Bértranszparencia: bárki, bármikor belenézhet a kolléga „pénztárcájába”?

  • adozona.hu

Jövő nyáron életbe lép az uniós bértranszparencia irányelv, amely alapjaiban formálhatja át a vállalati bérezési gyakorlatokat. Bár a magyar átültető jogszabályra még várni kell, az „azonos értékű munkáért azonos bér” elve már ma is része a hazai jognak. 2026. június 7-étől pedig már konkrét, gyakorlati előírások is vonatkoznak a munkáltatókra: a fizetéseket már az állásinterjú előtt közölni kell, a bérszinteket objektív szempontokkal kell indokolni, és a cégeknek rendszeresen jelenteniük kell a nemek közötti bérkülönbségeket. A szabályozás körül azonban egyelőre sok a kérdőjel: kikre vonatkozik pontosan, hogyan kérhetők le a fizetési adatok, és mit jelent valójában a bértitoktartás tilalma? A Humán Centrum Munkaerő-kölcsönző és közvetítő Kft. szakértője segít eligazodni a bértranszparenciával kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekben.

Fény derül a bérekre, de mit is jelent ez a gyakorlatban?

A bértranszparencia irányelv egyik legfontosabb előírása, hogy az álláshirdetésekben – vagy legkésőbb az első interjú előtt – kötelező lesz feltüntetni a kínált fizetést, akár konkrét összegben, akár bérsáv formájában. „Nem az a lényeg, hogy a megadott sáv mennyire szűk vagy tág, hanem hogy mögötte világos, objektív szempontok álljanak – például a munkaidő, a szaktudás vagy a felelősség szintje. Így teljesen indokolt lehet, hogy egy szakképzett, éjszakai műszakban dolgozó gépkezelő magasabb bérsávba tartozik, mint egy nappali, betanított munkatárs. A szabályozás tehát nem arra törekszik, hogy minden bért teljesen kiegyenlítsen, hanem arra, hogy az azonos értékű munkát végzők bérei átláthatóak, összehasonlíthatóak és indokolhatóak legyenek” – hangsúlyozza a Humán Centrum Kft. ügyvezetője, Dénes Rajmund.

Ezen felül a munkáltatók nem kérdezhetnek rá a pályázók korábbi fizetésére. Ez a gyakorlat ugyanis világszerte az egyik fő oka annak, hogy a nők jellemzően alacsonyabb bérrel indulnak – az új szabályozás pedig éppen ezt a láncreakciót kívánja megszüntetni, hozzájárulva a nemek közötti bérkülönbségek mérsékléséhez.

Ha tilos a bértitoktartás, akkor mindenki megtudhatja, mennyit keres a mellette ülő?

Az irányelv másik fontos újítása, hogy a munkavállalókat többé nem lehet arra kötelezni, hogy titokban tartsák a fizetésüket. Ha valaki szeretné, szabadon megoszthatja a bérét egy kollégával vagy egy álláskereső ismerőssel – ezért semmilyen retorzió nem érheti. A szabályozás célja egyértelmű: véget kell vetni annak a gyakorlatnak, amikor a bérkülönbségeket azzal próbálják elfedni, hogy a dolgozók nem beszélhetnek egymás fizetéséről. Ugyanakkor a fizetés továbbra is érzékeny adatnak minősül, így mindig számít, hogy milyen céllal történik a megosztás, és az tiszteletben tartja-e mások jogait és a munkáltató jogos érdekeit.

A szakértő leszögezi: a bértranszparencia nem azt jelenti, hogy bárki szabadon hozzáférhet a kollégái fizetéséhez. A cél az, hogy a munkavállalók jogosultak legyenek információt kérni a munkáltatótól az azonos vagy hasonló értékű munkát végző kollégák összességének átlagos bérszintjéről, nemek szerinti bontásban. Az így megteremtett átláthatóság nemcsak az esélyegyenlőséget erősíti, hanem kézzelfogható eszközt ad a bérkülönbségek feltárásához és kezeléséhez is. Az adatszolgáltatás kizárólag összehasonlítható munkakörökre vonatkozik: például egy raktáros nem kérhet betekintést a pénzügyi osztály béradataiba, hiszen az teljesen más kompetenciát és felelősségi szintet kíván.

