hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Visszaélés-bejelentési szabályok és gyakorlati teendők – webinárium

  • adozona.hu
2

A visszaélések bejelentéséről szóló 2019/1937. számú EU-irányelv (Irányelv) rendelkezéseit a magyar jogba a 2023. évi XXV. törvény (Törvény) ültette át. A Törvénnyel kapcsolatosan számos gyakorlati kérdés felvetődik, miközben számos feladat vár a Törvényben meghatározott szolgáltatókra, vállalkozásokra, szervezetekre, köztük a visszaélések bejelentésére szolgáló belső csatorna kialakítása, a panaszok fogadásával és kezelésével foglalkozó szervezeti egység kijelölése vagy kiszervezése független partnernek, továbbá elkészíteni/elkészíttetni a belső szabályozás részeként számos dokumentumot, belső szabályzatot, tájékoztatót. Emellett belső képzést is tartani kell, hogy ismert legyen a szabályozás lényege az érintettek számára.

Tartson velünk online rendezvényünkön, ahol szakértőnk a Törvénnyel kapcsolatos fő szabályokat és legfontosabb feladatokat ismerteti, fókuszban a gyakorlatban hasznosítható ismeretekkel!

Előadó: dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

TÉMÁK:

Alapok

  • kiknek, mikortól kötelező visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni
  • az egyéni vállalkozások problémái, összeférhetetlenség
  • ki, miről tehet bejelentést, elutasítási indokok, az egyéb bejelentések sorsa
  • hogyan kell a bejelentőrendszert működtetni: eljárási szabályok
  • tájékoztatási kötelezettségek
  • bejelentővédelmi ügyvéd vagy egyéb kiszervezés esetei, összeférhetetlenségi szabályok

Bejelentővédelem részletszabályai

  • milyen szabályok vonatkoznak a bejelentőkre, a bejelentettekre, információ-szolgáltatókra
  • bejelentővédelmi eszközök, kötelezettségek
  • belső képzés, szerződéses partnerek tájékoztatása

Adatvédelem

  • kit, miről és hogyan kell tájékoztatni
  • érintetti jogok és korlátozások

Speciális szabályok

  • állami, önkormányzati szervek eltérő szabályai
  • egyes állami szervekre vonatkozó eltérő szabályok

Kérdések & válaszok

Online rendezvényünk során a résztvevőknek alkalmuk nyílik konkrét kérdéseiket is feltenni szakértő előadónknak, ezen túl négy főbb alapdokumentumot a résztvevők rendelkezésére bocsátunk, melyekkel a kisebb vállalkozások elkezdhetik saját visszaélés-bejelentési rendszerük kiépítését.

Az online rendezvény időpontja: 2023. augusztus 30. szerda 10:00 óra.

Ára 22 900 Ft + áfa.

Vegyen részt a rendezvényen 10%-os kedvezménnyel! Ára: 22 900 Ft + áfa helyett kedvezményes áron 20 610 Ft + áfa.

A kedvezmény érvényesítéséhez megrendeléskor használja az ADOVEB10 kuponkódot!

Adózóna előfizetők még nagyobb kedvezményt kapnak a rendezvény árából, amelyről emailben kapnak pontos információkat.

JELENTKEZEM

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
Vadász Iván

Nem kell izgulni, ráérünk a rendszert bevezetni, mert
- a kormányhivatalok nem készültek fel az ellenőrzésre,
- nem adtak ki hivatalos segédletet vagy útmutatót,
- a panasz törvény, vagyis a 2023. évi XXV. törvény 29. §-a gyakorlatilag kizárja a hatósági szankciók kiszabását.

Ruszin Zsolt

A KSH adatai szerint nagyjából 80 ezer vállalkozás lehet érintett a panasztörvény kapcsán Magyarországon. Ebből 6-7 ezer közép- vagy nagyvállalkozás, a többiek a pénzmosás elleni szabályozás miatt váltak kötelezettekké, amelyek közül az egyszemélyes vállalkozások számát 70 ezerre lehet becsülni.

Ennek a 70 ezres kör számára nem olvastam eddig konkrét tájékoztatást, legfeljebb annyit, hogy mindenkire azonosak a szabályok.

