Airbnb: csak Budapesten szigorít a kormány, durván nő az adóteher

  • adozona.hu

Két éven keresztül nem jelenhetne meg új szereplő a rövidtávú bérleti piacon Budapesten, és közel négyszeresére emelkednének jövő évtől az átalányadózók terhei – derül ki az szja-törvényt, valamint a kereskedelemről szóló törvényt módosító jogszabálytervezetből, amelyet hétfő éjszaka tett közzé a kormányzati portálon a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A várakozásoknak és előzetes bejelentéseknek megfelelően a kormány érdemben megszigorítaná a fővárosi rövid bérleti piacon tevékenykedők helyzetét – mutat rá közleményében a Bankmonitor.

A jogszabálytervezet alapján két érdemi változtatás lenne:

1. A kereskedelemről szóló törvényt kiegészítené a nemzetgazdasági miniszter azzal a szigorító rendelkezéssel, hogy Budapesten 2025. január 1-jétől 2026. december 31-éig nem lehetne új magánszálláshelyet nyilvántartásba venni. Vagyis a fővárosban nem jelenhetne meg új kiadó ingatlan a rövidtávú bérleti piacon. A törvénytervezet rögzíti, hogy azok kaphatnak még engedélyt, akik 2024. december 31-éig benyújtják a szálláshely-minősítő szervezethez a szálláshely-minősítési eljárás iránti igényüket, és be is fejezik a szálláshely-minősítő szervezet elektronikus felületén az önértékelést.

2. Jóval magasabb adóteherre számíthatnak azok az átalányadózók, akik rövid távon adnak ki ingatlant Budapesten.

Hol emelkednek négyszeresére az adóterhek?

A tervek szerint jócskán megemelnék a rövidtávú lakáskiadók adóterhét: a törvénytervezet értelmében 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó mértékét a jelenlegi, szobánként 38 400 forintról 150 000 forintra emelnék. Ezzel 3,9 szeresére növekedne a kérdéses adó mértéke.

Ugyan a törvénytervezet nem szűkíti a szigorítást Budapestre, de úgy fogalmaz, hogy azon településeken emelkedne meg az adó mértéke, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót; más településeken marad 38 400 forint a szobánkénti éves átalányadó.

A jogszabályváltozás 2025-től lépne életbe a tervek alapján, vagyis a jövő évben az érintetteknek már a megemelt adót kellene megfizetniük.

A törvénytervezet szerint az állami adó- és vámhatóságnak a honlapján minden év január 31-éig kell közzétenni azon települések listáját, ahol a Központi Statisztikai Hivatal által közölt adatok alapján a tárgyévet megelőző második évben az éves vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót. (2025-ben ezt már január 15-éig meg kell tenni.)

A KSH egyik korábbi publikációjában már látható a 2023. év 15 legnépszerűbb hazai turisztikai célpontjainak listája, az ott eltöltött vendégéjszakák számával együtt:

1. Budapest, 14 162 000 vendégéjszaka

2. Siófok, 1 117 000 vendégéjszaka

3. Hajdúszoboszló, 1 112 000 vendégéjszaka

4. Hévíz, 1 069 000 vendégéjszaka

5. Balatonfüred, 888 000 vendégéjszaka

6. Bük, 744 000 vendégéjszaka

7. Zalakaros, 730 000 vendégéjszaka

8. Gyula, 596 000 vendégéjszaka

9. Szeged, 595 000 vendégéjszaka

10. Sárvár, 581 000 vendégéjszaka

11. Debrecen 577 000 vendégéjszaka

12. Eger, 571 000 vendégéjszaka

13. Miskolc, 498 000 vendégéjszaka

14. Győr, 485 000 vendégéjszaka

15. Nyíregyháza, 391 000 vendégéjszaka

2023. második legforgalmasabb településén, Siófokon is 79 százalékkal kellene növekednie a vendégéjszakáknak ahhoz, hogy elérje a 2 milliós szintet. A két intézkedés hatással lehet a fővárosi albérleti díjakra és lakásárakra is. Jelenleg az NGM bejelentése alapján Budapesten mintegy 26 ezer szoba fogad vendégeket magánszálláshelyeken. Ez a szám az idei évben még emelkedhet, de a jövő évtől 2026. december 31-éig belépési tilalom van.

A Bankmonitor szerint ez alapvetően befagyasztja a piacot. Az adóterhek érdemi emelkedése egyes tulajdonosokat arra ösztönözhet, hogy ingatlanjukkal elhagyják az airbnb piacot, lakásukat inkább hosszú távra adják ki. A kínálat bővülése miatt csökkenhetnek a hosszú távra kiadott házak albérleti díjai. Ráadásul egyesek akár ingatlanuk értékesítése mellett is dönthetnek, ez pedig a lakásárak emelkedését fékezheti.

Ugyanakkor a lakáspiacra számos más tényező is hat, a kormány által bejelentett intézkedések egy része inkább árfelhajtó hatású. A lakáshiteleknél tervezett 5 százalékos THM-plafon, vagy az önkéntes nyugdíjpénztári számlákról lakáscélra adómentesen kivehető összegek miatt emelkedhetnek a lakásárak a jövőben. Éppen ezért mindenkinek alaposan át kell gondolnia, hogy az airbnb-szabályok tervezett szigorítása miatt kivár-e a lakásvásárlással.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Energiaellátók jövedelemadója – fejlesztési tartalék

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Harmadik országbeli állampolgár bejelentése

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Kkv besorolás – transzferár-kötelezettség 1-2. rész

Kiss Péter

adószakértő

TruTax Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink