Transzferár, adó és audit – 2026

Megosztás Tetszik

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2026. február végén közzétette a 2026. évre vonatkozó ellenőrzési tervét, a legfontosabb tudnivalókat a Niveus Transzferár és Adótanácsadási üzletágának rendkívüli hírlevelei foglalják össze. Továbbá a Magyar Könyvvizsgálói Kamara 2026. március 12-én közzétett tájékoztatása szerint mintegy 3200 vállalatot szólítottak fel könyvvizsgálati kötelezettségük teljesítésére – hívja fel a figyelmet a Niveus.

1. NAV 2026 ellenőrzési terv – Transzferár

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által közzétett 2026. évi ellenőrzési terv egyértelműen jelzi, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek és a transzferár-megfelelés továbbra is az ellenőrzési fókuszterületek között szerepelnek.

A transzferárakat érintő legfontosabb kockázati pontok, amelyeket a 2026. évi adóhatóság által közzétett ellenőrzési terv megemlít:

A kapcsolt vállalkozások kiemelt ellenőrzése

A NAV 2026-ban is hangsúlyos figyelmet fordít a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek vizsgálatára. Az ellenőrzési terv külön fejezetben nevesíti a kapcsolt vállalkozások ellenőrzését, valamint az országonkénti jelentések (CbCR), a határon átnyúló konstrukciók és a transzferár-adatszolgáltatás alapján kiválasztott kockázatos tranzakciók vizsgálatát.

A NAV a jövőben is adatvezérelt, célzott, kockázatelemzésen alapuló módon választja ki az ellenőrzésre kerülő társaságokat. Kiemelt figyelmet kapnak azok a vállalatcsoportok, ahol a CbCR adatok és a magyar leányvállalat jövedelmezősége között eltérés mutatkozik, illetve ahol az adatszolgáltatás hiányos vagy ellentmondásos. A terv kifejezetten hangsúlyozza az immateriális javakat érintő tranzakciók – például jogdíjak, know-how díjak vagy szoftverlicencek – ellenőrzését, valamint a kapcsolt vállalkozások közötti finanszírozási ügyletek transzferár-szempontú vizsgálatát. A csoporton belüli hitelek, cash-pool rendszerek és egyéb pénzügyi konstrukciók tehát továbbra is fokozott kockázatot jelentenek.

Külön említésre kerülnek a cégcsoporton belül működő, korlátozott kockázatú gyártók, disztribútorok és szolgáltató vállalkozások, amennyiben veszteségesek vagy tartósan alacsony nyereséget érnek el. A NAV álláspontja szerint ezekben az esetekben vizsgálni szükséges, hogy a realizált eredményszint összhangban áll-e a funkcionális és kockázati profillal. Továbbá, a szokásos piaci árat megállapító határozatban (APA) foglalt feltételek teljesítésének ellenőrzése is kiemelt ellenőrzési célnak minősül az ellenőrzési terv alapján.

A terv emellett konkrétan nevesít bizonyos ágazatokat, így többek között az autóipari, az építőipari, az élelmiszeripari, a vegyipari, az IT- és szoftverfejlesztési, valamint a gyógyszeripari kapcsolt vállalkozások ellenőrzését is.

A transzferár-adatszolgáltatás és a dokumentáció ellenőrzése

A transzferár-adatszolgáltatás teljesítésének ellenőrzése önálló ellenőrzési célként jelenik meg a tervben. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság nem csupán a dokumentáció tartalmát, hanem magát az adatszolgáltatás tényét, annak pontosságát és a Helyi dokumentummal való összhangot is vizsgálja. Az adatszolgáltatás és a Helyi dokumentum közötti inkonzisztenciák, illetve a CbCR adatokkal való eltérések kifejezetten kockázati tényezőnek minősülnek.

A legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében a terv külön is hangsúlyozza a kapcsolt felek között alkalmazott árak vizsgálatát, ami csoportszintű, komplex megközelítést vetít előre.

A fentiekre tekintettel indokolt a transzferár-adatszolgáltatás és a helyi dokumentáció közötti összhang felülvizsgálata, valamint a veszteséges vagy alacsony nyereségű korlátozott kockázatú vállalkozások eredményszintjének újraértékelése. Kiemelt figyelmet érdemelnek az immateriális javakhoz és finanszírozáshoz kapcsolódó tranzakciók is, mivel ezek a NAV ellenőrzési fókuszában állnak.

Következtetések

A 2026-os ellenőrzési terv alapján jól látható, hogy a transzferár-ellenőrzések egyre inkább csoportszintű megközelítésben, nemzetközi adatok felhasználásával zajlanak. A megfelelés biztosítása ezért már nem kizárólag dokumentációs kérdés, hanem a teljes működési és jövedelmezőségi struktúra konzisztenciáját igényli – emeli ki a Niveus hírlevelében.

2. NAV 2026 ellenőrzési terv – Adózás

Nyilvánosságra hozta az Adóhatóság a 2026. évre előirányzott ellenőrzési tervét, amely alapján az ellenőrzési kiválasztás várhatóan továbbra is kockázatelemzésen és az elektronikus adatok összevetésén fog alapulni – olvasható a Niveus hírlevelében.

Az Adóhatóság az online számlarendszerből, az online pénztárgépekből és más kötelező adatszolgáltatásokból származó adatokat veti össze a benyújtott bevallásokkal és nyilvántartásokkal, és az így feltárt eltérések alapján indít eljárásokat.
– Ezen körben például vizsgálatra ad okot, amennyiben az online számlarendszerben jelentett számlák összesített értéke nem egyezik a bevallott bevétellel, vagy az adott vállalkozás az online számlarendszerben kiállított számlát nem szerepelteti az áfabevallásban.
– Továbbá eltérésnek minősülhet, ha az online pénztárgépekből beérkező napi forgalom magasabb, mint amit az adózó az áfabevallásban feltüntetett, valamint amennyiben a bevallásban szereplő levonható áfa tételekhez nem található beérkező számla az online számlarendszerben.

Az Adóhatóság tájékoztatása szerint 2026-ban is kiemelt szerepet kap az adategyeztetési eljárás, amely során a NAV konkrét ellentmondásokra hívja fel az adózó figyelmét, lehetőséget biztosítva azok tisztázására, javítására vagy megfelelő alátámasztására. Ha az Adóhatóság az adatok között eltérést azonosít, az adózót 15 napos határidővel felszólíthatja azok tisztázására.

A felszólítás figyelmen kívül hagyása automatikusan 300 000 forint összegű mulasztási bírság kiszabását vonja maga után. Amennyiben az eltérések nem rendeződnek, vagy az adózó teljes passzivitást mutat, az eljárást jogkövetési vizsgálat vagy adóellenőrzés követheti, amelyek során a kiszabható bírságok összege már lényegesen magasabb lehet.

Az adatösszevetés különösen az áfa területén meghatározó: a NAV fokozott figyelemmel vizsgálja a bevallások és az online rendszerek adatainak egyezőségét, az adókötelezettségek teljesítését, valamint a kockázatos konstrukciók jelenlétét. A kiválasztás automatizált kockázatelemzési módszerekkel, az eltérések és mintázatok azonosítása alapján történik.

A terv szerint 2026-ban kiemelt ellenőrzési fókuszba kerülnek:
– az áfa-kockázattal érintett ügyletek,
– a számlázási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése,
– az online pénztárgépes és bevallási adatok közötti eltérések, valamint a
– magasabb költségvetési kockázatot hordozó gazdasági szegmensek.

Fokozott figyelem irányul többek között a
– (használt) gépjármű-kereskedelemre,
– az e-kereskedelmi platformokon értékesítőkre és online piacterek üzemeltetőire,
– az építőipari és építőanyag-kereskedelmi vállalkozásokra,
– az élelmiszeripari és mezőgazdasági nagykereskedelmi szereplőkre, továbbá
– a turizmus és vendéglátás területén működő szolgáltatókra,
– a rendszeres termékimportra irányuló tevékenységet végzőkre és
– a jövedékiadó-köteles tevékenységet folytató adózókra.

A költségvetési bevételek védelme érdekében a NAV célzott vizsgálatokat folytat a foglalkoztatás jogszerűségével és az adókedvezmények igénybevételével kapcsolatban is.

Ellenőrzésre számíthatnak azok az egyéni vállalkozók, akik nem nyújtanak be bevallást, ismétlődően új adószámot váltanak ki, vagy eltérést mutatnak a kivét és a járulékalap között.

Kiemelt figyelmet kap a szociális hozzájárulási adóból érvényesített szakirányú oktatási és duális képzési kedvezmény, valamint a családpolitikai intézkedésekhez kapcsolódó visszaélések.

Amennyiben az adózók nem tesznek eleget az adatszolgáltatásra és az adóbevallásokra irányadó jogszabályi kötelezettségeiknek, az Adóhatóság a természetes személy adózókat négyszázezer forintig, a nem természetes személy adózókat egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal szankcionálhatja általános esetben.

Azonban egyedi esetekben, mint pl. be nem jelentett foglalkoztatottak alkalmazása esetén a mulasztási bírság mértéke már kétmillió forintig terjedhet, továbbá az Adóhatóság akár üzletbezárást is elrendelhet.

Ezen túlmenően adóhiány esetén az Adóhatóság már szigorúbban eljárva adóbírságot szab ki. Ennek mértéke általános esetben az adóhiány 50 százaléka, ugyanakkor az adóbírság mértéke az adóhiány, illetve jogosulatlan igénylés kétszáz százaléka, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások előállításával, felhasználásával, illetve a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Az egyes bírságokon túlmenően még késedelmi pótlék fizetés kockázatával is számolniuk kell az adózóknak, amennyiben nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesítik az adókötelezettségeiket.

3. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara tájékoztatása alapján mintegy 3200 céget értesített arról, hogy a nyilvánosan elérhető céginformációk alapján a beszámolójukat könyvvizsgálói jelentés nélkül tették közzé annak ellenére, hogy a számviteli törvény vonatkozó rendelkezései szerint kötelezettek voltak beszámolójuk könyvvizsgálatára – írja a Niveus hírlevelében.

A közvetlen megkeresés alapján:
– Ha az érintett cég mégis rendelkezik beszámolója vonatkozásában könyvvizsgálói jelentéssel, kérte annak másolatát 15 napon belül a kamara részére megküldeni.
– Ha az érintett cég a tényleges árbevétel/foglalkoztatotti létszám adatokra (hibás feltöltés), illetve a fióktelep státuszra figyelemmel mégsem volt kötelezett könyvvizsgálatra, kérte ennek okát 15 napon belül a kamara részére jelezni.
– Ha az érintett cég elmulasztotta a közzétett beszámoló könyvvizsgálatát, annak pótlására kérte az érintett céget. A könyvvizsgálói jelentés kibocsátására 2026. június 30-a a legkésőbbi határidő. A jelentés kiadását, és így a könyvvizsgálati kötelezettség teljesítését a könyvvizsgáló éves kamarai adatszolgáltatása keretében tudja a kamara ellenőrizni.

Amennyiben az érintett cég a fenti három pont szerint nem intézkedik, a cég ellen a céget nyilvántartó cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárást fog kezdeményezni a Magyar Könyvvizsgálói Kamara.

A törvényességi felügyeleti eljárás lehetséges kimenetei:
– Felszólítás a jogsértés megszüntetésére: a cégbíróság felszólítja a társaságot, hogy határidőn belül szüntesse meg a jogsértő állapotot.
– Bírság kiszabása: ha a társaság nem teljesíti a felszólítást, a cégbíróság pénzbírságot szabhat ki (akár az ügyvezetőre is) 100 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedően.
– Legfőbb képviseleti szerv összehívása.
– Felügyelőbiztos kirendelése: legfeljebb 90 napra.
– Cég törlése: Súlyos vagy ismételt jogsértés esetén a cégbíróság elrendelheti a társaság megszüntetését.