A nap kérdése: miként kell értelmezni a készpénzfizetési korlátot kivitelezési munkák szerződésénél?

Megosztás Tetszik

Megszegi-e a vállalkozás a készpénzfizetési korlát szabályát, ha egy lakásfelújítással összefüggésben ugyanahhoz a szerződéshez kapcsolódóan havonta másfél millió forintot számláz egy másik vállalkozásnak, és a fizetés készpénzzel történik? Olvasói kérdésre dr. Juhász Péter, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. jogász-adószakértője válaszolt az Adózóna oldalán.

A kérdés részletesen így hangzik: van egy építőipari kft., amely egy lakásfelújítást egy másik kft.-nek számlázta ki. A számlázás a következőképpen alakult: júniusban 1,5 millió forintos készpénzes számla kőműves munkára, júliusban 1,5 millió forintos készpénzes számla egyéb munkálatokra, de a két számla ugyanahhoz a lakáshoz kapcsolódott. Megszegte-e a vállalkozás a 1,5 millió forintos készpénzfizetési korlátot azzal, hogy ugyanahhoz a vállalkozói szerződéshez kapcsolódóan számlázott kétszer 1,5 millió forintot? Vagy így, hogy havonta egyszer történt számlakiállítás, még helyes?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 114. § (3) bekezdése, valamint a NAV jogértelmezése alapján a következőket indokolt a leírthoz hasonló esetekben figyelembe venni:

Felújítási munkálatok során (például kőműves munkák, majd a későbbi felületképzési vagy egyéb munkálatok) a vállalkozási szerződésekben teljesen bevett és jogszerű a szakaszos teljesítés vagy a részszámlázás.

Az Art. hivatkozott rendelkezése kifejezetten úgy fogalmaz, hogy a pénzforgalmi számlára kötelezett adózók közötti készpénzfizetési limit szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint. A jogszabályi keretet tehát minden naptári hónapban külön-külön kell vizsgálni.

Az egymást követő hónapok (június és július) készpénzkifizetéseit nem kell összevonni, még akkor sem, ha azok ugyanarra a felújítási vállalkozási szerződésre vonatkoznak.