adozona.hu
Folyamatos szolgáltatások számlázási szabályai: mikor van a teljesítés időpontja?
//adozona.hu/afa/AFA_afatorveny_folyamatos_teljesitesu_ugyle_TDJWM1
Folyamatos szolgáltatások számlázási szabályai: mikor van a teljesítés időpontja?
Tetszik
A folyamatos szolgáltatások áfakezelése az egyik legösszetettebb terület az európai adójogban. Az Európai Unió Bírósága számos ítéletben pontosította a 2006/112/EK héa-irányelv 64. cikkének alkalmazását, amely a folyamatos vagy ismétlődő szolgáltatások teljesítési időpontját szabályozza.
A C-696/22. számú ügy (C SPRL kontra AJFP Cluj) 2024 júniusában született döntése azért bír különös jelentőséggel, mert kimondta: ha a szolgáltatás ténylegesen folyamatos, akkor az adófizetési kötelezettséget is időszakonként kell megállapítani, és nem lehet azt egyetlen későbbi időpontra összesíteni. Ez a megközelítés különösen fontos Magyarországon is, ahol az áfatörvény 58. §-a tartalmaz hasonló szabályokat.
A C SPRL egy román társaság, amelynek fő tevékenysége felszámolási és csődeljárásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. Ezek a szolgáltatások jogi, adminisztratív és gazdasági jellegű feladatokat foglalnak magukban, például: a hitelezők követeléseinek összegyűjtése, a felszámolási terv kidolgozása, az eszközök értékesítésének lebonyolítása, valamint a bíróság és a hatóságok felé történő jelentések elkészítése. A szolgáltatás természete tehát időben elhúzódó, többhónapos, sőt gyakran többéves folyamatot fed le.
A társaság a szerződéseiben úgy rendelkezett, hogy a munkáért járó ellenértéket időszakonként számolja el, például negyedévente, a felszámolási eljárás aktuális állásához igazodva. Ennek megfelelően a C SPRL negyedéves részszámlákat bocsátott ki, és ezek után vallotta be az áfát is.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket! Ezekről szól még az írás:
- a román adóhatóság helyzetértelmezése,
- az EUB döntése,
- az ügy magyar áfatörvény szerinti vetülete,
- elemzés, következtetés.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (1)
Hahó, jogalkotó! Hahó, NAV! Hahó, Kolozsvár!
Sajnos a bürokráciának (közigazgatásnak) adott hatalommal való visszaélés a jogalkotói lustaságból vagy hozzá nem értésből ered. Amint egy hivatalnok (akár egy román, akár egy magyar) megorrontja, hogy valami nincs szabályozva, rögtön felébred benne a jogalkotási kedv és nekilát a helyzetet "értelmezéssel" megállapítani. Ez baj. Szerencsére ez nem nagy baj, de baj.
Remélem, hogy Kolozsváron ennek a kínos ügynek végre lesz következménye és néhány érintett hivatalnokot kirúgnak.
Mi a helyzet Magyarországon?
Akkoriban Pankucsi Zoltán barátom a folyamatos teljesítést helyrerakta: az bonyolult lett, de számos részletszabály még mindig hiányzik. A magyar folyamatos teljesítés terén azonban a NAV hagyja a lazáskodást és az időszak feltüntetését nem várják el (Szvt. 167.§ (1) d)) és ha nincs időszak, nincs kitöltve a fizetési határidő (ami szintén szabályozatlan), akkor nem lehet leprogramozni a teljesítési időpont pontos megállapítását. Ha nincs leprogramozva, akkor 10 adózóból 6-7 rosszul adja meg a teljesítés időpontját egy folyamatos teljesítésű számlán.
A magyar polgári jogi viszonyok terén a Ptk-t szerkesztő okosok nem mentek utána a fogalomnak. Miközben a gazdasági eseményeket ugyanúgy konstruálni kellene, mint egy építkezést, amihez tervrajzot kell készíteni, addig a magyar Ptk. a mai napig nem tartalmazza a folyamatos szolgáltatás fogalmát és jellemzőit.
A román dettó.