hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzék a közigazgatási bíróságok miatt

  • adozona.hu

Közös beadványt nyújt be az ellenzék az Alkotmánybírósághoz a közigazgatási bíróságokról szóló törvényekkel kapcsolatban, mert szerintük alkotmányellenes lenne az alkalmazásuk – közölte a Jobbik pénteken az MTI-vel.

A közlemény szerint azt kérik az Alkotmánybíróságtól, állapítsa meg, hogy a közigazgatási bíróságokról szóló, valamint annak a hatálybalépéséről és átmeneti szabályairól szóló törvények egyes rendelkezései ellentétesek az alaptörvénnyel, és ezért visszamenőlegesen semmisítse meg őket.
    
Sérülne a hatalmi ágak megosztásának elve, veszélybe kerülne a közigazgatási bíróságok függetlensége és pártatlansága az új törvény értelmében – írták. Az igazságügyi miniszter gyakorolná ugyanis azokat a jogokat, amelyek következtében a közigazgatási bíróságok működhetnek, és az ő kizárólagos jogkörébe tartozna többek között a bírák kinevezése és leváltása. Ezen kívül a pénzügyi költségvetés kialakításával is befolyásolni tudná a bíróságok működését – fejtették ki.
    
Kiemelték: a bírói függetlenség esélyt jelent, hogy az állampolgárok győzhetnek az állam ellen, lehetőséget ad arra, hogy a hatalmi önkénnyel felvegyék a küzdelmet. Ezek sérelmét eredményezi, ha a közigazgatási bíróságok a kinevezési és működtetési szabályokat tekintve az ágazati minisztertől függenek – vélekedtek.
    
Emiatt fontos, hogy az állampolgárok az államhatalmi-közigazgatási szervvel szemben is független bírósághoz fordulhatnak-e. A kialakult helyzet alkotmányossági szempontok miatt különösen védhetetlen, hiszen a végrehajtó hatalmi ág egyik politikai vezetője befolyásolhatná a független bíróságokat – írták.
    
A beadványban indítványozzák azt is, hogy az Alkotmánybíróság mondja ki a törvények közjogi érvénytelenségét, mivel a szavazás napján a parlament levezető elnöke nem ült az elnöki emelvényen, és nem voltak mellette a munkáját segítő jegyzők sem. Alkotmányos aggályokat vet fel az is, hogy a szavazógépek nem működtek megfelelően, akkor is tudtak szavazni a képviselők, ha nem volt behelyezve a szavazókártyájuk, tehát más is szavazhatott helyettük vagy a hiányzók helyett.
    
A normakontroll-beadványt aláírásával támogatta Gyüre Csaba (Jobbik), Harangozó Tamás (MSZP), Vadai Ágnes (DK), Keresztes László Lóránt (Lehet Más a Politika), Szabó Tímea (Párbeszéd), Buzinkay György (Momentum), valamint a független Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Bősz Anett – olvasható a közleményben.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Autóbérlés 3. országbelinek

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink