hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Benyújtották: a parlament előtt a 2021-es adótörvény-módosító javaslat

  • adozona.hu

Benyújtotta a pénzügyminiszter T/13258. számon az Országgyűlésnek az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Személyi jövedelemadó

A javaslat a jogosultságot megalapozó feltételek változatlanul hagyása mellett átalakítja a személyi kedvezményre  vonatkozó szabályokat: a kedvezmény 2021-től az összevont adóalapot csökkentő tételként lesz érvényesíthető. A  javaslat megszünteti továbbá a költségvetési szervek és az egyéb munkáltatók által biztosított béren kívüli juttatás  adókötelezettségével összefüggésben meghatározott úgynevezett rekreációs keretösszegek közötti különbséget:  2021. január 1-jétől minden munkáltató esetében egységesen a 450 ezer forintfeletti összegben adott juttatás keretösszeg feletti része minősül egyes meghatározott juttatásnak.

Társasági adó

A javaslat alapján személygépkocsi és elektromos személygépkocsi vásárlása esetén az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményét nem lehet igénybe venni. Az ellenőrzött külföldi társasági minőséggel összefüggő osztalékra, tőkekivonásra vonatkozó társaságiadóalap-módosító tétel kiegészül annak érdekében, hogy a valódi jogügyletekhez kapcsolódó rész mentesülhessen az adózás alól.

Általános jelleggel szigorodnak a telephely keletkezésének szabályai. A beszámolóban nettó módon kimutatandó  gazdasági események bővítéséhez igazodva a termőföldből átminősített ingatlanra vonatkozó adóalap-növelés az elért nyereséget veszi alapul. A módosítás tartalmi változást nem jelent.

A számviteli törvény módosulására tekintettel hatályon kívül helyezi a törvényjavaslat azt a rendelkezést, amely a társaságiadó-alap csökkentését írja elő a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedése esetén. Az osztalékot megállapító társaság tagjára vonatkozó adóalap-növelés alóli mentesülés pedig megszűnik.

Az Európai Unió feketelistáján szereplő országokkal szemben ellenintézkedésként 2021. január 1-jétől az Európai Unió elvárásainak megfelelően. A tagállamok egy ajánlás alapján választhatják ki, hogy milyen típusú szigorítást vezetnek be. Annak érdekében, hogy a szabály a lehető legkisebb változást jelentse a magyarországi vállalatok számára, a módosítás szerint abban az esetben, ha a feketelistán szereplő államban lévő vállalkozás kapcsán merül fel az ellenőrzött külföldi társaságként való minősítés, akkor nem lehet alkalmazni a kivételre vonatkozó rendelkezéseket.

Kisvállalati adó

A kisvállalati adó (kiva) nemcsak azért lesz még kedvezőbb jövőre, mert 11 százalékra csökken az adó, hanem azért is, mert kiva árbevételi korlátja és mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára 3 milliárd forintra emelkedik. Ezzel összhangban a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének árbevételi határa 6 milliárd forintra emelkedik.

A javaslat alapján módosul a kisvállalati adóról társasági adóra történő áttérés szabályozása. A hatályos rendelkezések szerint – a számviteli törvény korábbi módosításának következtében – a társasági adó alá való visszatérést megelőző utolsó kisvállalati adó hatálya alatti adóévben keletkezett eredmény nem képezi részét annak  a különbözetnek, amely alapján a társaságiadó-alanyiság időszakában a korábbi kivaalanyt adófizetési kötelezettség terhelheti, így ez a nyereséget összességében a módosítási javaslat nélkül nem terhelné adókötelezettség.

A javaslat ezen nyereség adózásáról gondoskodik, továbbá arról, hogy a szükséges adatok az adózók  rendelkezésére álljanak, amely érdekében nyilvántartási kötelezettség kerül bevezetésre. A javaslat szerint nem szűnik meg a kisvállalatiadó-alanyiság, ha az adóalany állami adó-és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított a naptári év utolsó napján az 1 millió forintot meghaladó adótartozását az adóalany az  adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti. Az állami adó- és vámhatóság ez esetben visszavonja a megszűnésről rendelkező határozatát.

Bankadó

A jogszabály belső koherenciája érdekében a javaslat pontosítja a járványügyi különadóval kapcsolatos kedvezményt az 5 éves egyenlő összegű levonásokra vonatkozóan annak érdekében, hogy a jogalkotói cél egyértelműen érvényesüljön.

A mentorálási időszak hat hónapról tizenkét hónapra történő megemelése, ez által is segítve a vállalkozások beindítását.

Számvitel

2019. október 1-jei hatálybalépéssel módosult a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.). A Ctv. új előírása alapján a cég a változásbejegyzési kérelemben – a  tőkeleszállítás  kivételével – meghatározhatja a cégadata változásának (így többek között a tőkeemelésnek) időpontját. A cégadat változásának időpontja határozza meg a könyvviteli elszámolás időpontját is. Ennek megfelelően a 2019. év végével módosult a számviteli törvénynek a jegyzett tőke változásának könyvelési időpontjára vonatkozó előírása, ugyanakkor nem változott a tőketartalék változásának könyvelési időpontjára vonatkozó előírás, amely ázsiós tőkeemelés esetén azonosan kezelendő a jegyzett tőke változásának könyvelésével. A javaslat az ázsiós tőkeemeléshez kapcsolódóan a jegyzett tőke és a tőketartalék könyvelése közötti összhang megteremtését szolgálja.

A hitelezői érdekek megkövetelik, hogy az átalakulással (egyesüléssel, szétválással) létrejövő gazdasági társaság jegyzett tőkéje a vagyonmérlegben olyan összegben kerüljön meghatározásra, amely ténylegesen a jogutód gazdasági társaság rendelkezésére áll. Ennek érdekében a javaslat előírja, hogy a lekötött tartalékban fedezetet kell teremteni az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező olyan adófizetési kötelezettségekre is, amelyek a jogutódot terhelik (például, ha kiválás során a kivált gazdasági társaság az eszközeit – nem kedvezményezett átalakulás esetén – felértékeli, akkor a kivált gazdasági társaságnak társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik, melyre a vagyonmérlegben, a saját tőkében – lekötött tartalék képzésével – fedezetet kell biztosítani).

A számviteli törvény hatályos előírásai a különböző határértékek számításánál eltérő létszámfogalmakat (átlagos létszám, átlagos statisztikai létszám, átlagos állományi létszám) használnak. Az egyértelmű jogértelmezés és alkalmazás érdekében indokolt egységesen az „átlagos létszám” fogalmat használni. A számviteli törvény az éves beszámoló közzétételi kötelezettségét a beszámoló mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig, míg az összevont (konszolidált) éves beszámolóközzétételi kötelezettségét a beszámoló mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáigírja elő.

Ugyanakkor a tőzsdei kibocsátók esetében az érintettekre vonatkozó tőkepiaci  jogszabályok, uniós előírásoknak megfelelve a közzététel tekintetében a mérlegfordulónapot követő negyedik hónap utolsó napjáig terjedő határidőt írnak elő, a kozzetetelek.hu internetes felületen. Az eltérő jogértelmezés elkerülése, valamint a közzététel azonos tartalmának biztosítása érdekében a javaslat e vállalkozók esetében egységesíti a közzétételek határidejére vonatkozó előírásokat.

Könyvvizsgálat

A javaslat kiegészíti a rendkívüli kamarai minőségellenőrzések kezdeményezésére jogosultak körét − hasonlóan a rendkívüli közfelügyeleti minőségellenőrzés közfelügyeleti hatósági kezdeményezésének a lehetőségéhez – a kamara minőségellenőrzési bizottságával, valamint a kamara elnökével.

A javaslat rögzíti, hogy az ismételt kamarai tagfelvétel és a könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolás érdekében szakmai kompetencia vizsgát köteles tenni az a kamarai tag könyvvizsgáló, akit fegyelmi eljárás keretében  kizártak a kamarából vagy minőségellenőrzési, kamarai minőségellenőrzési eljárás során a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától eltiltottak. A közfelügyeleti hatósági minőségellenőrzés bonyolultsága, összetettsége miatt az eljárások egy része (a legnagyobb könyvvizsgáló cégeknél) a jelenleg érvényes 90 napos ügyintézési határidőben nem fejezhető be.

Az egyre bonyolultabb eljárásrend előírását az ügyintézési határidő növelése nem követte le, emiatt szükségessévált az ügyintézési határidő 90 napról 120 napra növelése.A javaslat alapján a jövőben az audit bizottsági jelentések a közfelügyeleti hatóság mellett megküldésre kerülnek a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank részére is a könyvvizsgálói jelentés dátumát követő 60 napon belül.

A kamara fővárosi és pest megyei területi szervezete arányos képviseletének előmozdítása érdekében a javaslat előírja a küldöttgyűlés létszámának emelését. A javaslat szerint a fővárosi és Pest megyei területi szervezet arányos képviselete a küldöttgyűlés létszámának emelésével (a jelenlegi 50 helyett 25 aktív tagonként 1 küldött) valósulhatna meg. A jelenleg hatályos törvényi rendelkezések szerint a kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb két alkalommal töltheti be ugyanazt a tisztséget. A kamara soron következő tisztújításának előkészítése során merült fel, hogy egyes tisztségek betöltése – megfelelő új jelöltek hiányában – kérdésessé válhat, miközben a korábbi tisztséget betöltő személyek ismételt jelölését a törvényi korlátozás akadályozza. Ennek feloldására tartalmazza a kamara javaslata a hivatkozott korlát eltörlését.

A kamarai tagok átlagéletkora jelenleg 59 év, a tagság 13 százaléka 70 éven felüli, így a 70 év alatti megkötés számos olyan könyvvizsgáló megválasztását kizárhatja, akik kiemelkedő szakmai tudással és/vagy tisztségviselői tapasztalattal rendelkeznek. Mivel az életkor önmagában nem képezi akadályát a jogszabályi kötelezettségen alapuló  könyvvizsgálói tevékenység végzésének, úgy nem célszerű a választhatóságnál sem életkori korlátot beépíteni.

A javaslat, a demokratikus keretek között a megválasztásra jogosult szervek belátására bízza, hogy arra alkalmas könyvvizsgálót válasszanak kamarai tisztségviselőnek, életkortól függetlenül. A javaslat szerint a megbízáshoz kapcsolódó belső minőségellenőrnek is rendelkeznie kell azokkal a minősítésekkel, amelyekkel az ellenőrzött könyvvizsgálónak kell rendelkeznie. Ez a gyakorlatban jellemzően megvalósul, de maradéktalan érvényesülését a javaslat szerinti törvényi rendelkezés biztosíthatja.

Vámigazgatás

Az e-kereskedelemmel összefüggésben a 150 euró érték alatti küldemények import vámkezeléséhez szükséges  speciális nemzeti rendelkezések megalkotása, amely kiterjed a határozat mellőzésére, az általános forgalmi adó összegének meghatározására, megfizetésének módjára, a fizetési értesítés tartalmi elemeire. A konténerállapot  adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése, illetve a hiányos vagy valótlan  adatszolgáltatás miatt jogharmonizációs okokból szankciós rendelkezés megalkotása szükséges.

Az uniós vámjog kötelezettségvállalási  rendszerével kapcsolatos rendelkezések felülvizsgálata, amely következtében egyértelműbbé és ügyféli  szempontból egyszerűbbé, átláthatóbbá, rendszerezettebbé válik a felhasználható  kötelezettségvállalási okmányok köre. A nemzetközileg védett állat- és növényfajok behozatala esetén a lefolytatandó vámeljáráshoz szükséges feltételek (például behozatali engedély) teljes vagy részleges hiánya esetén a vámeljárás nem indítható meg, következésképpen a benyújtott vámáru-nyilatkozat alapján megindult eljárást meg kell szüntetni, amely alapján a vámigazgatási eljárást megszüntető jogcímek körét ki kell terjeszteni.

Nemzetközi adóügyi információcsere

A nemzetközi megállapodásokat kihirdető törvények módosítási javaslatában szereplő államok felsorolásának célja a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény, valamint az  országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény mellékleteinek kibővítése azon joghatóságokkal, akikkel Magyarország a jövőben információt kíván cserélni, tekintettel ezen joghatóságok fent nevezett megállapodásokhoz való csatlakozására.

Általános forgalmi adó

A javaslat módosítja az e-kereskedelemre vonatkozó áfaszabályokat, átülteti a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelvben (héa-irányelv), valamint a 2006/112/EK irányelv 143. cikk b) és c) pontjai hatályának meghatározásáról, illetve bizonyos termékek végleges behozatalára kivetett hozzáadottérték-adó  alóli mentességekről szóló 2009/132/EK tanácsi irányelv 2021. július 1-jétől hatályba lépő rendelkezéseit. A módosítások négy nagy területet ölelnek fel: a közösségen belüli távértékesítés szabályainak változása, kisértékű importküldemények áfamentességének eltörlése, az elektronikus kereskedelmet elősegítő elektronikus platformok adófizetésre kötelezetté tétele, valamint nyilvántartási kötelezettségük előírása, és az egyablakos rendszer adaptálása az új típusú adófizetési kötelezettségek teljesítéséhez.

A módosítás célja, hogy a gazdasági életben egyre nagyobb teret nyerő elektronikus kereskedelemben alkalmazott üzleti modellekhez igazítsa a szabályozást, ezáltal erőteljesebben érvényesíthető legyen a fogyasztás szerinti adóztatás elve, a vállalkozások egyenlő bánásmódban részesítése a versenysemlegességi elv alapján,  valamint egyszerűsödjön az adófizetéssel, adóbeszedéssel kapcsolatos ügymenet. A törvénymódosítási javaslat lehetővé teszi, hogy a jövőben az adóhatóság készítse el a hozzá beérkező számlaadatok birtokában a vállalkozások számára az áfabevallás tervezetét (eÁfa), tovább csökkentve ezáltal a vállalkozások adminisztratív terheit.

Az eÁfa – az eSZJA-val ellentétben – csak az érintett adózók aktív közreműködésével minősülhet bevallásnak (az adózóknak a levonható adóról számlánként dönteniük kell). Az áfabevallás tervezetének adóhatóság általi  elkészítése elsősorban a kisadózók számára eredményez jelentősebb adminisztrációcsökkentést. A javaslat tartalmazza azokat a módosításokat, melyek egyrészt szükségesek az eÁfa megvalósításához, másrészt megkönnyítik annak elkészítését, és egyben modernizálják a jelenlegi bizonylatolási szabályokat.

A javaslat alapján 2021. január 1-jétől lehetővé válik az adóalap utólagos csökkentése azon behajthatatlan követelések vonatkozásában is, amelyek esetében a vevő (adós) nem minősül áfaalanynak.

Jövedéki adó

Adómentessé válik a bérfőzés és a magánfőzés 2021. január 1-jétől. A dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló 2011/64/EU irányelve (2011. június  21.) tanácsi irányelv cigarettára  meghatározott adóminimumának teljesítése érdekében két  lépcsőben, 2021. január 1-jén és április 1-jén emelkedik a cigaretta jövedéki adómértéke, valamint a termékhelyettesítő jellegre tekintettel, ahhoz igazodóan a többi dohánygyártmány jövedéki adómértéke.

Megszűnik számos bejelentési, nyilvántartásba-vételi kötelezettség, így például a kereskedelmi gázolaj utáni adó-visszaigényléshez kapcsolódó előzetes nyilvántartásba-vételi kötelezettség. Az adminisztrációs és gazdálkodói terhek csökkentését szolgálja több módosítás, így például az új típusú dohánygyártmányok esetében is azonos időpontban keletkezik az áfa- és a jövedékiadó-bevallási, -befizetési  kötelezettség; a gazdálkodó által kezdeményezett készletfelvétel esetén a megállapított hiány után hatósági jelenlét esetén sem kell bírságot fizetni, csak adót; rugalmasabbá válik az egyedi veszteségmegállapítás.

Regisztrációs adó

A hatályos jogszabályi rendelkezések nem tartalmaznak előírásokat a vámhatóság által megállapított, de még meg nem fizetett adó törlésére vonatkozóan, így a végleges döntéssel kivetett regisztrációs adót az adóalanynak akkor is meg kell fizetnie, ha az eljárással érintett gépjármű forgalomba helyezése meghiúsul. A törvény módosítása azonban  megteremti a regisztrációs adó – kérelemre vagy hivatalból való – törlésének lehetőségét a forgalomba helyezés meghiúsulásának esetére.

Helyi adók

A 180 napnál rövidebb ideig tartó építési tevékenységet jövőre már nem terheli az ideiglenes tevékenység utáni iparűzési adó, ami az 5 százalékos újlakás-áfa mellett újabb lökést adhat a hazai építőiparnak – írja közleményében a Pénzügyminisztérium. Mintegy 94 ezer, több telephellyel bíró vállalkozásnak is könnyítést hoz 2021, hiszen nem kell minden érintett önkormányzathoz benyújtaniuk az iparűzésiadó-bevallásukat, elegendő lesz egyetlenegyet beküldeni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.

Gépjárműadó

A hatályos szabályok szerint a gépjárműadóban az adóhatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja  el.  Magyarország  2021. évről szóló költségvetési törvénye értelmében a gépjárműadóból, mint központi adóból származó bevétel 2021-től teljes egészében a központi költségvetésti lleti meg. Ezért az önkormányzatoknak ezen adónemből érdemi bevételük nem lesz, ugyanakkor az adóztatás költségét az önkormányzatok viselnék. Erre figyelemmel a javaslat a belföldi gépjárművek utáni gépjárműadóban az adóhatósági jogkört áttelepíti az adótárgy gépjármű  tulajdonosa, üzembentartója szerint illetékes önkormányzati adóhatóságtól az állami adóhatósághoz.

Illetékek

Az illetéktörvény javaslat szerinti módosítása az ügyfelek pénzügyi, valamint a hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében – bizonyos  kivételekkel – az  elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásokhoz kapcsolódó illetékkötelezettség megszüntetését célozza. Közigazgatási eljárási illetéket tehát csak a jogorvoslati eljárás indítása miatt, továbbá egyes okmányilletékek, illetve az adó- és értékbizonyítvány kiadása  után kellene fizetni. Nem változna ellenben az egyes közigazgatási eljárások után járó igazgatási szolgáltatási díjak rendszere.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

A javaslat eltörli a hozzájárulás-köteles szolgáltatás közvetített szolgáltatásként való nyújtásakor fennálló hozzájárulási kötelezettséget.

Pénzügyi szervezetek különadója

A javaslat pontosítja a járványügyi különadóval kapcsolatos kedvezményt az 5 éves egyenlő összegű levonásokra vonatkozóan, annak érdekében, hogy a jogalkotói cél egyértelműen érvényesüljön.

Adóigazgatás

Automatikus fizetési kedvezmények értékhatárának megemelése

A fizetési kedvezmények összeghatára jelentősen megemelkedik annak érdekében, hogy biztosítva legyen azoknak a tartozásoknak a megfizetése, amelyek már ismertek az adóhatóság előtt, ezzel pedig jelentős adóhatósági és adózói kapacitások tudnak felszabadulni. Jövő év elejétől a megbízható adózók által évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi automatikus részletfizetési lehetőséget a jelenleg legfeljebb 1,5 millió forint összegű adótartozás helyett legfeljebb 3 millió forintos tartozás esetén vehetik igénybe. A természetes személyek 500 ezer forint összegű adótartozás helyett 1 millió forintra vehetnek igénybe évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést.

A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett természetes személyek az általuk 6 hónapra, 200 ezer forintos összegre igénybe vehető automatikus részletfizetést 12 hónapra, 500 ezer forintos összegre kérhetik a személyijövedelemadó-bevallásukban.

Az adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői kreditpontos továbbképzési rendszer átalakítása miatt szükséges módosítások

2020. január 1-jével változott az adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői kreditpontos továbbképzési rendszer, a korábbi 5 éves időszak helyett 1 éves időszak került bevezetésre, időarányosan teljesítendő kreditpontokkal (a korábbi öt év alatt teljesítendő 100 kreditpont helyett évi 20 kreditponttal), és azzal, hogy a jövőben a továbbképzésre kötelezettek helyett a továbbképző szervezetek feladata az erre a célra kialakított elektronikus felületen a képzésekről azadatszolgáltatás. A rendszer ezzel azonos lett a könyvviteli szolgáltatást végzők 1 éves továbbképzési rendszerével. Az 1 éves továbbképzési időszakra történő átállás elsősorban a vonatkozó kormányrendeleti előírások módosítását igényelte (amelyre 2019. év végével már sor került), de szükségessé teszi az Art. kisebb mértékű módosítását is, elsősorban a továbbképzési kötelezettség teljesítésének hatóság részére történő bejelentése, illetve a kimentési lehetőség biztosítása tekintetében, amelyekről törvényben szükséges rendelkezni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Térburkolat, esővíz-elvezetés

Nagy Norbert

adószakértő

Lízingzárás könyvelése

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 december
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close