További témák

Pénzt vesz fel az ügyvezető a cég számlájáról, így adózik

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő
3

A 2018/54. számú adózási kérdés érdekes egyedi esetet tárgyal, aminek több közérdekű tanulsága is van. A történet lényege, hogy egy gazdasági társaság munkaviszonyban álló ügyvezetője 2017-ben több alkalommal úgy vett fel pénzösszegeket a kft. pénzforgalmi számlájáról, hogy e tételeknek a társaság érdekében történt felhasználását semmilyen bizonylat vagy okirat nem igazolta. A felvetett kérdés arra irányult, hogy milyen adóvonzatai vannak a szóban forgó összegnek.

Első olvasatban a felek között fennálló jogviszonyt kellene megvizsgálni, ami alapján az összegeket munkabérnek tekintenénk, és ennek megfelelően állapítanánk meg a közterheket a szociális hozzájárulási adótól a szakképzési hozzájáruláson keresztül, egészen az egyéni járulékokig.

Az adóhatóság megközelítése azonban más volt, és a vizsgálódása során abból indult ki, hogy az összeg tekintetében kifizetőnek minősül-e az említett társaság. Álláspontja szerint nem.

A kifizető fogalmát a kérdéses időszakban – az immár régi – adózás rendjéről szóló törvény (2003. évi XCII. törvény) 178. szakaszának 18. pontja határozta meg, amely fogalom megegyezik az új Art. (2018. évi CL. törvény) 7. paragrafus 31. pontjának meghatározásával. E szerint kifizetőnek minősül az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti.

Az adóhatóság megítélése szerint a „kifizetői minősítés az adóköteles jövedelem juttatását feltételezi, a „juttatás” egy aktív, erre irányuló szándék alapján megvalósított cselekmény. Az a körülmény, hogy a társaság a magánszemély általi pénzfelvételről utólag értesül – továbbá, hogy egyet nem értése esetén módjában áll megtenni a szükséges intézkedéseket – nem feleltethető meg a jövedelemjuttatás szándékos, aktív tevékenységet feltételező fogalmának.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, ez esetben milyen közterhekkel kell számolni.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei ár, a  MAX csomagban HVG Adó- és Tb-különszámok, kreditpontos online képzés az Adózóna előfizetésekben!
Az online képzésen való részvételi lehetőség a 2018. október 1-jétől november 30-áig megrendelt, és 2018. december 10-éig befizetett előfizetésekre vonatkozik. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most EXTRA kreditpontokat szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 8, 10 illetve 1 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

Hozzászólások (3)

széles imre

2018. évi 8. számú Adó és Vámértesítőben

gergo91

A leírtak helyes értelmezéséhez jó lenne ismerni a 2018/54 számú adózói kérdést. Hol lehet megtalálni ?

Ruszin Zsolt

Aggasztó, amit a NAV a bankszámláról felvett pénzek kapcsán csinál. Egyrészt kölcsönnek minősül, amiről van pénztárbizonylat és főkönyvi nyilvántartás, de rögtön egyéb jövedelem, amiről nincs nyilvántartás és nincs bizonylat...

Volt olyan eset, hogy a könyvelő "lenyelte" a nyilvántartásokat, mert pénzügyi vitájuk volt és a tulajdonosok nem értették, hogy a NAV az amúgy teljes törvényes készpénzfelvételekből - a főkönyv és a kartonok hiányában - "egyéb jövedelmet gyártott". Az se érdekelte a hivatalt, hogy a tulajdonosok csak a leadózott jövedelmeikből adott kölcsönöket fizették vissza maguknak, a saját cégükből. Agyrém. Az igazság persze a NAV-nál senkit sem érdekelt.

Ilyenkor mindig elgondolkozom, hogy a felügyeleti intézkedési lehetőség bekorlátozása 1 évre vajon tényleg szerencsés volt-e? Amikor az igazságukat keresőkkel összefutok, már gyakran letelt az 1 év, a perindítás pedig eszméletlenül bonyolult lett volna, így általában nem is került rá sor. A hivatal pedig ilyenkor azt hiszi, hogy igaza volt.

UI: A legjobb esetem 2012 körül az volt, hogy a NAV 2 iskolapadban ülő kiskorút "vádolt meg" azzal, hogy a szülei helyett ők gyarapodtak. Szerencsére a bíró úr - abban az ügyben - igazságos döntést hozott, és a kiskorúkra vonatkozó határozatok végül hatályon kívül lettek helyezve. Természetesen az adóhatóságnál a jogszabálysértő határozat kapcsán a haja szála se görbült senkinek.

Az adóhatóságnak a fellebbezési illeték ötszörösét kellene térítenie minden jogszabálysértő határozata után.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Külföldi étkezési számla továbbszámlázása

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Motorkerékpár vásárlása nyílt végű pénzügyi lízinggel

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Tartós bérlet

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

2018 október
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X