13 találat a(z) cégjegyzék cimkére

Ezek a cégjogi változásokkal kapcsolatos fontosabb tudnivalók Cikk

A cégek életében számos olyan körülmény merülhet fel, melynek következtében a cégjegyzékben vezetett adataik megváltoznak. A piaci forgalom biztonsága megköveteli, hogy a közhiteles cégnyilvántartásba bejegyzett cégadatok megváltozása esetén a módosított adatok is a lehető leggyorsabban bekerüljenek a cégjegyzékbe. A közhitelesség elvének biztosítása érdekében a vállalatoknak kötelességük, hogy ezen adatok változását bejelentsék a cégbíróságnak. Cikkünkben azt járjuk körbe, hogy milyen módon és ütemben kell eljárni a cégjogi változásokkal kapcsolatban.

Bejelentett részesedés Kérdés

Könyvvizsgáló bejelentési kötelezettség Kérdés

Közérdekű nyugdíjasszövetkezet Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem Közérdekű nyugdíjasszövetkezetbe az alapító tagjain kívül újabb tagok léptek be, de az alapító okiratban ők már nem szerepelnek, a jegyzett tőke összege nem változott. Hogyan, milyen főkönyvi számra kell könyvelni a belépő tagok tagdíját? Az osztalékból részesülhetnek-e azok a tagok, akik nincsenek benne az alapító okiratban, így a cégjegyzékben sem? Köszönettel Kneifelné Szilágyi Mária

Tevékenységi kör és tényleges tevékenység Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem a közreműködését. Folytathat-e egy gazdasági társaság (kft.) olyan tevékenységet, amely a cégjegyzékben meghatározott tevékenységi körében nem szerepel (például mezőgazdasági tevékenységet folytat, a számla szerinti tevékenység elektronikai cikkek árusítása)? Az üzleti partnert érheti-e ezzel kapcsolatban bármilyen hátrány – például revízió esetében –, ha a szolgáltatás megvalósul (a példa szerint az eszközök leszállításra kerülnek) és a számla alapján az ellenérték kifizetésre került? Köszönöm a közreműködést!

Cégkapu ügyrendi kérdések Kérdés

Tisztelt Szakértő! 1. A cégkapu regisztrációban megadandó e-mail cím kötelezően azonos-e a cégjegyzékben/cégnyilvántartásban már szereplő e-mail címmel? (T.i. esetünkban a cégalapításkor megadott e-mail-címet időközben szolgáltató átnevezte, habár működik a régi is, célszerűbb lenne az újat használni. De ezen felül is: a jövőben szívesebben használnánk a cégjegyzékben megadottól teljesen független e-mail szolgáltatást a cégkapus kommunikációhoz.) 2. A könyvelő által a cég nevében intézett bevallások, mérleg, bejelentések benyújtását mennyiben érinti a cégkapu bevezetése? Emiatt be kell-e jelenteni a könyvelőt cégkapu meghatalmazottként? (Háttér: a kitöltés / benyújtás az ABEV alkalmazás-környezetben történik és eddig a könyvelő ügyfélkapujára épült. Így marad a jövőben is?) 3. Önálló (tehát NEM EGYÜTTES!) képviseletre jogosult két ügyvezető esetén a második képviseletre jogosult vezető hogyan kaphat hozzáférést és ÖNÁLLÓ ÜGYINTÉZÉSI LEHETŐSÉGET a cégkapu felülethez/felületen? Köszönettel várom szíves válaszát! Gyurasics Tamás

Egyéni vállalkozó részvényszerzése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy egyéni vállalkozó (evás) magánszemély szerezhet-e üzletrészt egyéni vállalkozói jogállásában? Egy zrt.-ben szeretne részvényt vásárolni. Az üzletrész értékét a vállalkozói számláról utalná át. Ilyen esetben, amikor osztalékfizetés történik a cégből, amiben üzletrészt szerzett, akkor a kifizetőnek nem kell szja-t/ehót levonnia? Igazolnia kell valamilyen formában a jogállását, hogy ő egyéni vállalkozó, és ott bevételként a kapott osztalékot elszámolja? Vagy az egész, amit leírtam, nem lehetséges, és csak magánszemélyként vásárolhat üzletrészt? (Ha például a cégjegyzékben feltüntetik egy kft. tulajdonosait, ott miként látszódik, hogy ő milyen jogállásukban tulajdonosok, adószám van adóazonosító helyett?) Elnézést, ha értelmetlen, amit kérdezek, de érdekel, hogy ez lehetséges-e. Köszönöm.

