E-nyugta, eÁFA, túrórudi és társai: ezekre a változásokra számíthatunk az áfa szabályaiban

Megosztás Tetszik

A Kormány 2023. október 31-én terjesztette az Országgyűlés elé a T/5893. számú törvényjavaslatot, amely a tavaszi adócsomagban kihirdetetteken túl további adójogszabályi változtatásokat tartalmaz 2024-re vonatkozóan. Az Andersen Magyarország összefoglalta a fontosabb tervezett módosításokat, az alábbiakban az áfatörvény várható változásait ismertetjük.

Általános forgalmi adó

Különös teljesítési hely szabályai

Kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre való belépést biztosító szolgáltatások teljesítési helye az a hely, ahol a rendezvényt ténylegesen megrendezik. A kiegészítés értelmében amennyiben a rendezvényen vagy eseményen a részvétel virtuálisan, online történik, akkor a teljesítési hely meghatározására a fő szabály vonatkozna, így a teljesítési hely az a hely lenne, ahol a szolgáltatást igénybe vevő adóalany gazdasági céllal letelepedett vagy a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany letelepedett, illetve ennek hiányában ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, emelik ki az Andersen Magyarország szakértői.

Az egyes műalkotások Európai Unión kívülről történő behozatalának kedvezményes áfamértéke

A javaslat értelmében 2024. január 1-jétől az áfatörvény 8. mellékletében meghatározott műalkotásokra kedvezményes, 5 százalékos áfamértéket kellene alkalmazni az Európai Unión kívülről behozott műalkotások tekintetében.

Pontosítás a humán fogorvosi, fogtechnikusi szolgáltatásnyújtáshoz és termékértékesítéshez kapcsolódó mentességek tekintetében

Az áfatörvény értelmében mentes az adó alól a humán fogorvosi és fogtechnikusi tevékenységet ilyen minőségben végző által teljesített szolgáltatásnyújtás, illetve az ehhez kapcsolódó termékértékesítés. A javaslat pontosítást tartalmaz, így termékértékesítés körében az adómentesség a fogászati protézis értékesítésére terjedne ki. A javaslat továbbá kiegészíti az adó alóli mentesség körét a hatósági engedéllyel végzett sérült- vagy betegszállítási tevékenységgel. A mentesség tehát a nem közszolgáltatónak minősülő szolgáltatókra is vonatkozik, feltéve, hogy a tevékenységet végző szolgáltató a szállítást speciálisan erre a célra felszerelt gépjárműben végzi, írják az Andersen Magyarország szakértői.

Adólevonási jogra vonatkozó rendelkezés kiegészítése

Az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilletné az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást olyan ügylet érdekében használja vagy hasznosítja, amelynek teljesítési helye külföld, amennyiben belföldi teljesítés esetén adólevonásra jogosítana. Mivel a javaslat értelmében lehetősége lesz az adóalanynak a letelepedési tagállamától eltérő tagállamban is alanyi adómentességet választani, ezért olyan módon egészülne ki az áfatörvény, hogy nem gyakorolható levonási jog azon ügyletekhez kapcsolódó beszerzések vonatkozásában, amelyeket az adóalany másik tagállam teljesít, ha ebben a másik tagállamban alanyi adómentesként jár el.

Adólevonási jog közvetett vámjogi képviselőn keresztül történő gyakorlására vonatkozó szabályok szigorítása

Az áfatörvény rendelkezései értelmében az importáló helyett annak közvetett vámjogi képviselője is gyakorolhatja a termék importjához kapcsolódó, előzetesen felszámított adó levonását, ha az importálót az adólevonási jog keletkezésekor és azt követően az adólevonási jog korlátozás nélkül megilleti, illetve amennyiben erről az importáló nyilatkozik a közvetett vámjogi képviselőjének.

A javaslat értelmében 2024. január 1-jétől további szigorú kritériumoknak kellene teljesülnie ahhoz, hogy a közvetett vámjogi képviselő gyakorolhassa az adólevonási jogot:

• az importálónak a levonási jog keletkezésekor megbízható adózónak kell minősülnie,
• az importáló cégnyilvántartásba vételének és a levonási jogának keletkezése között legalább három évnek el kell telnie,
• az importáló mérlegfőösszegének az utolsó két lezárt év tekintetében évenként legalább 50 millió forintnak kell lennie, illetve
• az importálónak a levonási jog keletkezésének időpontját magába foglaló adó-megállapítási időszak során havi bevallásra kötelezett adóalanynak kell minősülnie.

