adozona.hu
Láncügylet, háromszögügylet megítélése
//adozona.hu/afa/Lancugylet_vagy_haromszogugylet_OW3QV2
Láncügylet, háromszögügylet megítélése
Tetszik
Az Adózóna olvasója annak eldöntésében kért segítséget, hogy ügyletei láncügyletnek vagy háromszögügyletnek minősülnek. Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt a kérdésekre.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Az első esetben egy háromszögügyletről beszélhetünk. A háromszögügylet tulajdonképpen egy egyszerűsített láncügylet, amely három különböző (más-más tagállambeli) közösségi szereplő (A – B - C cégek) között zajlik. Feltétele, hogy A vagy B (mint vevő) cég szervezze a fuvart, a B cégnek ne legyen az ügylettel kapcsolatban A országbeli adószáma, illetve, hogy B cégnek ne legyen állandó telephelye C országban. Ha ezek közül valamelyik feltétel nem teljesül, akkor a láncügylet szabályokat kell alkalmazni.
Az Egyesült Királyság 2020. február 1-jén kilépett az unióból, azonban a kilépést a két fél által elfogadott megállapodás alapján 2020. december 31-éig egy átmeneti időszak követi. Az átmeneti időszakban az Egyesült Királyságban továbbra is a vámunió része marad, illetve az uniós Héa irányelv hatálya alá tartozó területnek kell tekinteni.
Az egyszerűsítés alkalmazhatóságának feltétele tehát, hogy a magyar vagy az angol cég (a törvényi vélelem alapján vevői minőségben) szervezze a fuvart, azaz a fuvarozással járó ügylet a HU-UK értékesítés legyen. Fontos megjegyezni, hogy a háromszögügyletnek tagállamonként eltérő szabályai lehetnek, de például Németország esetében a magyarhoz hasonló szabályozás van életben.
A fuvarparitás alapján a B cég (mint vevő) szervezi a fuvart. Amennyiben a háromszögügylet feltételei teljesülnek, B cégnek nem kell adószempontból bejelentkeznie sem Magyarországon, sem Németországban. A felmerülő adókötelezettséget C cég a saját országában érvényben lévő szabályok szerint teljesíti.
A B cég az ügyletet a saját országában érvényes szabályok szerint szerepelteti az összesítő nyilatkozatban a közbenső szerep jelölésével. Az A és B cég közötti értékesítés egy közösségi adómentes termékértékesítés lesz, melyről a magyar cég az áfatörvény 89. §-a alapján állít ki számlát. A B cég a C cég felé pedig egy fordított adózású számlát állít ki a háromszögügyletre hivatkozással. A C cég fordított adózással teljesíti az adókötelezettségét, a saját tagállamában érvényes szabályok szerint, illetve összesítő nyilatkozatot nyújt be termékbeszerzői minőségben.
2021-től a fentiekben leírt háromszögügylet egyszerűsítés már nem lesz alkalmazható, így ekkor az ügyletet a láncügylet szabályoknak megfelelően kell átalakítani.
A második esetben a háromszögügylet egyszerűsítés nem alkalmazható, mivel egy láncügyletről van szó. A láncügyletben mindig a teljesítés helye szerinti ország áfaszabályait kell figyelembe venni. A láncban mindig a fuvarozással járó ügylet adómentes (tehát amelyikben a fuvarozás megrendelője szerepel), a többi értékesítés adóköteles.
Mivel a konkrét ügyletben a közbenső szereplő (B cég) fuvaroztat, így a törvényi vélelem alapján úgy kell tekinteni, mint aki vevőként jár el. Ennek alapján a fuvarozással járó értékesítés az A és B cég közötti értékesítés lesz, amely egy adómentes export értékesítés és az indulási helyen teljesül (az adóbevallásban a mentesség jogcíme EU-n kívüli export).
Az áfatörvény 98. §-a tartalmazza az adómentes közösségen kívüli termékértékesítésre vonatkozó szabályokat. A 98. § (3) bekezdés szerint, ha az áru beszerzője végezteti az áru elszállítását, akkor az adómentesség csak akkor áll fenn, ha az ügylettel összefüggésben nem telepedett le belföldön, letelepedés hiányában pedig, ha lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön.
A harmadik országba kiszállításra kerülő árut az A cégnek vagy a vámjogi képviselőjének elektronikus kiviteli vámeljárás alá vonni. Az adómentesség alkalmazásának feltétele, hogy az áru Közösség területéről történő kilépésének tényét a vámhatóság 90 napon belül igazolja, valamint, hogy ezalatt az időtartam alatt az értékesített terméket rendeltetésszerűen ne használják, egyéb módon ne hasznosítsák (kivéve a kipróbálást és a próbagyártást).
A hatóság által az elektronikus rendszerben visszaküldött kiléptetést igazoló üzenet az adómentes jogcím igazolásául szolgáló bizonylatnak felel meg, melynek az exportőr (A cég) rendelkezésére kell állni, mivel ez elengedhetetlen feltétele az adómentesség igazolásának. A magyar cég ebben az esetben az áfatörvény 98. § alapján állítja ki az értékesítésről szóló adómentes számlát.
A magyar cég a számlát mindkét esetben a magyar adószámáról állítja ki. A számlára az áfatörvény 158/A §-a értelmében a magyar szabályokat kell alkalmazni. A 169. § tartalmazza a számla kötelező adattartalmát, mely szerint adómentesség esetén fel kell tüntetni rajta a megfelelő jogszabályi hivatkozást, vagy bármely más, de egyértelmű utalást arra, hogy a termékértékesítés a fent meghatározott jogcímek egyike alapján mentes az adó alól.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)