Adóváltozások 2020-tól és 2019-ben év közben

Megosztás Tetszik

Már hagyománnyá vált, hogy a nyári adócsomagot követi egy őszi is, de az idei évben kapkodhatták a fejüket az adózók: az őszi kiigazításokat legalább féltucat olyan törvényjavaslat kísérte, amelyek némelyikében 70-80 jogszabályt – benne adó- és tb-törvényeket is – módosított az Országgyűlés. Összefoglaltuk a legfontosabb –részben már 2019-ben, illetve 2020. január 1-jétől vagy 2020-ban év közben hatályba lépő – adóváltozásokat.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

2020. január 1-jétől adóalap-kedvezményt érvényesíthetnek a négy vagy több gyermeket nevelő anyák.

Adómentes az osztatlan közös tulajdonban lévő földterület tulajdonostárs részére történő átruházása.

2019. június 28-ára visszamenőleges hatállyal módosult az egyéb szálláshely és a kapcsolódó fogalmak tartalma. Magánszálláshelyet magánszemély és egyéni vállalkozó szolgáltathat, míg egyéb szálláshelyet csak gazdasági társaság (nem természetes személy vagy egyéni vállalkozó) üzemeltethet.

A személyi jövedelemadóról szóló törvényben új fogalomként jelenik meg a magánalapítvány, amelyhez kapcsolódó adózási rendelkezések számos tekintetben hasonlóságot mutatnak a bizalmi vagyonkezeléssel. A magánalapítványok tartós befektetési szerződést is köthetnek.

TÁRSASÁGIADÓ

Feltöltési kötelezettség

A vállalkozók számára az egyik legfontosabb kedvezmény, hogy megszűnt a feltöltési kötelezettség. Az adózók ugyanakkor a 2019. adóévben még külön nyilatkozat benyújtásával alkalmazhatják a feltöltést. Ez akkor éri meg, ha a társaság a feltöltés keretében szeretné a filmalkotásokat vagy a látvány-csapatsportokat társasági adón keresztül támogatni és ennek révén adójóváírást érvényesíteni.  Kedvező változás az is, hogy a havi, negyedéves adóelőleg kedvezményezett célra történő felajánlásának értékhatára az adóelőleg összegének 50 százalékáról annak 80 százalékára emelkedett.

Csoportos adózás

• Megszűnt a csoporttagok közötti azonos pénznemre vonatkozó feltétel, vagyis akkor is létrehozható csoport, ha az egyik adózó például. euróban a másik pedig forintban vezeti könyveit.
• A tevékenységét év közben kezdő személy is kérelmezheti az adóhatóságtól, hogy csoportos társasági adóalany tagja legyen.
• A csoporttagoknak az egyedi adóalapokról nem kell egyedileg nyilatkozniuk a hatóság felé, ugyanakkor a csoporttag továbbra is kötelezett a csoportképviselő részére a bevallásokhoz szükséges nyilatkozattételre (ennek alapján a csoportképviselő teljesíti az adatszolgáltatás az egyedi adóalapokról).
• Az adózás rendjéről szóló törvény nyári módosítása szerint változtak a csoportos társaságiadó-alanyiság megszűnésének szabályai. 2019. augusztus 23-ától: ha bármely tagra nem, vagy nem teljes körűen teljesülnek a csoportos adóalanyiság törvényi feltételei, akkor az adóhatóság kizárólag az érintett csoporttag csoporttagságát szünteti meg, a csoportos adóalanyiság megszüntetése helyett.
• Az őszi adócsomag már nem hozott jelentős változásokat a társasági adózásban. A pontosítások – egyebek között – a bizalmi vagyonkezelés és a tőkekivonás adóztatását érintik. A sportcélú létesítmény-fejlesztések továbbra is favorizáltak: a támogatási intenzitás emelése, amely a társaságok támogatói kedvét ösztönzi. A nyári adócsomaggal együttesen tekintve ugyanakkor több ponton változik 2020. január 1-jétől a cégek adózása, amelyek közül a jelentősebbek a feltöltési kötelezettség eltörlése, valamint a fejlesztési adókedvezmény létszám- és bérköltség növelési feltételeinek enyhítése. A kkv szektor beruházásainak fejlesztési adókedvezményen keresztüli támogatása is előnyösebb a beruházási küszöbértékek csökkentése következtében.

• A 2019. július 24-én vagy azt követően megkezdett és bejelentett kkv beruházások beruházási minimumának értékhatára a korábbi 500 millió forintról kisvállalkozások esetében 300 millió forintra, középvállalkozások esetében pedig 400 millió forintra csökkent.
• 2021-től a beruházási minimum értékhatár kisvállalkozások esetében 200 millió forintra, középvállalkozások esetében 300 millió forintra csökken.
• 2022-től az értékhatár 50 millió forintra módosul a kisvállalkozások, 100 millió forintra pedig a középvállalkozások esetében.

Adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok – hibrid struktúrák és tőkekivonási adó

A nyári törvény módosítás az adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12-ei (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv (ATAD), valamint a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákból adódó diszkrepanciákra vonatkozó 2017. május 29-ei 2017/952 tanácsi irányelvnek implementációjával összefüggésben számos új szabályt vezet be.

Tőkekivonás megadóztatása

Az uniós szabályokkal összhangban 2020. január 1-jétől bevezették az úgynevezett tőkekivonási adót („exit tax”). Az új előírások szerint a következő eszköz- vagy tevékenységkivonási esetkörök adóztatandók:

• az üzletvezetési helyének külföldre helyezése, amely külföldi adóügyi illetőség megszerzését vonja maga után;
• egyes telephely és székhely közötti, külföldre történő eszközáthelyezések,
• belföldi telephely által folytatott üzleti tevékenység áthelyezése külföldre.

Az adókötelezettség alapja az áthelyezett eszközök, tevékenységek piaci értéke és a számított nyilvántartási értéke közötti különbözet, ha a Tao-törvény rendelkezései alapján egyébként a kivonásra okot adó körülmény miatt adóalap-módosítási kötelezettsége nem merülne fel.

A fizetendő adó esetében lehetőség lesz részletfizetés választására, ez alapján a részletfizetést választó adózó a fizetendő adót 5 év alatt fizetheti meg.

Halasztott adófizetés alkalmazása esetén az exit-tax-ot egy összegben kell megfizetni, az áthelyezés helye szerinti tagállamban csődeljárásnak, felszámolási vagy végelszámolási eljárásnak vagy kényszertörlési eljárásnak megfeleltethető eljárást kezdeményeztek ellene.

Bizalmi vagyonkezelés

A bizalmi vagyonkezelésben és a vagyonkezelői alapítványnál pénzeszközök átvételére is kiterjed a társasági adómentességet élvező tevékenységek köre.

Rendelkezés az adóról

A késedelmesen megfizetett adóelőleggel kapcsolatban újra lehetne kimentési kérelemmel élni.

Egyéb módosítások

• Az egyes tulajdonosi tőketranzakciós ügyletek kapcsán az új szabály előírja, hogy 2020. január 1-jét követően akkor is alkalmazni kell a transzferárszabályokat, ha a nem pénzbeli hozzájárulással történő tőkeemelést olyan személy teljesíti, amely az apportot megelőzően nem rendelkezett többségi befolyással, viszont az apport ügylet révén többségi befolyást szerez. Továbbá a saját üzletrész visszavásárlását követő bevonásra, térítés nélküli átadásra is alkalmazni kell a transzferárszabályokat.
• Kedvezőbb lett a sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségének támogatása azzal, hogy a látvány-csapatsportban a sportcélú ingatlanok üzemeltetési költsége támogatási intenzitás szerint támogatható (az elszámolható költségek 80 százaléka, de sportcélú ingatlanonként és támogatási időszakonként legfeljebb a 600 millió forint), korábban ezt a működési veszteséghez kellett igazítani.
• Új társasági adóalany a vagyonkezelői alapítvány. A vagyonkezelő alapítvány társasági adókötelezettségeire a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.
• A bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon és a vagyonkezelői alapítvány bizonyos feltételek teljesülése esetén mentesül a társasági adó megfizetésének kötelezettsége alól. E szabályozás már a 2019. adóévtől alkalmazható a feltételeknek megfelelő adóalanyok esetében.
• A reklámadó átmeneti megszűnésének időszakára a módosítás kizárja a nem elismert költségre vonatkozó rendelkezés alkalmazandóságát.
• 2020. szeptember 1-jei hatálybalépéssel a szakképzéshez kapcsolódó társaságiadóalap-csökkentési lehetőség az új szakképzési rendszerben adható juttatások köréhez igazodik.

ÁFA

2020. július 1-jétől az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség kiterjed minden olyan számlára, amelyet belföldi adóalany részére, belföldön teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról bocsátanak ki. (Vagyis megszűnik az áfa összegére vonatkozó 100 ezer forintos értékhatár.)

2021. január 1-jétől minden olyan számlát is jelenteni kell, amelyre a magyar számlázási szabályok vonatkoznak és nem csak azokat, amelyeket adóalanyok felé bocsátanak ki. (Vagyis adatot kell szolgáltatni például a magánszemélyek, nem adóalany szervezetek (például egyesületek) felé teljesített ügyletekről vagy a Közösségen belüli termékértékesítésről, harmadik országba irányuló termékexportról kiállított számlákról is. 

2020. július 1-jétől változnak a belföldi összesítő jelentésnél is megszűnik a 100 ezer forintos értékhatár, így minden olyan befogadott számlát szerepeltetni kell, amely alapján az adóalany adólevonási jogot gyakorol. A módosító, érvénytelenítő számlákról is értékhatártól függetlenül kell nyilatkozni.

2020. július 1-jétől az adó összegétől függetlenül kötelező a vevő adószámát szerepeltetni a számlán. A számla kibocsátására vonatkozó 15 napos határidő 8 napra módosul.

Az általános forgalmi adó alapja – önellenőrzés keretében – behajthatatlan követelés jogcímén utólag csökkenthető.

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfakulcsa 5 százalék a korábbi 18 százalék helyett Ezzel egyidejűleg az érintett adózóknak 4 százalék turizmusfejlesztési hozzájárulást kell fizetniük.

Több feltételt kell teljesíteni az áfa adminisztrációját egyszerűsítő, úgynevezett vevői készlet alkalmazása esetén nem kell a közösségen belüli sajátáru mozgatás szabályait alkalmazásához.

KIVA

A kisvállalati adó, illetve adóelőleg mértéke 13 százalékról 12 százalékra csökken 2020. január 1-jei hatállyal.

EKHO

2019. július 1-jétől a kifizetői ekho mértéke (összhangban a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentésével) is 17,5 százalékra csökkent.

2020. július 1-jétől a nyugdíjasok ekhója 11,1 helyett 9,5 százalék lesz és megszűnik a kifizető 17,5 százalékos ekhója a nyugdíjasok után.

JÖVEDÉKI ADÓ

A cigaretta jövedéki adója három lépcsőben nő: 2020. január 1-jétől ezerdarabonként 19 200 forintról 20 500 forintra, 2020. július 1-jétől 21 500 forintra, 2021. január 1-jétől pedig 22 800 forintra.

A finomra vágott és egyéb fogyasztási dohány adómértéke ugyanezekben az időpontokban emelkedik, először 20 100 forintra, majd 20700 forintra, végül 21 480 forintra.

2020. március 1-jétől adóköteles a füst nélküli dohánytermék és a dohányzást segítő nikotintartalmú termék, amelyek adója kilogrammonként 19 160 forint.

2020. január 1-jétől módosulnak az ellenőrzött energiatermékek, a fütőolaj és párlat fogalmába tartozó egyes KN-kódok.

ADÓZÁS RENDJE

2020-tól a hibásan vagy hiányosan felvitt adatokat tartalmazó ekáer-bejelentést csak egyszer módosíthatják az adózók. A módosított adatonként ötezer forint pótlékot kell fizetni. kötelezettséget von maga után, melynek összege módosított adatonként ötezer forint.

Már 2019-ben életbe lépett az a szabály, amely az általánosnál hosszabb, 10 éves iratmegőrzési kötelezettséget ír elő a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettség megállapításához kapcsolódó iratok esetében.

A felsorolt témákról itt és itt olvashat bővebben!

További részleteket tudhat meg a HVG Adó 2020 különszámából!