Egyenes vagy fordított áfás? Összenő-e az építőanyag az építkezéssel?

Megosztás Tetszik

Összetartozik-e, vagyis komplex szolgáltatásnak minősül-e, ha egy építéshez burkoló anyagot értékesít egy cég, amelyet négy hónap múlva be is épít ugyanazon ingatlanba, amelyhez azt leszállította? Egyenes vagy fordított áfás számlát kell az ügyletekről kiállítani? – kérdezte olvasónk. Dr. Bartha László adójogi szakjogász szakértőnk válaszolt.

Cégünk üdülő építésébe kezdett idén, amelyhez természetesen építési hatósági engedélyre van szükség. A szerelési-építési szolgáltatásokról fordított áfás számlákat kapunk. Az egyik burkolással foglalkozó vállalkozó anyagot adott el cégünknek áprilisban, amely anyagot nyár végén majd be is építi. Az anyageladásról egyenes áfás számlát adott, a négy hónap múlva esedékes építési munkáról természetesen fordított áfásat fog adni. Elbizonytalanodtunk viszont a tekintetben, hogy vajon helyes-e a mostani anyagvásárlásról egyenes áfás számlát adnia, hiszen szintén ő fogja ezen anyagokat négy hónap múlva beépíteni, fordított áfásan. Ebben az esetben vajon a vásárolt anyag nem épül-e be az ugyanazon adóalany által később nyújtott szolgáltatásba, és veszi fel a fordított adózást? Vagy kezelhető-e az anyagértékesítés teljesen önálló ügyletként? – kérdezte olvasónk.

A kérdés egyértelmű megítéléséhez a szerződések és az ügyletek lényeges körülményeinek vizsgálatára lenne szükség – szögezte le válasza elején szakértőnk –, így a kérdés megválaszolásához elvi jellegű támpontokat lehet felvázolni.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény ) 142. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja alapján az adó megfizetésére a szolgáltatás igénybevevője köteles

„a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának”.

Tehát a fordított adózás alkalmazásának feltételei a következők:

1. Az ügylet szolgáltatásnyújtásnak minősül. Ezt a kérdést különösen abban az esetben szükséges tisztázni, ha az ügylet mind termékértékesítési, mind szolgáltatásnyújtási elemeket tartalmaz. Ugyanis komplex szolgáltatás esetén egyes szolgáltatáselemek komplex szolgáltatássá állnak össze, és azokra annak adómértéke irányadó. Amennyiben az ügylet komplex ügyletnek minősül, úgy a teljes ügyletre azonos adókezelést kell alkalmazni, azaz egységesen fordított adózás vagy egyenes adózás alkalmazandó mind a szolgáltatásnyújtási, mind a termékbeszerzési elemekre is.

2. A szolgáltatás építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkának minősül. Egyéb szerelési munkának minősül például a technológiai szerelés is. Szerelésnek minősülnek azok a szolgáltatások, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a felépíteni kívánt ingatlan rendeltetésszerű használatára alkalmas legyen (például ilyen lehet az ehhez szükséges villanyszerelés, víz-, gázvezeték-szerelés).

3. A szolgáltatás ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányul. Ha a vállalkozó csak az építkezéssel összefüggő részmunkát végez, akkor vizsgálandó, hogy részt vett-e az ingatlan létrehozatalában, átalakításában, felújításában. Ha az ingatlan olyan részével összefüggésben kerül sor a munkára, ami az ingatlannal alkotórészi kapcsolatban van, tartósan egyesített, akkor az adott munka fordított áfás. Az alkotórészi kapcsolat esetén az épületbe állandó jelleggel beépített bármely olyan alkotóelemről van szó, amely az épület vagy építmény lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el, vagy a beépített alkotóelem az épület vagy építmény szerves részét alkotja, és amely nélkül az épület vagy építmény nincs befejezve.

4. Az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása egyéb átalakítása építésiengedély-köteles, vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött.  A 2008/87. Adózási kérdés értelmében építési hatóság alatt minden olyan hatóságot érteni kell, amely építési, bontási tartalmú engedély kiadására jogosult. Fontos megjegyezni, hogy az adóhatósági álláspont szerint csak a használatbavételi engedélyezésig felmerült munkák elégíthetik ki a fordított adózást előíró törvényi rendelkezéseket.

5. Az áfatörvény 142. paragrafusának (3) bekezdése alapján a fordított adózás abban az esetben alkalmazandó, ha mindkét fél belföldi adóalany, és egyik félnek sincs olyan jogállása, mely alapján tőle az adó megfizetése ne lenne megkövetelhető.

Tehát a szóban forgó esetben azt szükséges tisztázni, hogy a két ügylet (anyagértékesítés és az anyag beépítése) komplex szolgáltatásnak minősül-e.

Az Európai Unió Bírósága legutóbb a Stock 94 Kft. ügyében (C- 208/2015) foglalta össze azt, hogy mikor minősül több ügylet komplex szolgáltatásnak. A bíróság álláspontja szerint főszabályként valamennyi ügyletet különállónak és függetlennek kell tekinteni. Ugyanakkor egyes esetekben több, alakilag különálló olyan szolgáltatást, amelyek külön-külön nyújthatók, egységet képező ügyletnek kell tekinteni abban az esetben, ha a szolgáltatások egymástól nem függetlenek. Ilyen ügyletek különösen

– ha két vagy több művelet, illetve cselekmény annyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy azok objektíve egyetlen oszthatatlan gazdasági ügyletet alkotnak, amelynek elemekre bontása erőltetett;

– ha egy vagy több szolgáltatás alkotja a főszolgáltatást, míg a többi szolgáltatás egy vagy több, a főszolgáltatás adójogi sorsát osztó mellékszolgáltatást képez. Valamely szolgáltatást különösen akkor kell a főszolgáltatáshoz képest mellékszolgáltatásnak tekinteni, ha nem önálló célként jelenik meg az ügyfelek számára, hanem arra szolgál, hogy a szolgáltatásnyújtó főszolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni.

Ennek vizsgálatakor az ügylet gazdasági célját, és a szolgáltatás címzettjének érdekeit kell figyelembe venni (például azt, hogy a kérdésben vázolt esetben elkülönül-e az anyagbeszerzés és annak beépítéséhez fűződő érdek).

Megjegyzendő, minél nagyobb időtartam telik el a két megegyezés között, annál inkább valószínű, hogy nem komplex szolgáltatásról van szó.