Külföldi tőkejövedelmek a NAV fókuszában: gyakori hibák és teendők

Megosztás Tetszik

A NAV ellenőrzési terve szerint az adóhatóságnak 2026-ban is feladata lesz a nemzetközi adóügyi automatikus információk adatai alapján rendelkezésre álló pénzügyi számlainformációk és jövedelemadatok hasznosítása támogató eljárásban, továbbá az eljárás során az adóhatósággal nem együttműködő, legnagyobb adóeltérésekkel érintett adózók jogkövetési ellenőrzésre kijelölése.

DAC2/CRS és a nemzetközi adatcsere háttere

A támogató eljárások alapját az OECD által kialakított Common Reporting Standard (CRS) és az európai uniós DAC2 irányelv képezi. Ezek alapján a NAV részletes (bár sok esetben pontatlan, félrevezető) információkat kap külföldről a pénzügyi számlákra vonatkozóan.

A NAV olyan magánszemélyeknél indít eljárást, akik külföldi pénzintézetnél vezettek számlát és befektetésekből szereztek jövedelmet, ugyanakkor eltérés tapasztalható a DAC2/CRS adatszolgáltatással érintett külföldi jövedelemadatok, valamint a magánszemély által bevallott adatok között. Ez az eltérés szinte biztosra vehető azoknál, akiknek külföldi banknál vezetett számláján lejárt vagy értékesítésre került értékpapír volt, függetlenül attól, hogy a magyar adóbevallási kötelezettségüknek eleget tettek-e, mivel külföldről jellemzően az értékpapírok értékesítéséből, visszaváltásából származó adott évi összes bevételt jelentik le a magyar adóhatóság felé, a megszerzésre fordított érték és a kapcsolódó járulékos költségek figyelembevétele nélkül.

A támogató eljárás jogi státusza és összehasonlítása az ellenőrzésekkel

A támogató eljárás jogi státuszát tekintve nem ellenőrzés, és így nem korlátozza az adózó önellenőrzéshez fűződő jogát. Jelentősége, hogy az adóhatóság „aktív segítségével”, szankciók nélkül lehetőség van az adatok tisztázására, és adózói hiba esetén is önellenőrzéssel elkerülhető egy komolyabb jogkövetési vagy adóellenőrzés. (Ezzel szemben az adóellenőrzés ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményez, és korlátozza az önellenőrzési jogot az ellenőrzés megkezdésének napjától, továbbá az Art.-ben szabályozott valamennyi szankciót alkalmazhatja a revízió. A jogkövetési vizsgálat ellenőrzéssel lezárt időszakot nem teremt, így ugyan nem korlátozza az önellenőrzést, de mulasztási bírságot akár alkalmazhat az adóhatóság).

A támogató eljárás keretében az adózónak 30 nap áll rendelkezésére az adatok tisztázására, ami nem hosszabbítható meg. Ezért is célszerű minél hamarabb felkészülni a dokumentumokkal, hogy szükség esetén még az eljárás lezárásáig lehetséges legyen az érintett bevallások önellenőrzése, az eljárás alapját képező anomália feloldására.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• gyakori hibák, félreértések,

• teendők.