Magyarország ellenzi a közös társasági adóalap, illetve új típusú áfaforrás bevezetését az EU-ban

MTI/Adózóna

2019.04.06., 12:55 Frissítve: 2019.04.05., 20:02

Tetszik

Magyarország ellenzi a közös társasági adóalap, illetve új típusú áfaforrás bevezetését az Európai Unióban, és ragaszkodik versenyképes adózási rendszeréhez – mondta az MTI-nek Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken Bukarestben, ahol az EU pénzügyminisztereinek informális tanácskozásán vesz részt.

A miniszter megjegyezte, az euróövezeten belül sem mindenki támogatja új típusú adók bevezetését, például Hollandia és Luxemburg is azt hangsúlyozta, hogy az adózási rendszer szuverén módon a nemzetállamok hatáskörébe tartozik, és a versenyképesség növelésének fontos eszköze.

Varga Mihály beszámolt arról, hogy élénk vita van az unióban a 2021-2027-es pénzügyi ciklus költségvetéséről. Vannak olyan felvetések, amelyek szerint külső forrásokon keresztül kell megerősíteni az EU költségvetését, de ezeket Magyarország nem osztja.

Bírálta a vámbeszedési kulcs csökkentéséről szóló javaslatot is. Rámutatott: a vámbevételek fontos részét képezik a magyar költségvetésnek és biztosabb bevételi forrást jelentenek, mint az ennek kiváltására javasolt adók bevezetése. Ezek között az Európai Bizottság által javasolt új típusú áfaforrást említette, hozzátéve: a bizottság még nem oszlatta el azokat a tagállami félelmeket, hogy az új típusú áfa kivetése többletadót jelentene.

"Azt mondjuk, hogy nemzeti jövedelem alapú befizetésre kell építeni a jövő hétéves költségvetést. Ez Magyarország számára is többletbefizetést jelentene, de hajlandók vagyunk ezt vállalni, annak érdekében, hogy azok a fontos célokat, amelyek a migráció kezelésében, a közös európai véderő kialakításában költségként fölmerülnek, finanszírozni tudjuk" – magyarázta a miniszter.

Az EU költségvetéséről szólva elmondta: Magyarország nem tud elfogadni olyan átalakításokat, amelyek csökkentenék a kohéziós forrásokat, azokat munkanélküliségi, vagy más mutatók alapján átcsoportosítva a fejlettebb országokhoz.

Informális Ecofin-tanácskozásuk előtt az EU pénzügyminiszterei az eurózóna kibővített ülésén vettek részt Bukarestben. Az eurózóna elkülönített költségvetésének kialakítását célzó francia-német javaslatról szólva Varga Mihály elmondta: nagy kérdés, hogy ez az uniós költségvetésen kívül, vagy belül valósulna-e meg.

Rámutatott: Magyarország ellenezi, hogy a 19 országot tömörítő euró-zóna költségvetése – kohéziós, vagy agrártámogatásokra fordítandó – forrásokat vonjon el azoktól az országoktól, amelyek még nem vezették be a közös fizetőeszközt. Nem lehet jó egy olyan megoldás, amikor különbséget tesznek a döntéshozatali eljárásnál az eurózónás és azon kívül álló országok között – tette hozzá.

Ha külön költségvetése lesz az euróövezetnek, Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az az EU-s  költségvetés része legyen, és az erről szóló döntés teljes EU-27-es konszenzussal, az euróövezeten kívüli tagállamok érdekeinek teljes mértékű figyelembe vételével szülessen meg – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.