A fentieken túl a javaslat pontosít az importáló által a közvetett vámjogi képviselőjéhez intézett nyilatkozat tartalmán is, amelynek tartalmaznia kell a termék importjának kétséget kizáró azonosításához szükséges adatokat, mint az áru átengedéséről szóló vámhatóság általi értesítés száma, a termék szabad forgalomba bocsátása során az adófizetési kötelezettséget megállapító határozat száma, vagy a termék szabad forgalomba bocsátását igazoló kiegészítő árunyilatkozat száma.

A javaslat ezen rendelkezésének célja a képviselő igénybevételével elkövetett adócsalások visszaszorítása úgy, hogy szűkíti a közvetett vámjogi képviselő által gyakorolt adólevonási jog lehetőségét, hangsúlyozzák az Andersen Magyarország szakértői.

Nyilatkozattétel ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységek fordított adózása esetén

A szolgáltatás nyújtásának minősülő építési-szerelési és egyéb, ingatlanra vonatkozó szerelési munka után az adót a szolgáltatás igénybe vevője fizeti meg, amennyiben az ingatlanra vonatkozó tevékenység hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött. Ezekben az esetekben a szolgáltatás igénybe vevője előzetesen és írásban köteles erről nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának. A javaslat 2024. január 1-jétől annyival egészül ki, hogy amennyiben a hatósági engedély vagy hatósághoz történő bejelentés a szolgáltatásnyújtó által végzett, ingatlanra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódik, akkor a nyilatkozattétel immár a szolgáltatásnyújtót terheli.

Az e-nyugta kibocsátására és a nyugta adattartalmára vonatkozó szabályok

A javaslat 2025. január 1-jétől az e-nyugta tekintetében kimondja, hogy az e-nyugta a nyugtatárba való beérkezéssel minősül kibocsátottnak.

A javaslat értelmében 2025. január 1-jétől a nyugta kötelező tartalmi elemei kiegészülnek az értékesített termék megnevezésével, annak globális kereskedelmi áruazonosító számával, továbbá annak mennyiségével, illetve a nyújtott szolgáltatás megnevezésével és mennyiségével, amennyiben ekként kifejezhető a szolgáltatás. Továbbá többek között szükséges lesz feltüntetni az alkalmazott adómértéket az áfatörvény 83. §-ával összhangban (amennyiben a juttatott vagyoni előny pénzben kifejezett összege tartalmazza a fizetendő adót), valamint adómentes termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás esetén az adómentességet tényét.

A javaslat rögzíti, hogy a fenti adatok közül 2028. július 1-jét megelőzően nem kötelező a globális kereskedelmi áruazonosító szám feltüntetése a nyugtán, e-nyugtának nem minősülő nyugta esetében pedig a fenti többlet adattartalommal nem kell rendelkeznie a nyugtának.

Új rendelkezéseket is bevezet a javaslat, amelyek értelmében nyugtával egy tekintet alá esik az az okirat, amely legalább tartalmazza

• az okirat kibocsátásának keltét,
• sorszámát, amely képes az okirat azonosítására,
• a hivatkozást arra a nyugtára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja, illetve
• a nyugta adatának megnevezését, amelyet a módosítás érint.

Amennyiben releváns, a módosítás természetét, illetve annak számszerű hatását is szükséges megjelölni.

A javaslat értelmében e-nyugtát kiállítani, kibocsátani kizárólag elektronikusan lehet, amelyről a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybe vevő kérésére, illetve jogszabályban meghatározott esetekben papír alapú másolatot kell rendelkezésre bocsátani.

Az eÁFA-rendszerre vonatkozó rendelkezések

A javaslat értelmében az eÁFA-rendszer bevezetéséhez kapcsolódóan mentesül a számlabefogadói adatszolgáltatási kötelezettség alól az az adóalany, aki az eÁFA-rendszer használatával teljesíti a bevallási kötelezettségét és az eÁFA-rendszerben nyilatkozik számla szinten a levonható adóról.

Az eÁFA-rendszer keretében áfabevallás legelőször és főszabály szerint a 2024. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesíthető. A rendszer fakultatív, egyelőre a hagyományos (ÁNYK alapú) megoldás is fennmarad, aki pedig ez utóbbi módon adja be az alapbevallást, annak az önellenőrzés is csak ÁNYK-n keresztül lesz lehetséges.

Túró rudi (3/A melléklet)

Egyes desszert jellegű sajtkészítmények jelenleg is a 18 százalékos adókulcs alá tartoznak, míg mások a 27 százalékos adókulcs alá. A javaslat 2024. január 1-jétől úgy módosítja az áfatörvény vonatkozó rendelkezéseit, hogy ezen utóbbi termékek is a 18 százalékos adókulcs alá tartozzanak, ezáltal többek között a túró rudira vonatkozó adókulcs 27 százalékról 18 százalékra csökken, összegzik az Andersen Magyarország szakértői.