November 20-i áfa-bevallás: ugrásra kész az adóhatóság

Megosztás Tetszik

Az Európai Unió Bírósága a C-274/10. számú ügyben hozott, 2011.

Az Európai Unió Bírósága a C-274/10. számú ügyben hozott, 2011. július 28-án kihirdetett döntése szerint Magyarországnak a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa-visszaigénylését kizáró szabálya nem volt összhangban a közösségi joggal. Ezzel összefüggésben a Parlament e rendelkezést hatályon kívül helyezte, és rendelkezett a vitatott kérdésben a vissza nem igényelt adóról, ennek speciális eljárási rendjéről (az Áfa-törvény jogharmonizációs célú módosításáról és az adó-visszaigénylés különös eljárási szabályairól szóló 2011. évi CXXIII. törvényben).

Az érintett adózónak két lehetőség van:

-    Azt adóösszeget, amelyre az adózó a módosító törvény hatálybalépését (2011. szeptember 27-ét) megelőzően utoljára esedékes, benyújtott általános forgalmi adó bevallásában a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adóként nem igényelhetett vissza, az adózó 2011. október 20. napjáig az állami adóhatósághoz  benyújtott kérelmében igényelhette vissza. Ez a határidő jogvesztően lejárt.

-    E határidővel sok adózó azonban nem élt. Ha a külön kérelmét nem adta be az adózó, akkor sem veszik el tartalmában a fenti összeg, ezt követően ugyanis a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adót a „normál” bevallásban lehet érvényesíteni. Az első ilyen bevallási határnap 2011. november 20. Ha az adózó az előbb említett jogosultsággal rendelkezik, akkor a „normál, folyamatos” bevallásban a fizetendő adót csökkentő tételként elszámolhatja, illetve bevallásában visszaigénylési jogát érvényesítheti.

Amikor az adózó dönt arról, hogy visszakéri a fentiek miatt járó adóját, nem árt figyelembe kell vennie, hogy az adóhatóság a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adó visszaigénylését tartalmazó bevallásokat fokozottan ellenőrzi. A jogosulatlan igénylések megakadályozása érdekében erre vonatkozóan specializáltan továbbfejlesztett kiválasztási rendszert hirdetett meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A fentiek miatt – különösen, ha jelentősebb összegről van szó - javasolt, hogy a vállalkozó ezt megelőzően még szigorúbban külön vizsgálja meg a bevalláshoz tartozó analitikát és dokumentációkat, hiszen nagyobb valószínűséggel célvizsgálatra, vagy ellenőrzésre is sor kerülhet.

Amennyiben az előző időszakról továbbvitt / göngyölített adót tartalmaztak az áfa-bevallások, és ezek egy összegben való visszakérésére kerül sor, akkor számítani kell arra is, hogy a korábbi göngyölítés időszakát is külön vizsgálat alá veszi az adóhatóság. Különös sajátosságok tehát nem tapadnak a hivatkozott bevalláshoz, ugyanakkor javasolt a visszaigénylés alapját képező bevallásoknál külön hangsúlyt fektetni a számlák tartalmi és formai hitelességére, szerződéses kapcsolatára, a mentességgel rendelkező ügyleteknél, mint az export, a közösségen belüli értékesítés, alátámasztására, illetve a levonási tilalmak, arányosítás szabályainak betartására, valamint a teljesítés helyének pontos megítélésére is. A visszaigénylésnél továbbra is el kell érni a szükséges értékhatárt (havi bevallásnál a millió forintot). A fentiekből következik, hogy ismét előtérbe kerülhetnek a beruházók, exportálók, közösségen belül értékesítők, fordított adózással érintett adózók vizsgálata.

A megnövekedett visszaigénylési kérelmek olyan időszakban jelentkeznek, amikor az adóhatóság számára külön feladat a költségvetési tervezett számok betartásának segítése és a források védelme. Számítani lehet tehát arra, hogy a viták száma megnövekszik. Ha az adóhatóság valamilyen ok miatt megkérdőjelezi a visszaigénylés jogosságát, akkor természetesen nyitva állnak a jogorvoslat lehetőségei (észrevételezés, fellebbezés az adóhatósághoz, jogerős adóhatósági határozat bírósági megtámadása), erre is az általános szabályok vonatkoznak, de mindig a konkrét probléma jogszabályi megfelelését kell vizsgálni.

Érdekességként néhány általános példát mutatunk be, amelyek tanulságosak lehetnek egy  bevallás előtt is..

1.) Egy építkezési vállalkozó (kis vállalkozó 1 db 6 lakásos társasházat építtet). A könyvelője göngyölítette a visszaigényelendő áfát  és amikor végül is visszakérte, azzal a felszólítással nem kapta vissza, hogy a fordított adózás alá eső alvállalkozója nem adott be bevallást, s így nem kaphatja vissza az áfát, mert nem kellő gondossággal járt el. Az áfát visszakapta a vállalkozó, mert a vád nem állta meg a helyét, mivel az alvállalkozói számláit a cég kifizette, s, azt, hogy az alvállalkozó beadta-e a bevallását, ellenőrizni nem lehet.

Komment:

Építés-szerelés esetén külön minősítési pont annak megállapítása, hogy ki lesz a forgalmi adó fizetésére kötelezett: a vevő vagy a szállító, azaz fordított vagy egyenes adózás érvényesül. Mivel a fentiek eldöntése bizonyos többlet körültekintést, többletismeretet és kockázatot jelent, ezért előfordul, hogy ezt a kockázatot nem vállalja be az adózó, mint a feltehetőleg a példabeli esetben és ezért a könyvelő csak később kérte vissza a bevallásban a visszaigényelhető áfá-t. Ez persze a másik oldalról – az adóhatóság oldaláról – eleve bizonyos gyanút vet fel és nagyobb valószínűséggel merül fel az ellenőrzésre való kiválasztás. A fordított adózás esetében az áfa törvény több feltételt ír elő, többek között azt, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, illetve ne legyen olyan jogállása, ami alapján tőle az adó nem követelhető. A fentiekre vonatkozóan pedig bármely érintett adózó kérheti a másik féltől, hogy nyilatkozzon, vagy az állami adóhatóságtól is tájékoztatatást kérhet. Ilyen esetekben az adóhatóság utólag is nézheti, hogy az érintett adózó a fenti szabályok alkalmazásában kellő gondossággal j árt-e el? Természetesen az adózó azt már nem tudja ellenőrizni, hogy az alvállalkozója beadta-e az adóbevallását. Így a felsorolt információk alapján az adóhatóság jogszerűen járt el a vizsgálata során.

2.)  Egy vállalkozó a bécsi Metróban vásárolt a cég számlájára készpénzért és a kinti cég nem tette rá az áfát. Itthon a vállalkozó a számlát nem adta le a könyvelésre, így az Uniós bevallásban nem szerepelt, ezrét az Unió elrendelte az ellenőrzést, a vállalkozót megbüntették, és az áfát befizettették vele.