Indul a roham az albérletekért: a bérleti díj, a közös költség, a kaució utáni adózási szabályok, költségelszámolási lehetőségek

Megosztás Tetszik

A felsőoktatási ponthatárok kihirdetését követően megindul a roham az albérletekért. A bérlők és a bérbeadók számára is fontos, hogy körültekintően kössenek szerződést. Fontos kérdés, ki köti meg a szerződést, abban milyen költségtételek szerepelnek, s hogyan adózik azok után a bérbeadó.

Máshol bérelt lakás bérleti díjának beszámítása

Az szja-törvény 17. paragrafusának (5) bekezdése értelmében, a lakás bérbeadásából származó bevételéből a magánszemély levonhatja az általa más településen bérelt lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett díját.

Ez a szabály akkor alkalmazható, ha

– a bérbeadás és a bérlés időtartama 90 napnál több;

– bérelt lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységből származó bevételéből nem számol el költséget ezzel összefüggésben;

– a magánszemély számára a bérleti díjat még részben sem térítik meg.

A bérleti jogviszonyt a bérleti szerződés tanúsítja, míg a díj megfizetését a bérbeadó magánszemély által kiállított számlával vagy számviteli bizonylattal (ha a bérbeadó nem kért adószámot) kell igazolni. Fontos kiemelni azt, hogy a bevételt akkor is be kell vallani, ha a bérbe vett lakás bérleti díja meghaladja a bérbe adott lakás bérleti díját.

Rezsiköltség

A bérleti szerződésekben a bérleti díj mellett jellemzően a felek megállapodnak a rezsiköltség fizetésének módjáról is. Van, amikor a bérleti díj összege a rezsiköltséget is tartalmazza, más esetben a bérleti díj mellett fix összegű rezsiköltséget kell fizetni.

Az szja-törvény 17. paragrafusának (3a) bekezdése alapján az ingatlan bérbeadása esetén nem minősül bevételnek a bérbeadónál az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak (így különösen a közüzemi szolgáltatásnak) a bérbeadó által a bérbevevőre – az igénybevétellel arányosan – áthárított díja. Ez azt is jelenti, hogy ha az áthárított összeg nem minősül bevételnek, akkor annak költségkénti elszámolására sincs lehetőség.

A szabálynak két lényeges pontja van. Egyrészt az, hogy a lakás használatával kapcsolatos kiadások érthetők bele az szja-törvény 17. paragrafusának (3a) bekezdése szerinti rendelkezésbe és nem az ingatlan meglétéhez kötődő kiadások, másrészt az, hogy az igénybevétellel arányosan áthárított díjak vehetők  figyelembe.

Ez a szabály azoknak a más személytől vásárolt szolgáltatásoknak a bérlőre áthárított díjára vonatkozik, amelyek összefüggnek az ingatlan használatával. Ebből következően például a társasház által kötött biztosítás és a társasházi takarítás díjára, a közös képviselőnek kifizetett díjazásra, a lakók által a felújítási alapba fizetett összegre nem alkalmazható, ahogy a bérlőre áthárított társasházi közös költségre sem, még akkor sem, ha az tartalmaz rezsielemeket (például vízdíj, fűtés és szemétdíj). Így a bérlő által megfizetett közös költség továbbra is ingatlan-bérbeadásból származó bevételnek minősül, amellyel szemben költségelszámolásra van lehetőség. Ebből következik, hogy a közös költség összegére továbbra is az általános szabályok vonatkoznak, azaz, amennyiben ezen kiadásnak az összegét is megtéríti a bérlő, akkor az bevételnek minősül, mellyel szemben a kifizetett összeg költségként elszámolható.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben – egyebek mellett – ismertetjük az adózási szabályokat a közös költség különféle módon történő megfizetése esetén, illetve, ha a bérbe vett lakásnak több tulajdonosa van, vagy ha a lakhatásért cserébe felújítja az ingatlant a bérlő!