Saját termelésű gyümölcs árusítása – hatszázezer forintos éves bevételig adómentes lehet

  • MTI

Hatszázezer forintos éves bevételig adómentes lehet a saját termelésű zöldség-, gyümölcs árusítása, de ha valaki üzletszerűen értékesíti terményeit, akkor azt őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként érdemes végeznie – hívta fel a figyelmet közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), tette közzé az MTI.

Ha egy magánszemély csak a saját kertjében megtermelt zöldség- vagy gyümölcsfelesleget árulja, és ez a bevétele az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor az eladásból származó bevételből nem kell jövedelmet megállapítani. Ha viszont az értékesítésből származó bevétel meghaladja a 600 ezer forintot, akkor az adóévben megszerzett összes bevétel után kell a jövedelmet megállapítani.

Amennyiben ennek a jövedelemnek az adója az adóévben nem haladja meg a 30 ezer forintot, akkor azt nem kell befizetni – emelte ki a NAV. Ugyanakkor, ha valaki rendszeresen, üzletszerűen árusít különféle terményeket az értékesítés már gazdasági tevékenységnek minősül és áfaalanyiságot eredményez.

Ez azt jelenti, hogy az értékesítőnek adószámot kell kérnie, nyugtát vagy számlát kell adnia, és – amennyiben nem választott alanyi adómentességet – áfabevallást is be kell nyújtania.

Olvassa el az Adózóna kapcsolódó cikkét is: Lekvár-, szörp-, zöldség- és gyümölcsárusítás – ezt kell tudni az adózásról

Ha valakinek az őstermelői tevékenységéből származó bevétele nem éri el az 1 744 800 forintot, nem kell jövedelmet számolnia és szja-bevallást sem kell benyújtania. Ha pedig az átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő bevétele nem éri el a 17 448 000 forintot, akkor az átalányban megállapított jövedelme szintén mentes a személyi jövedelemadó alól – írta közleményében a NAV.

Olvassa el az Adózóna további cikkét is: NAV információs füzet: ellenőrzések és jogkövetkezmények a jövedéki szabályozásban

Aki üzletszerűen árusítja a saját termelésű zöldséget, gyümölcsöt, azt érdemes őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként tennie, nyugtát vagy számlát kell adnia és bevallásokat kell készítenie, mert ha elmulasztja, súlyos szankciókra számíthat. A mulasztási bírság akár egymillió forint is lehet. A számla-, vagy nyugtaadás elmulasztása esetén akár kétmillió forintos bírságot is kiszabhat a NAV. A súlyosabb mulasztók, jelentős összegű bevételt eltitkolók további vizsgálatra is számíthatnak, amelyben a revizorok becsléssel állapítják meg az eltitkolt bevétel nagyságát és a fizetendő adót – olvasható a NAV figyelmeztetése az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Társasházi költség elszámolása

Nagy Norbert

adószakértő

Osztalékkifizetés

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 július
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink