Csaknem 8 és fél évnyi átlagbér kellene egy új, 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához

Megosztás Tetszik

Az átlagos bruttó fizetések alapján a leghosszabb időszakot 15,2 évet a szerbeknek kellett dolgozniuk ahhoz, hogy új, 70 négyzetméteres lakást vehessenek, ehhez Magyarországon tavaly 8,4 évnyi bruttó átlagkereset kellett – írta a Deloitte európai lakóingatlan-piaci (Deloitte Property Index) tanulmányában, amit hétfőn juttattak el az MTI-nek.

A felmérés 10. kiadásának adatai szerint a vizsgált 24 európai ország közül tavaly első alkalommal lett Ausztria a legdrágább a 4457 eurós négyzetméterenkénti átlagárral, a második helyezést 4421 eurós átlagárral Franciaország érte el. Magyarországon a lakások átlagos négyzetméterára 2020-ban 1657 euró volt.

Közölték, a legdrágább európai város 2020-ben továbbra is Párizs volt, ahol csaknem 13 ezer eurót kellett fizetni egy négyzetméterért új lakás vásárlásánál. A lista második helyezettje Tel-Aviv, míg a harmadik helyen München szerepel, ahol átlagosan 8700 eurót kellet fizetni egy négyzetméterért. Budapesten 2020-ban az új lakások átlagos négyzetméterára 2207 euró volt.

A közlemény idézte Kohári Gábort, a Deloitte Magyarország Pénzügyi tanácsadás üzletágának igazgatóhelyettesét, aki elmondta, a fővárosok közül csak Rómában csökkentek a lakásárak. Tavaly új jelenségként már több európai nagyvárosban 10 százalékot meghaladó árcsökkenést is mértek. Összességében a pandémia gazdasági hatásai igen eltérő mértékben érintették Európa nagyvárosait – tette hozzá.

Kiderült, hogy 2020-ban a bérelt ingatlanoknál is Párizsban kellett a legtöbbet fizetni Európában, négyzetméterenként átlagosan 28,6 eurót. Budapesten az átlagos bérleti díj négyzetméterenként 9,76 euró volt, ami a vizsgált 62 európai város közül a 39. legmagasabb. Ugyanakkor megjegyezték, hogy Budapesten a bérleti díjak jelentősen csökkentek 2019-hez képest.

Ámann Róbert, a Deloitte Pénzügyi tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója a közlemény szerint elmondta, a bérleti díjak csökkenése vélhetően azzal magyarázható, hogy a járványügyi korlátozások hatására a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadások lehetősége jelentősen korlátozódott, illetve a vidéki diákok és munkavállalók száma is csökkent a fővárosban, így a hosszú távú bérleti piacon megjelent kínálat jelentősen javította a bérlők alkupozícióját.

A közlemény szerint az új építési engedélyek számát nézve Magyarország ezer lakosra vetített 2,31-es mutatója elmarad a környező országok mutatójától. Példaként említették, hogy az ezer emberre jutó építési engedélyek száma Lengyelországban 5,85, Csehországban 3,29, Szlovákiában 3,62 volt, míg Ausztriában meghaladta a 10-et. Ez utóbbi pedig azt jelenti, hogy a vizsgált országok közül Ausztriában bővült a legdinamikusabban a lakásállomány.