A nap kérdése: hol a határ a szálláshely-szolgáltatás és az albérlet között, mi a különbség a rövid távú és a hosszú távú lakáskiadás között?

Megosztás Tetszik

Hol a határ a szállásadás és az albérlet között? Mi az eltérés a rövid távú lakáskiadás és a hosszú távú lakáskiadás között? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A Ker. tv. 2. § szerint

22. szálláshely: szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület, valamint szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, bérbeadás keretében hasznosított, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. § 29 a) pontja szerinti nyaralóhajó;

23. szálláshely-szolgáltatás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása; – ilyen például az ágynemű biztosítása, reggeli stb.

Előzőkből következően ez egy engedélyköteles tevékenység.

Az albérletre vonatkozó szabályokat részben a polgári törvénykönyv, részben pedig a lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) tartalmazza.

E törvény értelmében a bérlő a tulajdonos hozzájárulásával a lakást vagy egy részét bérbe (albérletbe) adhatja. Ha saját lakásunkat adjuk ki, akkor az bérlet, és nem albérlet, csak a köznyelv használja helytelenül erre az esetre is az albérlet szót. A bérlet/albérlet huzamosabb időre – sokszor határozatlan – szól, 90 napnál mindenképpen tovább.

A rövid távú lakáskiadáskor a lakástulajdonos napokra vagy hetekre (maximum 90 napra) adja bérbe az ingatlant, s ezzel leginkább átutazókat, turistákat, városba érkezőket megcélozva. A lakáskiadás ilyenkor magában foglalja az ágyneműt, takarítást és a rezsiköltséget is, amit a bérlet/albérlet nem.