Változásbejelentés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi problémával kapcsolatban kérnék segítséget Öntől. Egyszemélyes kft. 2011. 04. 01-től munkaviszonyban alkalmaz egy kereskedelmi igazgatót. 2013 decemberében a tulajdonos-ügyvezető és a kereskedelmi igazgató közösen megállapodtak abban, hogy a társaság a kereskedelmi igazgatót – munkaviszonya változatlan fenntartásával, annak módosításával – ügyvezetőként alkalmazza tovább. Ennek megfelelően 2013. 12. 13-án az alapító okirat módosult, amit 2014. 01. 14-én, de 2013. 12. 13-ától hatályos dátummal a cégbíróság bejegyzett. A cégbíróság változásbejegyző végzése 2014. 01. 17-én érkezett meg a társasághoz, amely alapján a változást (a FEOR szám módosítása) 2014. 01. 18-án, de 2013. 12. 13-ai változás hatálydátummal bejelentette a kft. a NAV-nak a 14T1041-es nyomtatványon. A NAV ellenőrzést végzett a társaságnál, és megállapította, hogy az adózónak az Art. 23. § (1) bekezdése alapján a változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül (tehát 2013. december 28-áig) kellett volna teljesítenie, így mulasztási bírság kiszabását helyezte kilátásba. Kérdésem, hogy fenti esetben mi a helyes eljárás a változás bejelentésére, azaz honnan számítódik a 15 nap, az alapító okirat keltétől, vagy a változás cégjegyzékbe történt bejegyzésétől? Válaszukat megköszönve, tisztelettel.

Országos járvány söpör végig a magyar cégeken: kényszertörlés Cikk

A kényszertörlés a leggyakoribb oka a vállalkozások megszűnésének. Tavaly – különböző eljárások alkalmazásával – összesen 53 ezer vállalkozást töröltek a céglistáról, 49 százalékukat – szám szerint 25 960 céget – kényszertörléssel tüntették el a piacról. A cégbíróságok 2012. augusztustól alkalmazzák, és folyamatosan nyilvánosságra is hozzák döntéseiket. Az adatok összesítése szerint azóta összesen 81 956 céget kényszertörléssel vezettek ki az üzleti világból – tájékoztat a feketelista.hu.

Ezt is tudni kell az áfalevonásról: könnyen elcsúszhat a vétlen fél is Cikk

Élhet-e egy vállalkozás az áfalevonási jogával olyan számla esetén, amely olyan tevékenységről szól, amiről a kibocsátó nem állíthatott volna ki számlát, mivel az nem szerepel a tevékenységei között? – tudakolta olvasónk. dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Kft. vezérigazgatója válaszolt.

Kiszúrnák a hibás cégbeszámolókat Cikk

Kiszűrné a céginformációs szolgálat, ha a számviteli törvény szerinti elektronikus beszámoló és a cégjegyzékben szereplő adatok nem egyeznek meg és erről értesítené a beszámoló benyújtóját - tartalmazza egy rendelettervezet.

Ingatlan a cégben: mikor kell illetéket fizetni? - törvénymódosítás Cikk

Az Illetéktörvény hatályos módosítása alapján a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése után - a korábbi szabályozással ellentétben - csak akkor kell illetéket fizetni, amennyiben e társaság cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratában megjelölt) főtevékenysége a törvényben meghatározottak valamelyike. Mit ír elő a törvény?

TEÁOR-kódok átsorolása: mi a teendő januártól? Cikk

A TEÁOR-kódok és a szakmakódok átsorolását a 2009. évben teljesítendő adóbevallással egyidejűleg kell bejelenteni az adóhatósághoz - közölte az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal .