adozona.hu
Szponzori szerződésből eredő egyesületi kötelezettségek
//adozona.hu/altalanos/Egyesulet_szponzoralas_szamla_J6R9IF
Szponzori szerződésből eredő egyesületi kötelezettségek
Olvasónk szponzori szerződés megkötésével járó kötelezettségekkel kapcsolatban kérte az Adózóna segítségét. Greff Magdolna okleveles adószakértő (Finacont Kft.) válaszolt.
A kérdés részletesen így szólt: Egy bank szponzori szerződés megkötésével támogatna egy táncegyesületet. A pénzért cserébe az egyesületnek a táncgáláinkon a bankot meg kell említenie, mint szponzort. Ezért az egyesületnek számlát kellene kiállítania, szponzorálásról. Szükséges ebben az esetben az egyesületnek valamilyen reklám vagy marketing szolgáltatás tevékenységi kört felvennie? Ez a bevétel vállalkozási tevékenységnek minősül? Csak számla ellenében tudja a bank támogatni az egyesületet.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
A szponzorálás két fél közötti üzleti kapcsolatnak minősül, amelynek során az egyik fél pénzt, szolgáltatást vagy anyagi javakat bocsát a mási fél rendelkezésére. A szponzorált pedig az anyagi javakért cserébe adhat bizonyos jogokat, együttműködést, társulási lehetőséget, amelyek végeredményben a szponzort kereskedelmi előnyökhöz juttatják. Ez utóbbi kereskedelmi előny általánosságban reklámszolgáltatás nyújtását jelenti a szponzorált részéről a szponzor felé (például megjelenési lehetőség a szponzorált eseményein a szponzor részére, mint jelen esetben). A „viszontszolgáltatás” megléte megszokott gyakorlat az ilyen jellegű szerződéseknél. Ezen többletelem különbözteti meg a szimpla támogatásnyújtástól, hiszen így szolgáltatásnyújtás valósul meg a szponzorált részéről.
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (civiltörvény) 17. §-ának (1) bekezdése alapján a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható. Azonban a 18. § (1) bekezdésének b) pontja alapján gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat. A civiltörvény 2. §-ának 11. pontja alapján gazdasági-vállalkozási tevékenység:
a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve
– az adomány (ajándék) elfogadását,
– a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (ideértve a közhasznú tevékenységet is),
– a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését,
– az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását.
Jelen esetben gazdasági-vállalkozási tevékenységről van szó, így adomány elfogadásáról nem beszélhetünk, mivel a civiltörvény 2. §-ának 1. pontja alapján adomány a civil szervezetnek – létesítő okiratban rögzített céljaira – ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás, itt viszont az egyesület ellenszolgáltatást nyújt.
A civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. KIM rendelet alapján az egyesület kiegészítő jellegű gazdasági főtevékenységét is fel kell venni a TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelöléssel, ebbe a körbe tartozik a szponzoráció is.
Hozzászólások (1)
Véleményem szerint itt adományozás arról van szó, lásd a Tao. tv. 4. § 1/a. pontját, amely kimondja:
„1/a. * adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve hogy az nem jelent az e törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás;”
Ha az egyesület nem minősül közhasznúnak, akkor a banknak a Ptk. 6:589. § szerinti kötelezettségvállalás közérdekű célra jogcímen kell az adományt nyújtania. Tehát számlakiállítás nem szükséges.
Vadász Iván