hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Beruházásvédelmi kérdésekben már csak a nemzeti vagy az EU bírósága előtt lehet vitatkozni

  • Erdős Gabriella, adószakértő

2020. augusztus 20-án lépett életbe az a multilaterális megállapodás (továbbiakban Megállapodás), amely megszüntette az EU tagállamok közötti kétoldalú beruházás védelmi megállapodásokat. A Megállapodást 23 tagállam írta alá, az aláírók között nem szerepel Ausztria, Finnország, Írország és Svédország. A Megállapodást Magyarország a 2020. évi LIX. törvénnyel hirdette ki.

A Megállapodás létrejöttének közvetlen kiváltó oka az Achmea ügyben (C-284/16) hozott EUB döntés, amely szerint az EU működéséről szóló szerződéssel (EUMSZ) ellentétes a tagállamok között létrejött nemzetközi beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő választottbírósági klauzula, amelynek értelmében a tagállamok egyikének beruházója a másik tagállamban létesített beruházásokra vonatkozó vita esetén ezen utóbbi tagállammal szemben választottbíróság előtt indíthat eljárást. Az EUMSZ értelmében a tagállamok vállalják, hogy az EU alapszerződések értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó vitáikat kizárólag az EU előírásai szerint rendezik. Eszerint pedig a felmerült vitás kérdésekkel először a nemzeti bírósághoz kell fordulni, amely kétség esetén előzetes döntéshozatali kérelemmel fordulhat az Európai Unió Bíróságához.

Az Achmea ügy csak a választottbírósági eljárásra való jogosultságot kérdőjelezte meg, azonban olyan folyamatot indított meg, amely a kétoldalú beruházásvédelmi egyezmények teljes, azonnali megszűnéséhez vezetett. A beruházások védelme természetesen továbbra is fontos helyet foglal el az Európai Unió jogrendszerében, azonban az ezzel kapcsolatos viták fóruma ezentúl csak EU vitarendezési fórum lehet. A beruházásvédelemre jelenleg még nem született EU szintű multilaterális megállapodás, azonban az alapelveket Bizottsági Közlemény rögzíti [COM(2018) 547 final]. Természetesen mind a Megállapodás, mind a Közlemény csak az EU-n belüli kérdésekre vonatkozik, a nem-EU tagállamokkal kötött ilyen megállapodások továbbra is érvényesek.

A kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások megszűnésével kapcsolatosan számtalan rendezendő kérdés merül fel. A Megállapodás ugyanis nemcsak a jövőre nézve érvényteleníti az ilyen eljárásokat és az azokkal kapcsolatos döntéseket. A Megallápodás szerint a tagállamok közötti kétoldalú beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő választottbírósági klauzulák ellentétesek az EU joggal és ezáltal alkalmazhatatlanok. Ennek az a következménye, hogy attól az időponttól kezdve, hogy az adott kétoldalú beruházásvédelmi Megállapodás felei az EU tagállamává váltak, a választottbírósági klauzulák nem szolgálhattak volna a választottbírósági eljárások jogi alapjául. A Megállapodás értelmében ezért egyedül a 2018. március 6-a előtt (ekkor született az Achmea ítélet) meghozott választottbírósági döntések maradhatnak érvényben. A jelenleg még függőben lévő ügyek rendezésének módját a Megállapodás átmenteti intézkedései írják elő. Az átmeneti intézkedések azonban csak abban az esetben alkalmazhatók, ha a folyamatban lévő választottbírósági eljárás felperese az illetékes nemzeti bíróság előtt nem támadta meg a jogvita tárgyát képező intézkedést. Az átmeneti intézkedések nem alkalmazhatók, ha olyan jogerős határozat születik, amely szerint a vitatott intézkedés nem tartozik az adott kétoldalú beruházási megállapodás hatálya alá vagy nem sérti az adott kétoldalú beruházási megállapodást.

A folyamatban lévő ügyek rendezése két módon lehetséges, peren kívüli egyezség vagy nemzeti bírósági eljárás útján.

S strukturált párbeszéd idejére a választott bírósági eljárást, illetve a határozat végrehajtását a beruházó kérésére felfüggesztik. Strukturált párbeszéd a kétoldalú beruházásvédelmi egyezmények megszűnésétől számított hat hónapon belül indítható, később már nem. A párbeszéd alapja az a vélelem, hogy az ügy tárgyát képező intézkedés nincs az EU joggal sem összhangban. A párbeszédet kötelező lefolytatni, ha az EUB vagy nemzeti bíróság jogerőre emelkedett ítéletben megállapította, hogy az eljárásban kifogásolt állami intézkedés sérti az uniós jogot. Az egyezségi eljárást pártatlan közvetítő felügyeli.

A vitarendezés másik nyitva álló útja a bírósági eljárás. Erre lehetőség van a folyamatban lévő ügyek esetén akkor, ha a beruházó így dönt, illetve azután is, ha a strukturált párbeszéd nem vezetett eredményre. Bírósági eljárás csak a folyamatban lévő választottbírósági eljárások beruházók általi megszüntetését követően kezdeményezhető. Ugyanúgy, mint a strukturált párbeszéd esetén, ez is csak a kétoldalú beruházásvédelmi egyezmények megszűnésétől számított hat hónapon belül vagy a Strukturált párbeszéd meghiúsulása után indítható, később már nem. Ilyen esetben nem alkalmazhatók a szokásos elévülési szabályok, a nemzeti bírósághoz fordulásra vonatkozó nemzeti elévülési határidő attól az időponttól indul, amikor a beruházó visszavonja a választottbírósági eljárást, vagy lemond a már határozat végrehajtásáról, továbbá kötelezettséget vállal, hogy nem indít új választottbírósági eljárást.

Bár a Megállapodás nem említi, de a vitarendezésnek egy harmadik módja is lehetséges EU kötelességszegési eljárás indításán keresztül. A vonatkozó szabályok szerint ugyanis bármely EU állampolgár (beleértve a vállalkozásokat is) felhívhatja az EU figyelmét arra, hogy szerinte az adott tagállam intézkedése az EU jogszabályokba ütközik. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli, hogy valószínű a jogellenesség, akkor a tagállam ellen kötelességszegési eljárást indít az EU joggal konfliktusban lévő jogszabályi hely hatályon kívül helyezésére, illetve az ebből eredő károk megtérítésére. Ha a kötelességszegési eljárás nem vezet eredményre, akkor a Bizottság az EU Bírósághoz fordul jogorvoslatért.

Összességében a Megállapodás a beruházásvédelem jogszabályi kereteinek Európai Uniós szintű megteremtését szolgálja, annak az első lépése. Az eddigi választott bírósági rendszer helyett beágyazza a beruházásvédelmi vitarendezési lehetőségeket az EU jogorvoslati rendszerébe. A beruházásvédelem következő lépése a Bizottsági Közlemény multilaterális Megaállapodássá formálása lesz.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Céltartalékképzés társasági adó vonzata

Pölöskei Pálné

adószakértő

Katás bt. után átalányadózó egyéni vállalkozó

Pölöskei Pálné

adószakértő

Árfolyamnyereség és tao

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 január
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close