adozona.hu
Pénztárgéphasználat: családi gazdálkodónál mikor kell, mikor nem?
//adozona.hu/adozas_rendje/Penztargephasznalat_csaladi_gazdalkodonal_m_E3X6WX
Pénztárgéphasználat: családi gazdálkodónál mikor kell, mikor nem?
Családi gazdálkodó kecskéket tart, és kecsketejből sajtot állít elő. Szerepel a kézműves termelők nyilvántartásában, az előállított sajtot zömmel nagy tételben értékesíti kereskedők részére, vagy alkalmi kitelepüléseken, piacokon árul. Előfordul azonban, hogy a tejet és a sajtot háztól (a termelőüzemből közvetlenül) kis tételekben, házi fogyasztásra megvásárolják tőle. Kérdésem az lenne, hogy ilyenkor elég-e az értékesítésről kézi nyugtát kiállítani, vagy az őstermelő ebben az esetben pénztárgéphasználatra kötelezett? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia okleveles adószakértőnk válaszolt.
A vonatkozó, 9/2016. NGM-rendelet melléklete sorolja fel azokat a tevékenységeket TEÁOR szám szerint, amelyek folytatása esetén pénztárgép használatára kötelezett az áfaalany. E körbe tartozik a kiskereskedelem (TEÁOR 47.1-47.7 és 47.91), ideértve az élelmiszer-kiskereskedelmet is. Idén szeptembertől az egyébként nagykereskedelmi tevékenységet folytató – és így pénztárgép használatára nem kötelezett – adóalanynak is pénztárgéppel kell nyugtaadási kötelezettségét teljesítenie, a kiskereskedelmi értékesítéseire vonatkozóan.
A kereskedelemről szóló, 2005. évi CLXIV. törvény határozza meg a kis- és nagykereskedelem fogalmát. Ennek alapján a terméket továbbértékesítő kereskedőknek történő eladás nagykereskedelmi, míg a végső fogyasztók (így kifejezetten a nem adóalany lakosság) felé történő értékesítés kiskereskedelmi tevékenység.
A kérdésben szereplő családi gazdálkodó a kereskedők részére történő értékesítéskor nagykereskedelmet folytat (függetlenül annak nagyságrendjétől), és az áfatörvény szerint adóalanynak értékesít, így választott áfabeli státusza, illetve adott esetben az adóalany vevő áfabeli státusza és a vonatkozó szabályok figyelembevételével számlát köteles kibocsátani az érétkesítésről, vagy ha annak feltételei fennállnak, a vevő állít ki felvásárlási jegyet. (Az áfatörvény 7. számú melléklet B/13. pontja szerint a feldolgozott tej és tejtermék előállítása mezőgazdasági tevékenység.) Nyugta tehát ezekben az esetekben szóba sem jöhet.
A vásárokon, kitelepüléseken nem köteles pénztárgépet használni a gazdálkodó, így a lakosság részére történő értékesítésekkor is elégséges bizonylat a kézi nyugta.
A „háztól” azaz a termelőüzemből közvetlenül értékesített termékek esetében nem beszélhetünk – az egyébként a kereskedelemre irányadó, más szabályok szerint jellemzően feltételül szabott – üzlethelyiségről, de a jogalkotó a pénztárgép használatát egyes tevékenységekhez, és ezen túlmenően úgynevezett pénzátvételi helyekhez kapcsolja. Ekként minősül minden olyan hely, ahol az adóalany nyugtaadási kötelezettségével járó fizetés történik.
Így ezekben az esetekben pénztárgéppel kell(ene) nyugtaadási kötelezettségét teljesítenie a termelőnek. Tekintettel arra, hogy a tevékenysége túlnyomó részét képező más értékesítésekre nem kell pénztárgépet beszereznie, célszerű, ha az utóbbi értékesítések esetében minden vevőnek számlát ad. Ekkor mentesül a nyugtaadási kötelezettség alól (Áfa-tv. 166.§.(2) bekezdése). Ez azonban a NAV-hoz elektronikus úton teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettséggel jár (PTGSZLAA). Az adatszolgáltatási kötelezettség csak azokat a számlákat érinti, amelyeket nyugta helyett bocsátott ki az adóalany, azaz a más adóalanyoknak (kereskedőknek) kiállított számlákra nem terjed ki.
Tekintettel arra, hogy a számlák kibocsátásához olyan adatokra is szükség van, amelyeket a nem adóalany vásárlók egyébként (mondjuk a nyugtához) nem adnának meg, célszerű az üzem vásárlók fogadására kialakított részében elhelyezett táblával, felirattal felhívni az érintettek figyelmét arra, hogy az értékesítés csak számlázás mellett történik.
Hozzászólások (0)