Orbán a végtörlesztésről: "meg fognak bennünket támadni"

Megosztás Tetszik

A miniszterelnök 150 és 300 ezer közé teszi azoknak a devizahiteleseknek a számát, akik élhetnek majd az adósságuk rögzített árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztésének lehetőségével. Orbán Viktor kedden a HírTV Rájátszás című műsorában hozzátette ugyanakkor, ez a szám nagyobb is lehet. A szerinte a magyar jogba nem ütköző egyösszegű végtörlesztés egy meghatározott ideig lesz igényelhető. Azt, hogy korábban miért nem korlátozták adminisztratív módon a devizahitelezést Magyarországon, parlamenti bizottság vizsgálja majd a kormányfő tervei szerint.

A végtörlesztés nemzetközi jogi helyzetéről szólva Orbán Viktor az interjúban azt mondta, "meg fognak bennünket támadni", és vitára kell számítani. A miniszterelnök szerint ha néhány év múlva olyan ítélet születne az európai bíróságon, hogy jogtalan, amit a kormány most bevezetni tervez, akkor sem hárulna semmi azokra a devizahitelesekre, akik majd élnek az egyösszegű végtörlesztés lehetőségével, hanem a magyar államnak kellene akkor helytállnia.
   
Egy esetleges magyar alkotmánybírósági vétóról szólva kijelentette: "a magyar jog ismeretében azt tudom mondani, hogy a Fidesz és a KDNP által előterjesztett javaslat nem ütközik a magyar jogba". Azzal összefüggésben, hogy sajtóhírek szerint az igazságügyi tárca egy szakvéleménye szerint jogellenes a javaslat, Orbán Viktor azt mondta: nem ismeri ezeket a "pletykákat".
   
Számításaik szerint - mint ismertette - valahol 150 és 300 ezer között lehet azoknak a devizahiteleseknek száma, akik rendelkeznek a végtörlesztéshez megtakarítással, és úgy döntenek, hogy "kiszállnak". "De Magyarországon vagyunk, és az emberek, amikor baj van, és lehetőség nyílik arra, hogy megszabaduljanak a bajtól, sokkal többre képesek, mint mi azt gondolnánk. Akkor összejön a barát, a rokon, az ismerős, a cihából is előkerül ez, az" - mondta, megjegyezve, ezért könnyen lehet, hogy a 150-300 ezer közé tett szám nagyobb lesz.
   
A kormányfő beszámolt arról is, hogy a majdani törvényben világossá teszik, a végtörlesztés nem "egy örökké nyitva álló lehetőség", ezért megállapítanak egy időpontot, ameddig be lehet jelentkezni a kilépésre.
   
Arra a kérdésre, hány telefonhívást kapott a hétfői bejelentés után, azt mondta, külföldről még a parlamenti beszéd előtt érkeztek hívások szép számmal. Azonban - mint fogalmazott - "miután nem volt kihangosítva, hogy ország-világ hallhassa, amiről beszélek egy-egy kancellárral vagy éppen a brüsszeli bizottság elnökével, és nem hatalmaztak fel arra, hogy én itt idézgessem az ő szavaikat, ezért nem volna helyes, ha ilyesmit tennék". Annyit azonban elmondott, hogy pontosan ugyanolyan mondatokat hallott, mint a bankadó bevezetésekor.
   
Arra, mit jelent az a hétfői kifejezése, hogy az OTP és az FHB mögött ott áll a magyar állam, azt válaszolta: "az a helyzet, hogy a külföldi bankok mögött, ha bármifajta nehézségük támad, ott állnak a külföldi anyabankok. A magyar bankoknak nincs külföldi anyabankjuk, mögöttük a magyar állam áll". Az szerinte egy teljesen rossz értelmezése a mondatának, miszerint az azt jelentené, hogy a magyar állam az átváltáshoz biztosított forint fejében tulajdonjogot akar szerezni az említett két pénzintézetben.
   
Az egyösszegű végtörlesztés bankadót érintő esetleges hatását úgy kommentálta: "a bankadót be szoktuk szedni", és ez így lesz a jövőben is.
   
A kormányfő szerint az európai gazdaságot a bankok vitték csődbe, "az a bankárkorszak juttatott bennünket oda, ahol most vagyunk, amely valamikor 10-20 évvel ezelőtt kezdődött meg, és ahol senki sem védte meg a bankokkal szemben az embereket. (...) Ennek a bankárkorszaknak kellene véget vetni úgy, hogy közben a bank és a bankárok iránti bizalom ne csappanjon meg".
   
Úgy látja, valójában nem a Fidesz-KDNP-nek kellett volna előállnia a "veszteségmegosztásra" tett javaslattal, hanem már jó egy évvel ezelőtt maguknak a bankoknak.
   
Orbán Viktor ismét beszélt arról, hogy egyedül Magyarországon nem tettek semmilyen lépést a devizahitelek adminisztratív korlátozására, sőt "Magyarországon a bankok és a kormányzat, miután az előző nyolc évben a kormányok nem az emberek oldalán álltak, hanem a bankárok oldalára álltak át (...), inkább közösen belelovalták az embereket abba, hogy nincs olyan nagy kockázat, vegyék fel ezt a pénzt". Fontos kérdésnek nevezte, hol volt ekkor a jegybank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a pénzügyminiszter, "horribile dictu" maga a miniszterelnök. Ennek megválaszolására Orbán Viktor parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte, amelynek feladata lenne, hogy pontosan kiderítse, ki mit csinált, ki ellenzett, ki támogatott egyes intézkedéseket. Akik nem tették a dolgukat, azoknak viselniük a következményeket - szögezte le.
   
A tervek szerint 30 százalékban maximált teljes hiteldíjmutatóról (THM) szólva közölte: minden hitelezésre érvényes lesz, így a gyorskölcsönöket nyújtó intézményekre is, de a végső szót természetesen a parlament mondja majd ki.
   
Az egyes közműdíjakra vonatkozó hatósági ármegállapításról azt mondta, országos árat kell szabni.
   
Arra a kérdésre, hogy a 2014-es főpolgármester-választás közvetett vagy közvetlen lesz-e, azt válaszolta: nem tud ilyen javaslat elkészültéről, döntés megszületéséről. Megjegyezte, a Budapest jövőjével kapcsolatos kérdéseket elsősorban a fővárosiaknak kell eldönteniük, a kormány nem fog ebben a kérdésben idő előtt állást foglalni.
   
Orbán Viktor elmondta azt is, a jövő évi költségvetésben lesznek új fejezetek, s a közvélemény mindezzel a jövő héten meg is ismerkedhet.
   
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését úgy kommentálta, a politikusok felelősségének kérdése Magyarországon ma még szokatlan, Európában viszont nem az. A politika képviselői sincsenek kívül a felelősség világán - emelte ki a kormányfő.