Fontos azt is látni, hogy az »egyenlő munkáért egyenlő bér« elve a bruttó keresetre vonatkozik. A nettó jövedelmet személyes körülmények – például családi helyzet vagy adókedvezmények – befolyásolják, így az nem adhat objektív összehasonlítási alapot” – teszi hozzá Dénes Rajmund.

Kapcsolódó írásunk: Egyenlő értékű munkáért egyenlő bér: nem lesz titkolható, ki, mennyit keres ugyanannyi munkával

Mindkét félnek megéri: a bértranszparencia kézzelfogható előnyei

A szakértő kiemeli: egy jól felépített kritériumrendszer a vezetőknek is kapaszkodót ad – egyértelműbbé válik, kik azok a munkatársak, akik valóban előreviszik a szervezetet. A munkavállalók szempontjából pedig az egyik legnagyobb hozadék, hogy objektív viszonyítási alapot kapnak: pontosabban el tudják helyezni a tudásuk és munkájuk értékét a munkaerőpiacon.

Ha a dolgozók pontosan értik, milyen szempontok alapján dől el a fizetésük vagy előléptetésük, kevésbé érzik magukat kiszolgáltatottnak. A hatás a gyakorlatban is mérhető: a Humán Centrum Kft. adatai szerint azok az álláshirdetések, amelyek tartalmazzák a várható bért, átlagosan 30 százalékkal több jelentkezést kapnak, ráadásul a toborzási folyamat is gyorsabban lezárul, hiszen a pályázók már az elején tisztában vannak a feltételekkel” – hangsúlyozza a szakértő. Majd hozzá teszi: bizonyos foglalkoztatási formákban – a diák- és nyugdíjas szövetkezeti munkák esetében – a bérátláthatóság ma már megkerülhetetlen: az órabér eleve szerepel ezekben a hirdetésekben. „Éppen ezért míg a diákmunka területén gyakorlatilag nincs eltérés a nők és a férfiak bérezése között, a későbbi életpályaszakaszokban már komoly különbségek tapasztalhatók. 2023-ban a nők átlagosan 17,8 százalékkal kerestek kevesebbet, a vezetői és diplomás munkakörökben pedig a bérszakadék elérhette a 22–30 százalékot is. Ezt a hátrányt hosszú távon csak átlátható és objektív bérrendszerekkel lehet csökkenteni” – zárja gondolatait az ügyvezető.

Bértranszparencia: ezeket a cégeket érinti

Bár elsőre úgy tűnhet, hogy a bértranszparencia csak a nagyvállalatokat érinti, idővel a kisebb cégeknek is alkalmazniuk kell az előírásokat. A különbség csupán az ütemezésben van: 2026 nyarától a 250 fő feletti cégeknek évente közzé kell tenniük a nemek közötti bérkülönbségeket, 2027-től ez a kötelezettség a 150 fő felettiekre is kiterjed, 2031-től pedig már a 100 főnél nagyobb vállalatokat is érinti. A tét azonban messze nem csak jogi megfelelésről szól: a várakozások szerint a hazai szabályozás kimondhatja, hogy az indokolatlan eltéréseket fenntartó munkáltatókkal szemben a dolgozók akár kártérítést is érvényesíthetnek. A hazai átültetés késlekedése sem jelenti a következmények hiányát, hiszen diszkrimináció esetén a munkavállalók közvetlenül is hivatkozhatnak az uniós normákra.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

NAV méltányossági kérelem

Nagy Norbert

adószakértő

Éjjeliőr foglalkoztatása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Cégvásárlás könyvelése

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 október
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink