Kft. ingatlant vesz bérbe adószámos (nem áfakörös) magánszemélytől, olyan városban, amely a kft.-nek se nem telephelye, se nem fióktelephelye, se nem székhelye. Hogyan kell számlázni a bérleti díjat, be kell-e jelentkeznie a társaságnak a bérelt ingatlan szerinti településen, ha tovább bérbe adja az ingatlant? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Március vége helyett április végéig lesznek érvényesek azok az átlagfogyasztás feletti lakossági rezsidíjak, melyeket most fognak megállapítani, és melyek január elejétől élnek majd, derül ki a kedd este megjelent Magyar Közlöny energia-veszélyhelyzeti kormányrendeletéből – írja a hvg.hu.
Tisztelt Szakértő! Adószámos, nem áfás magánszemély raktárhelyiséget ad bérbe cégünknek. A bérbeadó 10%-os költséghányad választásáról nyilatkozott. A szerződés szerinti bérleti díj euróban került megállapításra. A bérbeadó külön számlázza a bérleti díjat euróban, a számlán csökkentő tételként feltünteti euróban a bérleti díj 90%-ának a 15%-át. A bérleti szerződésnek megfelelően a bérlő fizeti az ingatlan rezsidíját (almérő alapján), és az építményadót a bérbeadó forintos számlája alapján. Jól értelmezzük-e hogy az szja-törvény 17. paragrafusának 3a bekezdése nem alkalmazható az áthárított építményadóra, és ezen tétel 90%-ának a 15%-át kifizetői szja-ként le kell vonnunk? Helyesen milyen megjegyzéssel kell a számlán szerepeltetni az áthárított építményadót, és ezt a sort a bérlőnél milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? Helyesen jár el a bérbeadó, amikor a számláján feltünteti csökkentő tételként az szja-t? Kifizetőként az eurószámla szja-alapjának forintosításánál alkalmaznunk kell az szja-törvény 6. § (4) bekezdésének a) pontját?
Az építőipar után a vagyonvédelmi szolgáltatóknál is kötelező lesz a minimális rezsióradíj meghatározása, ennek az eljárási szabályait hozta nyilvánosságra a kormány a legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent rendeletében.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték