A Magyar Közlöny 2025. évi 129. számában megjelent a XLIII. az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 2025. évi központi kezelésű előirányzatai felhasználásáról szóló 33/2025. NGM rendelet.
Szeptember 4-én új minőségellenőrzési rendelet (29/2025. NGM rendelet) lépett hatályba, egyben hatályon kívül helyezte a korábbi, 2013 óta érvényben lévő 28/2013. NGM rendeletet. Az új szabályozás célja a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság által lefolytatott minőségellenőrzések keretrendszerének átfogó megújítása, és az EU-s jogszabályokhoz való teljes igazodás. A szankciórendszerre vonatkozó változás nem történt, az új NGM rendelet az eljárásrendet módosította, egységesítette.Cikksorozatunkban bemutatjuk a legfontosabb változásokat és eltéréseket a két rendelet között, az első részben a minőségellenőrzés alanyaira, az ellenőrzések típusaira és az értékelési módszertan változásaira fókuszálunk.
Társadalmi egyeztetésen van annak az NGM rendeletnek a tervezete, amely az automata bankjegykiadó gépek 2025-ben kezdődő, gyorsított telepítésével kapcsolatos egyes kérdésekről szól.
2025. március 31-én jelent meg az e-pénztárgépekről szóló NGM rendelet a Magyar Közlönyben. Ennek alapján foglaltuk össze egyebek között a forgalmazásra, a szervizelésre, a hardveralapú és felhőalapú e-pénztárgépekre vonatkozó szabályokat.
A munkavédelmi törvény (Mvt.) február 1-jei változtatása révén a nemzetgazdasági miniszter a rendeletében meghatározott álláshelyek, munkakörök esetében általános munkavédelmi oktatási tematikát határozhat meg, mely esetben a munkavédelmi oktatás a tematika átadásával vagy elérhetővé tételével is teljesíthető. A 6/2024. NGM-rendelet az első ilyen miniszteri joggyakorlás.
Két korábbi rendeletét módosította a kormány és egy GFM rendeletet a nemzetgazdasági miniszter – derül ki a január 1-ei, 12. számú Magyar Közlönyből.
Az Európai Unióban található kapcsolt vállalkozások transzfer árképzési dokumentációjára (EU TPD) vonatkozó magatartási kódexről szóló állásfoglalás (2006/C 176/01) a „masterfile concept” alkalmazását és szabályait foglalja össze. Magyarország elfogadta a magatartási kódex tartalmát, és igyekezett annak megfelelő szabályokat alkotni, de – mint eddig oly sokszor – most is túllőtt a célon…
A Nemzetgazdasági Minisztérium 300 millió forinttal 2,6 milliárd forintra bővítette a nyári diákmunka programra szánt összeget – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1 csatornán.
Tisztelt Szakértő! A 48/2013. NGM rendelet 49/A § (2) bekezdésének értelmezésében kérem segítségét, amelyet a 9/2016. NGM rendelet 2016. 04. 02-től léptetett hatályba. Hogyan kell értelmezni a következő mondatot: „A pénztároló eszközben levő pénzkészletnek összeg és összetétel szerint meg kell egyeznie a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével.” Utána a (3) bekezdésben található a következő: „... a pénzkészlet összetétele a pénznek a 4. melléklet 6. pont 6.2. alpontja szerinti bejegyzésre előírt részletezettséggel történő megbontását jelenti.” Miután megnéztem a hivatkozott alpontot, sajnos azután sem egyértelmű számomra a rendelkezés lényege. Most akkor az sem mindegy, hogy a pénzkészlet milyen címletekben lévő bankjegyekből és érmékből áll össze? És ha igen, akkor a pénztárgépbe valahogy az is be kellene legyen ütve, hogy milyen címleteket fogad el az eladó, illetve milyen címletekben ad ki a pénztárból? Vagy valami másről van esetleg szó? Kérem, legyen szíves megmagyarázni, miről is kíván rendelkezni a rendelet. Válaszát előre is köszönöm!
Csökkenti az adminisztrációt és a költségeket az egy éve bevezetett EFER, mégsem igazán működik. Mit jelent a rövidítés, milyen gátjai vannak az egyszerű adóutalási rendszer elterjedésének? Összefoglaltuk az egyszámlás adóátutalásról is szóló rendelet módosításait.
Olvasói kérdések tömkelege érkezik szerkesztőségünkhöz azzal kapcsolatban, hogy mikor kell a nyugtaadási kötelezettséget gépi úton teljesíteni, s mikor nem. Cikkünkben összefoglaljuk, milyen rendelkezéseket kell figyelembe venni.
Tisztelt Szakértő! Munkáltató munkavállalójának támogatást szeretne adni, ehhez kapcsolódóan lenne néhány kérdés: 1/ Használt lakás vásárlásához lenne a támogatás, nem meglévő hiteltörlesztésre. Jól értelmezem, hogy a 15/2014 NGM rendelet erre is ad lehetőséget? 2/ A munkavállaló nevén jelenleg is van lakás, ez kizáró ok? 3/ A munkavállaló, ha értékesíti jelenleg meglevő lakását, mielőtt a munkáltató által támogatott lakást megvásárolja, az megfelel az "adómentességnek"? 4/ Hogyan kell értelmezni az adómentesen adható 30 százalék, maximum 5 millió forinot? A vásárolandó lakás teljes vételárát kell kiindulási alapul venni a 30 százalék számításánál, vagy mivel a vásárolandó lakást fele-fele tulajdoni hányaddal vásárolják meg a házastársak, csak a munkavállalóra eső 50 százalékos tulajdoni hányadra eső vételár 30 százalékát adhatja a munkáltató adómentes támogatásként? 5/ Hogyan kell kiszámolni az adómentesen adható munkáltatói támogatás összegét, ha a munkavállaló a jelenleg tulajdonában levő lakást elcseréli egy nagyobbra, ahol a tulajdonos már ő és felesége lesz? Ez bővítésnek számít, vagy csak az újonnan szerzett lakás értéke lesz mérvadó? Köszönettel: Kazánné Hődör Anikó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték