alaposan elemezni fogja" a CJEU döntését. Szerinte az a korábbi helyzethez való visszatérést jelenti, így a Gazprom csupán az Opal kapacitásának 50 százalékát veheti igénybe.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök sajtóértekezletén úgy látta: a CJEU ítélete azt jelenti, hogy "a Gazprom és Németország nem monopolizálhatják a gázvezetéket".  A döntés növeli más cégek versenyképességét, jobb feltételeket biztosít a lengyel energiabiztonság számára – szögezte le a kormányfő.

A lengyel külügyi tárca közleménye szerint a döntésnek "kiemelt jelentősége van a gázpiaci verseny, az Európai Unió energiabiztonsága szempontjából". Rámutattak: az Opal igénybevételével a Gazprom más, Lengyelországon és Ukrajnán áthaladó gázvezetékek megkerülésével használhatta a szállítórendszert.

Konrad Szymanski, az EU-ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes szerint a CJEU döntése "nagy sikert jelent abban a küzdelemben, amelyet Lengyelország a közép-európai térség energiabiztonságáért folytat".

A lengyel PGNiG állami gázszolgáltató elnöke, Piotr Wozniak szerint az ítéletben "először öltött testet az energetikai szolidaritás", amelyet szerinte az Európai Bizottság engedélye sértett, amit a Gazpromnak adtak ki 2016-ban.      

Az évi 36,5 milliárd köbméter kapacitású Opal 2011-ben a lengyel határ mentén épült Németországban, összeköti a Balti-tengerben is húzódó orosz-német Északi Áramlat gázvezetéket a közép- és nyugat-európai hálózatokkal.