Jelenleg csak annyit tudunk, hogy az irányelv szerint a belső bejelentési csatornák létrehozására irányuló kötelezettség arányban kell, hogy álljon a foglalkoztatók méretével, valamint azzal, hogy tevékenységeik milyen mértékű kockázatokat hordoznak a közérdekre nézve (48. pont). Ha az egyszemélyes könyvelőirodának, ingatlanközvetítőnek, könyvvizsgálónak, adótanácsadónak vagy ügyvédnek külön e-mail címet kellene a jelenlegi mellé készítenie, akkor arányosan a MOL székházán külön bejáratot kellett volna üzembe helyezni a panasztevők számára.

Aki a panasztételi bizniszben érdekelt mindvégig azt fogja szajkózni a 70 ezres kör számára is, hogy jelentős előkészületi adminisztrációt kell végezni és a legjobb, ha a kedves kuncsaft erre előfizet. Most már ott tartunk, hogy az előfizetést felvezető tájékoztatásért (bocs, webináriumért) is fizetni kell, itt az adózónán.

A látszólag szükséges előzetes adminisztratív intézkedéseket a fenti előadás is több elemet tényként vezeti elő, de nézzük meg, hogy mi ebből a jogi valóság:

"az egyéni vállalkozások problémái, összeférhetetlenség"

A törvény semmilyen konkrét rendelkezést sem tartalmaz az egyszemélyes vállalkozásokra. Sem az irányelvben, se a magyar jogszabályban közelebbről körül nem írt "rendszer" mibenlétét általában az ilyen szakértők szabályzat, kijelölt nagyon-nagyon független személy, külön erre rendszeresített e-mail cím, vagy webfelületet formájában képzelik el, ismétlem: mindenféle jogi alátámasztás NÉLKÜL. Az egyszemélyes vállalkozásokra ezek a szakértők szokták rásütni, hogy képtelenek pártatlanok lenni. Valójában az EU irányelv rendelkező része nem véletlenül említi egyetlenegyszer a pártatlanságot, hiszen, ha fontos lett volna ez a fogalom, akkor agyondefiniálják. Egy nagyvállalat a saját (ismétlem: SAJÁT) dolgozóit is pártatlannak titulálhatja, sőt akár a legfőbb vezető is lehet a panaszok elbírálója (lásd 56. pont). Ennek a magyar szabályozás szerint sincs semmilyen akadálya. A valóságban a panaszt ugyanis még az is el tudja bírálni, aki a panasz tárgyát képezi, ha érti a jogszabály célját és amúgy is beismeri, hogy változtatnia kell. Így nem lehet elvitatni a jogot, hogy akár az egyszemélyes vállalkozás is elbírálhassa a panaszt és a bejelentő számára kedvező álláspontra jusson. Csakhogy világos legyen: a jelenleg még fejletlen panasztörvényi előírások tekintetében egy bírságmentes kormányhivatali eljárás se tudna megfogalmazni olyan törvényi előírást, ahol a "rendszer" nevű dolgot az egyszemélyes vállalkozás vezetője általi üzemeltetése jogszabálysértő lenne, főleg úgy, hogy az irányelv a legfőbb vezető általi elbírálást kifejezetten jogosnak véli. Emellett figyelembe kellene venni az irányelv arányossági szabályát is (megintcsak a 48. pont), ahol kerek-perec kimondják, hogy arányosnak kell lennie a "rendszer" méreteinek a vállalkozás méreteivel, így egy látszólag független, de az egyszemélyes vállalkozás által fizetett személy nemcsakhogy aránytalanul nagy elvárás lenne, de korántsem lenne pártatlan, hiszen megbízási díjat kap attól, aki ellen döntéseket kellene hoznia.

"hogyan kell a bejelentőrendszert működtetni: eljárási szabályok"

Ahogy fentebb is írtam: nincsenek eljárási szabályok. A legkonkrétabb eljárási szabályokat a német Bundestag a Bundesrat által májusban elfogadott törvény tartalmaz, ami előbb irodaként azonosítja a visszaélés-bejelentési helyett (12.§) aztán pár szakasszal később már csak az érintett dolgozók által üzemeltetett "munkaegységnek" hívja, az iroda, mint helység elhagyásra kerül (15.§). A cseh szabályozást pedig a bírságolás oldaláról fogja meg a "rendszer"-t. Ott a nem tudjuk mi létre nem hozása is bírságot érhet. Talán ezért is vette ki az Országgyűlés által elfogadott törvény a közigazgatási bírságot a képből. Szerintem is kell 5 év, amire az EU felülvizsgálja, hogy az irányelv hol igényel korrekciót és milyen konkrétabb előírásokat érdemes tenni a tagállamok felé a konkrét tapasztalatok alapján. Talán ekkora már az egyszemélyes vállalkozásokra is jut az irányelvbe néhány mondat, hiszen számosságukban ez a kör a legnagyobb, mégis itt várható a legkevesebb panasz (értsd: NULLA). A tagállami szabályozások részleteinek itt lehet utánanézni: https://www.whistleblowingmonitor.eu

