Brexit: megőrizhetnék szerzett jogaikat az uniós állampolgárok

Megosztás Tetszik

Több millió európai polgár a brit kilépés után is, egészen élete végéig megtarthatná a szerzett jogait a Brexit-tárgyalásokra javasolt EU-mandátum értelmében, amit szerdán ismertetett Michel Barnier, az Unió főtárgyalója. A Bizottság nem tartja kizártnak, hogy legkésőbb decemberre elvi megállapodás jöhet létre a Brexit feltételeiről.

Néhány nappal a tárgyalási iránymutatások elfogadása után az Európai Bizottság szerdán elfogadta azt a jogi dokumentumot, amelyben témákra lebontott részletes mandátumot kér az EU 27 tagállamától a brit kilépés feltételeinek a kitárgyalására. Michel Barnier, az EU főtárgyalója szerint az érdemi tárgyalások a június 8-ra kiírt brit parlamenti választás után, valamikor június közepén kezdődhetnek meg, feltéve, hogy addigra London is leteszi az asztalra a maga verzióját.

Barnier szerdai sajtótájékoztatóján nem táplált illúziókat azt illetően, hogy az álláspontok közötti, esetenként jelentős eltérések miatt kemény tárgyalásokra számít Londonnal.

Annál is inkább, mert az EU27-ek meglehetősen ambiciózus célokat fogalmaztak meg a tárgyalások megkezdése előtt. A Bizottság által javasolt mandátum értelmében – amit várakozások szerint május 22-én hagynak jóvá miniszteri szinten a tagállamok – a Nagy-Britanniában korábban különböző (például nyugdíjas) jogosultságokat szerző, illetve a brit kilépés napjáig ott életvitelszerűen tartózkodó, dolgozó, vagy akár csak ingázó európai polgárok (az EU27-ek állampolgárai) és hozzátartozóik egészen életük végéig megtarthatnák az uniós polgárokként szerzett jogaikat függetlenül attól, hogy Nagy-Britannia már nem lesz az EU tagja.

És ha ez még nem lenne elég, az Európai Bizottság azt szeretné, ha az erről szóló megállapodás felett a brit bíróságok mellett az Európai Bíróság gyakorolhatna jogi felügyeletet a Brexit után. Megfigyelők szerint az EU27-eknek várhatóan ez lesz az egyik olyan követelése, ami éles brit ellenállásba ütközik majd, miután a kilépéspártiak egyik fő ígérete az volt a tavaly júniusi népszavazás előtt, hogy „kiszabadítják az Egyesült Királyságot” a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság joghatósága alól.

Brüsszel szerint azonban szükség van egy olyan jogi instanciára, ami garantálja a szigetországban élő 3,2 millió európai, illetve az EU-ban tartózkodó 1,2 millió brit állampolgár jogainak egyenlő és hátrányos megkülönböztetés nélkül történő érvényesítését. És jelenleg egyetlen ilyen jogi testület van, jelesül az Európai Bíróság.

Az EU-ban és Nagy-Britanniában is első számú prioritásnak tekintik a polgárok számára a Brexit által teremtett létbizonytalanság gyors kiküszöbölését. A probléma elvileg 4,2 millió európait érint, a valós szám azonban ennél egyes becslések szerint akár több millióval is nagyobb lehet, hiszen sok jogosultságokat szerzett személy már nem él a szigetországban és fordítva.

A Bizottság azt szeretné, ha az érintett európaiak a brit kilépés után is megőrizhetnék jelenlegi jogaikat, legyen szó a letelepedésről, a munkavállalásról, a tanulásról, a diplomák kölcsönös eléréséről és az egészségügyi rendszerhez való hozzáférésről.

A most kérelmezett tárgyalási mandátum kizárólag a tárgyalások első szakaszára vonatkozik, amelyek a brit kilépés feltételeinek rögzítéséről szólnak. A második szakaszban – a Bizottság szerint nem kizárhatóan akár már 2017 októberében és decemberében – az EU és a már nem EU-tagnak számító Nagy-Britannia közötti jövőbeli viszonyról (mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi megállapodásról) lesz szó, és szükségszerűen a kilépés és a jövőről szóló megállapodás közötti időszakra érvényes átmeneti rendelkezéseket is magába foglal majd. Erről ugyanakkor külön mandátumot kap majd a Bizottság, amennyiben Michel Barnier főtárgyaló úgy ítéli meg, hogy „elegendő előrehaladást” sikerült elérni a kilépés feltételeiről folytatott megbeszéléseken.

Barnier szerdán nyilvánvalóvá tette, hogy ez akkor fog bekövetkeztetni, ha elvi megállapodásra tudnak jutni a felek a kilépési okmány három fő kérdéséről. Ezek: a polgárok jogai, a pénzügyi rendezés és a külső határok kérdése, ami mindenekelőtt az északír-ír határ Brexit utáni átjárhatóságát érinti. Emellett első körben még azt is tisztázniuk kell a feleknek, hogy a Brexit másnapján mi lesz például a piacra dobott áruk címkézésével, miután akkor már elvileg nem lesznek hatályban az uniós szabályok. Ugyanez vonatkozik azokra a jogi és adminisztratív eljárásokra is (például elfogatóparancs érvényessége), amelyeket még a brit kilépés előtt fogadtak el, de a végrehajtásukat megkérdőjelezheti a jogi helyzet megváltozása. 

A polgárok jogai mellett különösen kemény diónak ígérkezik a brit válás pénzügyi feltételeinek a rendezése. Michel Barnier szerdán nem győzte hangsúlyozni, hogy szó sincs semmilyen büntetésről, vagy egy „búcsúcsekkről”. Nagy-Britannián arányosan kizárólag azokat a múltbéli kötelezettségvállalásokat kérik számon, amelyet az EU28-ak még együtt fogadtak el. Ez a költségvetési kiadásokhoz való hozzájárulások mellett magába foglalná a nyugdíjkasszába való befizetést, de a két Nagy-Britanniában megtelepedett EU-ügynökség átköltöztetésének a költségeit is. 

A számla végösszegéből levonják majd azokat a pénzeket, amelyekkel az EU tartozik a briteknek. Sem Barnier, sem más EU-források nem voltak hajlandók konkrét összegről beszélni, jóllehet korábban kiszivárgott, hogy Brüsszelben 60 milliárd euróra becsülik a London által befizetendő összeget. Formailag azonban a tárgyalásokon kell majd megállapodniuk a feleknek arról, hogy milyen módszer alapján számolnak és egészen pontosan milyen tételek figyelembevételével jön majd ki a végleges összeg.

Egy biztos: a briteknek még évekkel a Brexit után is pengetniük kell majd, aminek oka, hogy az adott évre jóváhagyott kötelezettségvállalásokat gyakran csak két-három évvel később fizetik ki. Ergo, a 2020-ra jóváhagyott kohéziós források egy részét ténylegesen csak 2023-ban fogják majd kifizetni, évekkel azután, hogy Nagy-Britannia távozott a fedélzetről.

Michel Barnier arra is felhívta a figyelmet, hogy meglehetősen szűk az időkeret a tárgyalások lefolytatására és a megállapodásra. „Legfőbb ideje a tárgyalások megkezdésének. Az óra ketyeg” – szögezte le az EU Brexit-tárgyalója.