E-nyugta, e-pénztárgép szabályai: új NGM-rendelet készül

Megosztás Tetszik

Társadalmi egyeztetés keretében március 5-éig lehetett észrevételt benyújtani az e-pénztárgépes NGM-rendelettervezethez, amit már a kiskereskedelmi szektor szereplői is vártak, hiszen ez határozza meg az elkövetkezendő évek kasszafejlesztéseit. A tervezet nagyrészt technikai jellegű rendelkezéseket rögzít. Ehhez kapcsolódóan cikkünkben áttekintjük az e-nyugtára vonatkozó szabályokat, és ismertetjük a tervezett módosításokat.

Az e-nyugta szabályainak megismeréséhez első lépésként az áfatörvény rendelkezéseit kell áttekinteni.

A jogszabály szerint az adóalanyok egyik legfontosabb kötelezettsége a bizonylatkibocsátás. Ez főszabály szerint számlakibocsátást jelent, amely kötelezettség alól mentesül az adóalany a jogszabályban meghatározott feltételek esetén.

Az egyik legfontosabb mentesülési lehetőséget az áfatörvény 165. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja határozza meg, amely szerint mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany, ha „a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb [teljesítésig] készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri”. A jogszabály 166. paragrafusának (1) bekezdése szerint ilyen esetekben (a köznyelvben a készpénzes vásárláskor) az adóalany köteles nyugtát kibocsátani. Nagyon speciális esetben – sajtótermék értékesítésekor, szerencsejáték-szolgáltatás esetén, és akkor, ha automataberendezés útján értékesít terméket, nyújt szolgáltatást az adóalany – nyugtát sem kell adni (áfatörvény 167. §).

A nyugta a számlához képest kevesebb adatot tartalmaz, jellemzően azért, mert nyugtakibocsátás esetén nem szükséges azonosítani a vevőt. Az áfatörvény 173. paragrafusának (1) bekezdése szerint a nyugta kötelező adattartalma a következő:

a) a nyugta kibocsátásának kelte;
b) a nyugta sorszáma
c) a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe;
d) a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke;
e) az értékesített termék megnevezése, mennyisége, a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
f) az alkalmazott adómértéknek megfelelő (felülről számított) százalék;
g) adómentes ügylet esetében egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
h) a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés.

A nyugtaadási kötelezettséget két módon lehet teljesíteni, egyrészt papír alapú nyugta kibocsátásával, másrészt gépi nyugtaadással. A gépi nyugtaadás kötelező bizonyos tevékenységek esetén, amikor kötelező a pénztárgép (vagy taxaméter) alkalmazása. Ezen (pénztárgépköteles) tevékenységeket a 48/2013. NGM-rendelet 1. melléklete tartalmazza.

A nyugta lehet elektronikus vagy papíralapú, de elektronikus nyugtát (e-nyugtát) csak e-pénztárgéppel lehet kibocsátani (259. § 6/B és C pontok).

2025. július 1-jétől az áfatörvény arról is rendelkezik, hogy az e-nyugta az úgynevezett nyugtatárba érkezéssel minősül kibocsátottnak. Nézzük meg, hogyan működik majd az e-nyugtakibocsátás!

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen ismertetjük az e-nyugtakibocsátás folyamatát, valamint az e-pénztárgépre vonatkozó új rendelettervezetben foglalt szabályokat!