Vigyázat, könnyen áfacsalás részese lehet, ha erre nem figyel!

Megosztás Tetszik

Másik cég nevére módosíttatná a vevő a kereskedő által kiállított számlát; felveti-e ez a fiktív számlázás gyanúját, hogyan kell javítani, sztornózni, helyesbíteni a számlát? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, okleveles adószakértőnk válaszolt.

"Társaságunk kereskedelmi tevékenységet végez. Az egyik vásárló azzal hozta vissza az április havi számláját, hogy azt másik névre kéri kiállítani. Nem arról van szó, hogy elírás történt a névben vagy a címben, hanem egy teljesen új adóalany (cég) nevére kellene kiállítani a számlát. Szerintem ez felveti a fiktív számlázás gyanúját, mert az eredeti ügylet, az eredeti időpontban, a megadott felek között létrejött. Amennyiben nem jól gondolom, hogyan kell javítani, sztornózni, illetve helyesbíteni a számlát?" – kérdezte olvasónk.

Kétségtelen, hogy az, ha valamely ügylet a valóságban nem a számlán feltüntetett felek között teljesült, akkor a szóban forgó számla fiktív, és az ebből a szempontból nem „valódi” szereplők miatt az ügylet is fiktív (bár adott esetben, a termék, a szolgáltatás értékesítése ténylegesen megtörténhetett).

Amennyiben a szóban forgó értékesítés megvalósult, a teljesítési időpontját, szereplőit a kibocsátott számla a valóságnak megfelelően tartalmazza, úgy nincs jogszerű indok a bizonylatnak a vevő kérése szerinti módosítására – szögezte le szakértőnk.

Kérdés, hogy mivel tudja a kereskedő igazolni – mondjuk írásbeli szerződés, megrendelő lap –, hogy a számlán valóban nem történt elírás, illetve a vásárló kinek a képviseletében járt el. Amennyiben a kereskedőnek van írásos megrendelője, szerződése – ez jelentősebb mennyiség, érték esetén feltételezhető –, és a számlát erre alapozva állították ki, az érvénytelenítésről szó sem lehet (kivéve, ha az ügylet meghiúsul, mert például a terméket minőségi, vagy egyéb kifogás miatt visszahozza a vevő).

Ez esetben úgy kerülhet át másik vásárló nevére a termék, hogy azt a vevő továbbszámlázza, akár változatlan áron is. Amennyiben ő nem adóalany, akkor adásvételi szerződéssel adhatja át a tulajdonjogot (bár ekkor a kérdéses cég – mint vevő – "elbúcsúzhat" a levonható áfától).

Kevéssé valószínű, de persze nem kizárt, hogy a kérdésben említett vásárló anyagbeszerzőként dolgozik egyszerre több cégnek, és eltévesztette, éppen kinek a nevében vásárol. Sokkal inkább elképzelhető, hogy az említett számlát először nem adóalany magánszemély részére állították ki, és ő egyébként egy vállalkozás (munkavállalója vagy tulajdonosa annak) számára vásárolt, és az ő nevére szóló számlát a társaság nem tudja befogadni.

Ekkor az eladó nem rendelkezik ugyan olyan iratokkal – mint mondjuk megrendelő lap, szerződés –, amelyek azt igazolnák, hogy az értékesítés egyértelműen és bizonyosan a számlán szereplő vevő részére történt, de azt sem látják minden kétséget kizáróan bizonyítottnak, hogy az a cég a tényleges vevő, akinek a nevére az „új” bizonylatot ki kellene állítaniuk.

Ezért itt is az a megoldás, hogy a kereskedő megtagadja az eredeti számla érvénytelenítését, és új számla kiállítását másik vevő nevére, hiszen nem zárhatja ki annak lehetőségét, hogy szándékán kívül, az áfával kapcsolatos manipuláció részese lesz.

Nem ritka azonban, hogy a „magánszemély tulajdonos, alkalmazott a cégének vásárolt, de nem ért az adózáshoz, számvitelhez” indoklás sem, és jellemzően nem áll mögötte csalárd szándék.

Ebben az esetben úgy, és akkor tehet eleget az eladó a vevő kérésének, ha attól a cégtől, amelynek a nevére szeretné kiállíttatni az új számlát, hoz egy nyilatkozatot, miszerint a termék beszerzésére ténylegesen az ő tevékenységükhöz, érdekkörükhöz kapcsolódóan került sor, az eredeti számlán feltüntetett személy pedig a nevükben, a képviseletükben járt el. A számlázáskor – a képviseletükben eljáró személy által elkövetett – adminisztrációs hiba történt.

Ezt az iratot az érvénytelenített számlához, illetve a számlával egy tekintet alá eső okiratnak az eladónál maradó példányához csatolva, állíthatja ki a kereskedő az „új” számlát – magyarázta szakértőnk.