E-pénztárgép rendelet: forgalmazás, szervizelés, alkalmazás, előírások hardver- és felhőalapú gépekre

Megosztás Tetszik

2025. március 31-én jelent meg az e-pénztárgépekről szóló NGM rendelet a Magyar Közlönyben. Ennek alapján foglaltuk össze egyebek között a forgalmazásra, a szervizelésre, a hardveralapú és felhőalapú e-pénztárgépekre vonatkozó szabályokat.

A NAV közleménye szerint „a pénztárgéphasználatra köteles vállalkozások (kiskereskedelmi üzletek, éttermek, szálláshelyek, taxisok, plasztikai sebészek, gyógyszertárak, masszőrök, konditermek stb.) összességében több mint 200 ezer online pénztárgépet használnak. Az online pénztárgépekről az e-pénztárgépekre történő átállás zökkenőmentességének biztosítása érdekében 2028. július 1-jéig még használható az online pénztárgép.

Ugyan nem kötelező, de nyártól érdemes áttérni az e-pénztárgépre. Az online pénztárgépeknél előírt évi egyszeri kötelező szervizeléssel szemben az e-pénztárgépek szervizelése csak akkor kötelező, ha azt az üzembentartó kéri a forgalmazótól. A változás révén a vállalkozások évente átlagosan 25 ezer forintot spórolhatnak meg. Az e-pénztárgép mellett szól az is, hogy az azt használó vállalkozás mentesül a bizonylatmegőrzési kötelezettség alól. Azt ugyanis átvállalja az úgynevezett nyugtatár, amely tíz évig tárolja a beérkezett adatokat.”

Magáról a rendszer működéséről már korábban írtunk, de röviden összefoglalva a gyakorlatban úgy működik a rendszer, hogy a vásárlók felmutatják a mobiltelefonjukon futó vevői alkalmazást (az általa generált kódot), amely beolvasásával a pénztárgép kibocsátja az e-nyugtát, és azt feltölti a NAV által üzemeltetett nyugtatárba. A vevő a vevői alkalmazás segítségével tudja megnézni / letölteni az adott nyugtát.

A rendszer bevezetésével kapcsolatban láttuk azt, hogy egyelőre az e-pénztárgép alkalmazásának a lehetőséget teremti meg a jogszabály, a jelenleg alkalmazott pénztárgépeket 2028. július 1-jéig még biztosan lehet használni (azt követően már várhatóan nem, innentől csakis e-pénztárgépek működtethetők).

Cikkünkben általános összefoglalót igyekszünk adni a rendelet felépítéséről, szabályrendszeréről. A rendelet két típusú e-pénztárgépről rendelkezik: a felhő-, illetve a hardveralapú e-pénztárgépről. A hardveralapú pénztárgép adóügyi egységgel rendelkezik és ezen egység áll kapcsolatban a NAV-val (ez a jelenleg is működő pénztárgépmegoldáshoz nagyon hasonló). A felhőalapú pénztárgép viszont új fogalomnak tekinthető. A jogszabály szerint a felhőalapú e-pénztárgép: „olyan e-pénztárgép-megoldás, amelyben a forgalmazó által biztosított alkalmazás ténylegesen használt példányának, opcionálisan a forgalmazó által üzemeltetett ezen célú infrastruktúra-szolgáltatásainak, a kezelő eszközéhez csatlakozó perifériáknak, valamint az állami adó- és vámhatóság felhőalapú adóügyi modul szolgáltatásának összessége látja el az e-pénztárgépi funkciókat és teljesíti az e rendeletben meghatározott követelményeket”. A „felhőalapú adóügyi modul: az állami adó- és vámhatóság által nyújtott, az adóügyi egység funkcióit a felhőalapú e-pénztárgépek számára biztosító, kötelezően használt szolgáltatás”.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben részletesen taglaljuk a rendelet e-pénztárgépek forgalmazására, működtetésére, vevői alkalkalmazására vonatkozó előírásokat!