Albérlet vs. lakásvásárlás: mutatjuk az előnyöket és a hátrányokat

Megosztás Tetszik

Július végén megtudták a felsőoktatásba jelentkezők, hogy melyik egyetemre mehetnek tovább, már csak a pótfelvételizők jövője kétséges. Ez sokak számára jelent új kihívást, hiszen aki nem ott tanul tovább, ahol eddig élt, és nem tud vagy nem akar kollégiumba menni, annak az augusztus az albérletvadászatról vagy a lakásvásárlásról szól. De melyik éri meg jobban? A Bank360.hu elemzői összefoglalták a lehetőségeket egy fővárosi, kétszobás ingatlan példáján keresztül.

A ponthatárok kihirdetését követő időszak minden évben az egyik legmozgalmasabb a lakás- és albérletpiacot tekintve, hiszen több ezer diák költözik a fővárosba és a nagyobb vidéki egyetemi városokba. Közülük sokaknak nem jut kollégiumi férőhely, így albérletbe kényszerülnek; a családok egy része pedig úgy dönt, hogy ha már több évre szükség van egy lakásra, akkor inkább sajátot vesznek. De vajon melyik forgatókönyv éri meg jobban?

Sokba kerül ma albérletbe menni

Egy másfél vagy kétszobás, 50–60 négyzetméteres lakás bérleti díja Budapesten 130–150 ezer forint körül kezdődik, nem irreális tehát, ha 75 ezres bérleti díjjal számol egy gólya, aki csak egy saját szobát szeretne magának az egyetemi évek alatt, az albérletet pedig megosztaná egy lakótárssal.

A kerületek között természetesen lehetnek eltérések, de az albérleteket hirdető portálokon és a közösségi oldalakon közzétett hirdetések alapján a külvárosi kerületekben sincsenek sokkal könnyebb helyzetben a diákok.

Megéri inkább saját lakást venni?

Egyre több szülőben merül fel a kérdés, hogy az évi több százezer forintos kiadás helyett inkább saját lakást vesznek – ami érthető, részben az alábbiakat figyelembe véve:

• biztos lakhatást jelent a tanulmányok alatt;
• kétszobás lakás vásárlása esetén a másik szoba kiadható, amiből bevétel származik;
• a kiadott szoba árából részben törleszthető a felvett lakáshitel;
• biztos befektetés: ha már nem kell a lakás, eladható, nagy valószínűséggel egyszerűen pénzzé tehető.

Ez mind jól hangzik, a gyakorlatban azonban nincs mindenkinek erre lehetősége. A lakásárak ugyanis nem alacsonyak, a fővárosban még az olcsóbb kerületekben is 40–50 millió forint körül mozog egy 50–60 négyzetméteres lakás ára, a vásárláshoz pedig legalább 20 százalékos önerőre van szükség.

Vegyünk egy példát: egy 50 négyzetméteres, 40 millió forintos lakáshoz szükség van 8 millió forint önrészre. Ha a fennmaradó 32 millió forintot lakáshitelből finanszírozza a család, akkor 20 éves futamidő és 10 éves kamatperiódus mellett (nincs szükség hosszabb kamatfixálásra, mivel ennyi idő után biztosan vége van az egyetemnek, a család pedig értékesíteni tervezi az ingatlant) 3,50 százalékos THM-mel találunk lakáshitelt, már ha a fizetésünk meghaladja a 450 ezer forintot. A törlesztőrészlet így 184 554 forint lesz.

Tegyük fel, hogy a család azzal számol: az egyetem 6 évig fog tartani, mivel a diák egy évet külföldön fog tölteni tanulmányai alatt! Ez alatt az időszak alatt törlesztésre kifizetnek 13 287 888 forintot. Ehhez hozzá jön még a hitel kezdeti költsége, melyre számolnak 60 ezer forintot, továbbá kell még előtörlesztési díjjal is kalkulálni, mely a fennálló tartozás 1,5 százaléka, 6 év törlesztés után körülbelül 370 ezer forint lesz. 6 év alatt tehát összesen körülbelül 13,7 millió forintot fizettek ki a hitelre, ehhez még hozzájön az önrészük, ami 8 millió forint volt, kiadási oldalon tehát 21,7 millió forinttal számolnak.

Ezzel szemben, úgy kalkulálnak, hogy 6 év alatt legalább 20 százalékkal fog nőni a lakás értéke, 40 helyett tehát 48 millió forintért fogják tudni eladni az ingatlant. Ebből a fennálló tartozást, 24,6 millió forintot kell még visszafizetniük a banknak, a végén tehát 23,7 millió forint lesz a számlájukon, ami 2 millió forinttal meghaladja az összes kiadásukat és befektetésüket, mely 21,7 millió forint volt.

Ezen felül pedig azt is érdemes figyelembe venni, hogy 6 évig ki fogják tudni adni havi 75 ezer forintért a lakás egyik szobáját, amivel 5 400 000 forint bevételhez jutnak majd, így a haszon már 7,4 millió forint lesz, 5 400 000 forintot pedig nem kell majd kifizetni hat év alatt – albérleti díjként – a gyermekük lakhatásra, ami szintén tovább növeli a nyereséget. Ezek mellett eltörpül, hogyha a most rendelkezésre álló 8 millió forintjukat Magyar Állampapír Pluszba fektetnék be, akkor 5 év alatt realizálhatnának rajta körülbelül 1,9 millió forint hasznot, a maradék egy évben pedig (a kamattal növelt összeget alapul véve) még 400 ezer forintot.

A fenti kalkuláció alapján pedig az sem fordítja veszteségesbe az üzletet, ha az ingatlan megszerzésekor megfizetik az illetéket (kb. 1,6 millió forintot) és adóznak a bejövő bérleti díj után (kb. 800 ezer forint).

Összességében a lakásvásárlás legfőbb előnye a bérléssel szemben, hogy nemcsak kiadással jár, hanem bevételt is tudunk termelni bérleti díj formájában, emellett az értéknövekedés is hozhat hasznot – ezek együttesen pedig jócskán meghaladják a vásárláshoz felvett lakáshitel költségeit.

Vidéken sem sokkal jobb a helyzet

A vidéki nagyvárosokat tekintve Debrecenben sem egyszerű egyetemistaként albérletet kivenni. Bár az árak valamivel alacsonyabbak, mint a fővárosban, itt sem ritka a havi 100–120 ezer forintos bérleti díj, de nem marad el sokkal ettől az árszinttől Pécs sem, ahol szintén bőven találni 100 ezer forint körüli ajánlatokat, kétszobás albérletek után kutatva. Valamivel jobban járnak a szegediek, ahol 100 ezer forint alatt is találhatunk albérletet, így a fővárosi lakhatási költségek akár 60-70 százalékáért is saját szobához lehet jutni.

Hatéves képzési idővel számolva – feltételezve, hogy a bérleti díj időközben nem változik, és hogy nyárra sem költözik ki a diák az albérletből – Budapesten 5,4 millió forint körül alakul a lakhatásra költött összeg, ha 75 ezer forintért bérel szobát az egyetemista. Szegeden ugyanez mindössze 3,9 millió forint körüli összegből is sikerülhet, ha fixen 55 ezer forintos bérleti díjjal számolunk.