Katás bt. egyszerűsített végelszámolása: lépésről lépésre mutatjuk a határidőket, tennivalókat

Megosztás Tetszik

Katás bt. megszünteti tevékenységét egyszerűsített végelszámolással. Mik a teendői, milyen bevallásokat kell leadnia? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Az egyszerűsített végelszámolás ügyvéd közreműködése nélkül megvalósítható. Ebben az esetben a végelszámolói feladatokat a cég vezető tisztségviselője (ügyvezetője) végzi el.

Az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját be kell jelenteni a NAV felé. A bejelentést a 22T201T jelű változásbejelentő nyomtatványon kell elvégeznie.

Nagyon fontos szabály, hogy az egyszerűsített végelszámolást 150 napon belül be kell befejezni, ami azt jelenti, hogy 150 nap áll rendelkezésre arra, hogy a végelszámolási időszakot lezárja, az azzal kapcsolatos beszámolót, vagyonfelosztási javaslatot és taggyűlési határozatot közzétegye, illetve a cégbíróság felé elküldje.

A végelszámolási időszakban a cég jogosult gazdasági tevékenységet folytatni, vagyis számlát állíthat ki, de a végelszámolási időszak célja az, hogy a cég behajtsa követeléseit és maradéktalanul teljesítse még fennálló kötelezettségeit.

A végelszámolási időszak minimum 40 nap a végelszámolás Cégközlönyben való megjelentetésétől számítva, ugyanis ennyi idő áll a hitelezők rendelkezésére, hogy a követeléseiket a végelszámoló részére bejelentsék [lásd a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 102. § (2) bekezdés c) pont].

A végelszámolást megelőző napon a cég kataalanyisága megszűnik.

A végelszámolás kezdő napját megelőző időszakról a vállalkozásnak speciális, tevékenységet lezáró bevallásokat kell beadnia [lásd Adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 49. § (4) bekezdés, 53. § (1) bekezdés].

Az iparűzésiadó-bevallást is 30 napon belül kell beadnia, amennyiben az adó alapjának meghatározásánál nem a kataalanyok számára lehetővé tett tételesadóalap-megállapítási módszert választotta. Ha az iparűzésiadó-alap megállapításánál a tételesadóalap-megállapítást választotta, akkor elvileg nem kell bevallást benyújtania.

A fenti bevallásokat a végelszámolás első napjától számított 30 napon belül kell elkészítenie és benyújtania az adóhatóság felé.

Mivel a cég kataalany volt, így tevékenységet lezáró társaságiadó-bevallást nem kell készítenie a végelszámolást megelőzően.

A végelszámolás első napjától kezdődően a cég a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény), és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (tao-törvény) törvény hatálya alá kerül.

A fentebb említett bevallásokkal párhuzamosan a kataalanyiság utolsó napjára készítenie kell egy tevékenységet lezáró mérleget és záróleltárt, amelyet könyvvizsgálóval nem kell hitelesíttetni, és azt közzé tenni sem kell [lásd a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (katatörvény) 29. §]. Ebből a zárómérlegből pedig végelszámolási nyitómérleget kell készíteni, melynek adatai tulajdonképpen megegyeznek a zárómérleg adataival. Az irányadó jogértelmezések szerint ezt a végelszámolási nyitómérleget szintén nem szükséges könyvvizsgálóval hitelesíttetni, bár a számviteli törvény alapvetően előírja azt. Ennek ellenére a jelenleg uralkodó szakmai álláspontok szerint, ha egy kataalany cég pusztán azért kényszerül visszatérni vagy áttérni a számviteli törvény hatálya alá, mert tevékenységét meg kívánja szüntetni, a könyvvizsgálói hitelesítés nem kötelező.

A fent említett tevékenységet záró, illetve a végelszámolást nyitó mérlegben az eszközöket piaci értéken kell szerepeltetni. A kötelezettségeket (pl. szállítói tartozások, adó- és bértartozások, tagi kölcsönök stb.) a ténylegesen fizetendő összegben szerepelnek. A saját tőkét pedig az előző két tétel különbözeteként kell meghatározni.

Az eszközök között valamennyi, a cég által tulajdonolt tárgyi eszközt, forgóeszközt (készletek, követelések, pénzeszközök) fel kell venni piaci értékükön. A bankszámlán lévő pénz megállapítása nem okozhat gondot. A házipénztárban lévő pénzt az ügyvezető nyilatkozata alapján kell a mérlegbe beállítani, ennek értéke nulla forint is lehet.

A saját tőkén belül a jegyzett tőke a cégbíróságon jegyzett tőke összege. Végül az eszközök és egyéb források különbözeteként adódik a nyitó eredménytartalék összege, amely lehet pozitív vagy akár negatív szám is. Ha a nyitó eredménytartalék pozitív akkor az jelzi, hogy a cégben felosztható vagyon van. Ez a nyitó eredménytartalék – illetve az annak megfelelő eszközök – azonban fő szabály szerint adó- és járulékmentesen felvehetők majd a végelszámolás befejezésekor. A katatörvény 26. § (7) bekezdése ugyanis leadózott vagyonként kezeli a kataalany cégek nyitómérlegében szereplő saját tőkét.

Viszont, ha a cég a kataalanyiságot megelőzően társaságiadó-alany volt, akkor ezt az adómentes pozitív eredménytartalékot csökkenti az az összeg, amellyel a cég a kata hatálya alá történő bejelentkezéskor csökkentette az eredménytartalék, adózott eredmény együttes összegét. Ugyanis ha egy társaságiadó-alany cég áttér a kata hatálya alá, akkor le kell adóznia a még a tagok által le nem adózott céges nyereséget (eredménytartalék, adózott eredmény, osztalékfizetési kötelezettség együttes összegét), melyet azonban csökkenteni kell az áttéréskor meglévő tárgyi eszközök, immateriális javak együttes értékével.

Most, amikor a cég visszatér a társasági adó hatálya alá, a nyitó pozitív eredménytartalék adómentesen kivehető részét csökkenteni kell a kata hatálya alá történő bejelentkezés időpontjában meglévő tárgyi eszközök, immateriális javak könyv szerinti értékével, s javasolt e két külön értéket, külön eredménytartalék főkönyvi számlákon kimutatni.

Ha azonban a cég eleve kataalanyként kezdte meg működését, akkor a nyitó eredménytartalék pozitív összege teljes mértékben adómentes tőkelem lesz.

A végelszámolás során a szokásos rendben kell a 08-as havi bevallást és 65-ös áfabevallásokat benyújtania „V2” kóddal ellátva. Ha alanyi áfamentességben részesül a cég, akkor áfabevallást nem kell benyújtania fő szabály szerint. A 08-as bevallásra NY jelű nyilatkozatot is beadhat, ha nincs semmilyen kötelezettsége ezen bevalláson.

Az egyszerűsített végelszámolást tehát 150 napon belül be kell befejezni. Ennek megfelelően meg kell határozni a végelszámolás befejező napját, az előbb említett 150 napos határidőn belül. A végelszámolás akkor folytatható csak le egyébként, ha a cég vagyona fedezi a cég kötelezettségeit.

A végelszámolás zárónapjával, mint fordulónappal végelszámolást lezáró beszámolót (mérleg, eredménykimutatás) kell készíteni, és ezt közzé is kell tenni az OBR-rendszeren.

Szintén el kell készíteni a végelszámolást lezáró társaságiadó-bevallást (2271-es számú bevallás), a végelszámolást lezáró 08-as havi bevallást, valamint a 65-ös számú áfabevallást is.

A fenti bevallásokon jelölnie kell, hogy a végelszámolási időszak lezárásaként nyújtja azokat be. A borítólapokon a „V3” kódot kell választania.

Szintén be kell nyújtani a végelszámolást lezáró iparűzésiadó-bevallást.

Valamennyi fenti dokumentumot a végelszámolási időszak utolsó napjától számított 60 napon belül kell elkészítenie és elküldenie elektronikus formában.

A 08-as havi bevalláson kell bevallania az úgynevezett vállalkozásból kivont jövedelem adóját [szja-törvény 68. § (1) bekezdés]. A vállalkozásból kivont jövedelem alapja: a tagnak átadott eszközök értékéből az a rész, amely meghaladja a tagra jutó kötelezettségek és a tag által a vagyoni betét megszerzésére fordított érték együttes összegét.

Egyszerűbben szólva meghatározni, hogy a végelszámolás lezárásakor az eredménytartalékban mekkora összeg szerepel. Ebből a pozitív összegből azonban le kell vonni, a már fentebb említett „adómentes” nyitó eredménytartalék összegét és a különbözet után kell 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót megfizetni a tagoknak.

A szociális hozzájárulási adót maximum a havi minimálbér 24-szerese után kell megfizetni, mely összegbe beleszámítanak a tagok által megszerzett összevont adóalapba tartozó jövedelmek is például munkabér, megbízási díj, bérleti díj, személyes közreműködői díjak stb. Vagyis, ha a tagok írásban nyilatkozatot tesznek arról, hogy rendelkeznek, vagy az adóév során várhatóan rendelkezni fognak a fenti összegű jövedelmekkel pl. a havi minimálbér 24-szeresét elérő munkabérrel, akkor a vállalkozásból kivont jövedelem után nem kell 13 százalék szociális hozzájárulási adót fizetniük.

A 15 százalék szja és a 13 százalék szociális hozzájárulási adó tehát a tagokat terheli, de a cégnek kell bevallania és megfizetnie a már említett 08-as bevalláson. Ezen adókat a tagokkal szembeni követelésként kell előírnia a cégnek, s a tagoknak azt a cég felé meg kell téríteniük, illetve azt a cég beszámíthatja a tagokkal szemben fennálló bármely kötelezettségébe.

Az egyszerűsített végelszámolás befejezésekor további két dokumentumot kell elkészíteni:

• taggyűlési határozat a végelszámolás befejezéséről és a végelszámolási beszámoló, bevallások elfogadásáról;
• vagyonfelosztási javaslat.

A fenti két dokumentumot kötelező sablon alapján kell összeállítani, ami nagy segítség egy kisebb cég számára. A szükséges nyomtatványokat megtalálja a magyarorszag.hu oldalon. A honlapon bal oldalon a "Vállalkozás" fülre kell kattintania, majd a „Cégek működtetése” fület kell választani. A középen felugró ablakban az „Egyszerűsített végelszámolás befejezése” opció választása esetén alul találja meg a betéti társaságokra vonatkozó kötelezően használandó iratmintákat.

A fenti kitöltött iratok Cégkapun történő, elektronikusan hitelesített példányának elküldésével a végelszámolás érdemi része befejeződik.

A cégbíróság a fenti két dokumentumot befogadja és az eljárást addig felfüggeszti, míg a NAV és a társadalombiztosítási szerv jóvá nem hagyja a végelszámolás befejezését, mely a cég törlését eredményezi. A cég vagyona ekkor kiadható, bankszámlája megszüntethető.