A nap kérdése: ingatlan-bérbeadás magánszemély és kft. között – hogyan kell számlázni, mikor keletkezik telephely?

Megosztás Tetszik

Kft. ingatlant vesz bérbe adószámos (nem áfakörös) magánszemélytől, olyan városban, amely a kft.-nek se nem telephelye, se nem fióktelephelye, se nem székhelye. Hogyan kell számlázni a bérleti díjat, be kell-e jelentkeznie a társaságnak a bérelt ingatlan szerinti településen, ha tovább bérbe adja az ingatlant? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

A magánszemély nyilatkozik a 10%-os költséghányad alkalmazásáról. Számlát szeretne kiállítani a bérleti díjról.

– Hogyan kell a magánszemélynek helyesen kiállítani a számlát?

– Amennyiben az elfogyasztott rezsit a magánszemély szintén továbbszámlázza, abban az esetben is alkalmazni kell a 10% költséghányadot?

– Rezsi továbbszámlázásakor hogyan kell helyesen kiállítani a számlát? Ebben az esetben a kft. el tudja számolni költségként a rezsidíjakat?

– Amennyiben a kft. a bérbe vett ingatlant az első pillanattól kezdve tovább bérbe adja, úgy az adott városba be kell jelentkeznie telephelyre, fióktelephelyre? Helyi adó tekintetében be kell jelentkeznie az adott önkormányzathoz? Iparűzési adót meg kell bontani az iparűzésiadó-bevallás során?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Ha a kérdésben szereplő vállalkozás az ingatlant tovább bérbe adja, akkor telephelye keletkezik egyrészt az adózás rendjéről szóló törvény szerint, másrészt, ha ez a telephely a székhelytől eltérő településen található, akkor az iparűzési adózásban is.

A telephelyet a NAV felé kell bejelenteni, kivéve ha a cégtörvény szerinti telephely keletkezik, mert akkor azt a cégbíróságon kell bejelenteni cégadatként.

A kérdés alapján elegendőnek tűnik, ha a NAV felé a 24T201T jelű változásbejelentő nyomtatványon jelenti be a cég a telephelyet, és egyben jelzi, hogy iparűzési telephelyként is tekint rá.

FRISS HÍR! Airbnb: csak Budapesten szigorít a kormány, durván nő az adóteher

Ami a számlakiállítást illeti: a rezsidíj mindenképpen a bérleti díj része, vagyis a bérleti díj mellett azt is szerepeltetni kell a számlán vagy a számviteli bizonylaton.

A rezsi akkor nem számít szja-köteles bevételnek, ha a valós tényleges fogyasztást terhelik ki, és a bérbeadó is a valós, tételes fogyasztást fizeti meg a szolgáltató felé. Természetesen a szja szerinti bevételnek nem minősülő tételes, leolvasott rezsiköltséget is számlázni kell. Ugyanakkor a továbbszámlázott közös költség mindenképpen szja szerinti bevételnek minősül.

A 10 százalékos költséghányad tehát a bevételként figyelembe vett bérleti díjra és a szintén bevételként figyelembe vett közös költségre, illetve a nem tételesen leolvasott rezsiköltségre mint adóztatandó bevételekre vonatkoztatható.