"tájékoztatási kötelezettségek" illetve:
"kit, miről és hogyan kell tájékoztatni"

A panasztörvény az EU irányelvvel hasonlatos szöveget tartalmaz, konkrétumok nélkül:
25. § A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője világos és könnyen hozzáférhető információt nyújt a belső visszaélés-bejelentési rendszer működésére, a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra, valamint az e törvény szerinti visszaélés-bejelentési rendszerekre és eljárásokra vonatkozóan. Ja, bocs, hogy megjegyzem, de ebből a hebehurgya mondatból csak a tájékoztatás időpontja és az érintett személyek köre maradt ki. Ismét visszautalnék, hogy az arányos "rendszer" az egyszemélyes vállalkozásoknál is arányaiban kell közlendő legyen. Vagyis a várhatóan nulla panaszosra nulla tájékoztatást érdemes fecsérelni.

"bejelentővédelmi eszközök, kötelezettségek"

A panasztörvény kapcsán közigazgatási bírság nincs (Panasztv. 29.§ (2)), de az előkészületeket az irányelv nem is javasolja vizsgálni, vagy szankcionálni, csak a panasztétel akadályozását. Ahhoz, hogy a rendőrség szabálysértési eljárást indítson, előbb kell egy panasztevő, akit szándékosan akadályoz az egyszemélyes vállalkozás és neki el kell mennie a rendőrségre azzal, hogy csúnyán akadályoztatva volt. Az "akadályozás" azonban elég gyenge indok, hiszen a vállalkozásnak van címe és ott akár élőszóban is elő lehet vezetni a panaszt. Ehhez nem kell e-mail cím, bár ma már bizton állíthatjuk, hogy e-mail címe még a legkisebb könyvelőirodáknak is van, arról a panasztevőt kell tájékoztatni, de nem szükséges azt "kidobolni". Azt sem írja a törvény, hogy kötelező lenne új elektronikus csatornát felépíteni és azt például egy honlapon kihirdetni, de a panaszportálok ezt sugallják, mert ez az üzleti érdekük, ebből teremtik meg az érdemi teendőt nem jelentő előfizetői kört. Az egyszemélyes vagy kis könyvelőirodáknál még az is hajmeresztő feltételezés, hogy az amúgy is elfoglalt munkaügyi hatóság ellenőrizgesse, hogy "miként virágzik a panasztétel".

"belső képzés, szerződéses partnerek tájékoztatása"

A törvény se a munkáltatókra, se az egyszemélyes vállalkozásokra nem ír elő képzést. Ezt legfeljebb az állami intézmények kapcsán lehet említeni, így ennek az előadáspontnak nem itt kellett volna szerepelnie, hanem a "állami, önkormányzati szervek eltérő szabályai" résznél.

"Adatvédelem"

Észlelni kell, hogy az egyszemélyes vállalkozásoknál nincs is potenciális panasztevő, hiszen nincs foglalkoztatott. Így a panaszt csak egy üzleti partner teheti, de vélhetően abból is kevés van, de lehet, hogy a számuk nulla (a mobilszolgáltató és a szemétszállító, az ingatlan bérbeadója nem tekinthető olyan személynek, aki a "munkavégzés" során tapasztal valamilyen panasztörvény alá tartozó visszaélést). Ha mégis panasz érkezett volna be egy üzleti partnertől, akkor meg kell vizsgálni, hogy egyáltalán azt ki kell-e vizsgálni. Ehhez nem kell előzetesen kihirdetni a panasz-rendszer szabályait nyilvánosan, ami pláne az otthon működtetett vállalkozások esetén lenne egészen hajmeresztő.

Ezzel a sorokkal kívánok az előadónak és minden résztvevőnek a témához jó szórakozást.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Átalányadózásba való visszalépés

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink