Saját termelésű gyümölcs árusítása – hatszázezer forintos éves bevételig adómentes lehet

Megosztás Tetszik

Hatszázezer forintos éves bevételig adómentes lehet a saját termelésű zöldség-, gyümölcs árusítása, de ha valaki üzletszerűen értékesíti terményeit, akkor azt őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként érdemes végeznie – hívta fel a figyelmet közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), tette közzé az MTI.

Ha egy magánszemély csak a saját kertjében megtermelt zöldség- vagy gyümölcsfelesleget árulja, és ez a bevétele az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor az eladásból származó bevételből nem kell jövedelmet megállapítani. Ha viszont az értékesítésből származó bevétel meghaladja a 600 ezer forintot, akkor az adóévben megszerzett összes bevétel után kell a jövedelmet megállapítani.

Amennyiben ennek a jövedelemnek az adója az adóévben nem haladja meg a 30 ezer forintot, akkor azt nem kell befizetni – emelte ki a NAV. Ugyanakkor, ha valaki rendszeresen, üzletszerűen árusít különféle terményeket az értékesítés már gazdasági tevékenységnek minősül és áfaalanyiságot eredményez.

Ez azt jelenti, hogy az értékesítőnek adószámot kell kérnie, nyugtát vagy számlát kell adnia, és – amennyiben nem választott alanyi adómentességet – áfabevallást is be kell nyújtania.

Ha valakinek az őstermelői tevékenységéből származó bevétele nem éri el az 1 744 800 forintot, nem kell jövedelmet számolnia és szja-bevallást sem kell benyújtania. Ha pedig az átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő bevétele nem éri el a 17 448 000 forintot, akkor az átalányban megállapított jövedelme szintén mentes a személyi jövedelemadó alól – írta közleményében a NAV.

Aki üzletszerűen árusítja a saját termelésű zöldséget, gyümölcsöt, azt érdemes őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként tennie, nyugtát vagy számlát kell adnia és bevallásokat kell készítenie, mert ha elmulasztja, súlyos szankciókra számíthat. A mulasztási bírság akár egymillió forint is lehet. A számla-, vagy nyugtaadás elmulasztása esetén akár kétmillió forintos bírságot is kiszabhat a NAV. A súlyosabb mulasztók, jelentős összegű bevételt eltitkolók további vizsgálatra is számíthatnak, amelyben a revizorok becsléssel állapítják meg az eltitkolt bevétel nagyságát és a fizetendő adót – olvasható a NAV figyelmeztetése az MTI-hez eljuttatott közleményében.