2026-ra a fenntarthatósági információk közzététele már nem pusztán reputációs kérdés, mivel egyre több vállalkozásnál jogszabályi kötelezettséggé válik és a beszámolókészítés folyamatába épül be. A CSRD-hez kapcsolódó hazai szabályozás következtében a fenntarthatósági (ESG) jelentés a vállalkozó üzleti jelentésének elkülönült részeként jelenik meg, és szorosabb kapoccsal kötődik a számviteli beszámoló adataihoz.
Az Európai Parlament (EP) 2025. december 16-án elfogadta az EU-s fenntarthatósági jelentéstételi és átvilágítási szabályok átdolgozását célzó jogszabályt, amely az adminisztratív terhek csökkentését és az európai vállalatok globális versenyképességének erősítését tűzte ki célul. Nézzük a legfontosabb jogszabályi tudnivalókat!
2025. szeptember 4-én új minőségellenőrzési rendelet (29/2025. NGM rendelet) lépett hatályba, egyben hatályon kívül helyezte a korábbi, 2013 óta érvényben lévő 28/2013. NGM rendeletet. Az új szabályozás célja a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság által lefolytatott minőségellenőrzések keretrendszerének átfogó megújítása és az EU-s jogszabályokhoz való teljes igazodás. Cikksorozatunkban bemutatjuk a legfontosabb változásokat.
Az EU fenntarthatósággal kapcsolatos jelentéstételi szabályai épp komoly változáson, mondhatjuk visszavágáson esnek át, azonban nem szabad elfelejteni, hogy az idei év az első, amikor bizonyos nagyvállalati kör kötelező módon el kell, hogy készítse és publikálja az egységes európai szabványok (ESRS) szerinti fenntarthatósági jelentését. Több száz nagyvállalatról van szó, köztük tucatnyi magyarról, akik nagy része már közzé is tette az auditálás, pénzügyi jelentésébe integrált fenntarthatósági jelentését.
Az elmúlt napokban – két részletben – elfogadta az Országgyűlés a fenntarthatósági és ESG tematikájú törvények módosításait. Mint ismert, a különböző EU-s és hazai, fenntarthatósághoz kapcsolódó jogszabályok jelentős módosítására került sor, elsősorban a vállalati versenyképesség fokozása, a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs terhek csökkentése és a kkv-k védelme érdekében.
2025. május 13-án lépett hatályba a számviteli törvényt módosító rendelkezés, amelynek köszönhetően az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést készítő anyavállalat mentesül az egyedi fenntarthatósági jelentés készítése alól. Átmeneti szabály alapján az érintettek már a 2024. évet érintően is élhetnek e lehetőséggel.
A fenntarthatósági kötelezettségek teljesítésének elhalasztása lehetőséget teremt a cégek számára az ESG-folyamatok kialakításának erősítésére, főként stratégiatervezéssel, adatgyűjtéssel és karbonlábnyom-számítással. A vállalatok többsége a CSRD irányelv szerint kívánja elkészíteni a fenntarthatósági jelentését a 2025-ös évről – mutat rá az EY közel 50 magyar vállalati vezető megkérdezésén alapuló felmérése.
Az Európai Parlament ma nagy többséggel, 531 igen szavazattal, 69 nem szavazattal és 17 tartózkodással elfogadta az Európai Bizottság „Stop the Clock” javaslatával kapcsolatos álláspontját, amely kétéves halasztást irányoz elő az EU CSRD (vállalati fenntarthatósági jelentésételi direktíva) alkalmazására azon 2. körös nagyvállalatok számára, akik eredetileg a 2025-ös üzleti évük tekintetében lettek volna legkorábban kötelezettek erre. Ez a kör most 2027-es évig kapott haladékot. Emellett a 3. körös, tehát a közérdeklődésre számot tartó (praktikusan tőzsdén jegyzett) kkv-k is 2 év haladékot kaptak (2026 helyett 2028), illetve a nagyvállalati értéklánc fenntarthatósági átvilágítását előirányzó CSDDD-rendelet első körének hatályba lépése is halasztásra kerül 1 évvel (2027 helyett 2028).
Bemutatták az Európai Bizottság javaslatát, amely drasztikusan átrajzolná a fenntarthatósággal kapcsolatos európai uniós kötelezettségeket – várhatóan később és jóval kevesebben lesznek érintettek.
Kétrészes cikkünk első részében az Európai Uniós fenntarthatósági szabályozás, ezen belül két kulcsfontosságú irányelv, a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) és a CSDDD vagy CS3D (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) előírásait ismertettük. Most lássuk, hogyan jelenik meg a szabályozás a magyar jogrendben!
Korábbi írásainkban áttekintettük az európai fenntarthatósági szabályozás kialakulásának útját. Kétrészes cikkünkben megnézzük, miképp jelent ez meg ténylegesen az európai és a hazai jogrendben.
A KPMG felmérése szerint még az évek óta fenntarthatósági úton járó cégeknek is fejtörést okoz, hogy miként emeljék a döntéshozói szintre a fenntarthatóságijelentés-készítéshez kapcsolódó feladatokat, megfelelően integrálva azt a szervezet működésébe. A kutatás arra enged következtetni, hogy az eddig inkább kvalitatív beszámolók egyre inkább válnak kvantitatívvá, ennek következtében elkerülhetetlenül a pénzügyi és kontrolling területek illetékeseire hárulnak az ezzel kapcsolatos feladatok.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már 2024. január 1-jétől hatályosak. A DLA Piper Hungary szakértői összefoglalták a jogszabályban előírt fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeket, illetve, hogy azok milyen feladatokat jelenthetnek a törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokra.
A beszállítói láncokhoz kapcsolódás miatt már jelenleg is sok magyar vállalat készít fenntarthatósági működéséről és teljesítményéről beszámolót, de 2025-től az EU középvállalkozás kategóriájának beugró szintjét teljesítő cégeknek, 2028-tól pedig minden kkv-nak kötelező lesz ennek összeállítása – hangzott el a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége (MVÜK) által szervezett budapesti sajtóbeszélgetésén.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték