Áfaváltozás 2019: új szabályok export-importnál

Megosztás Tetszik

Tájékoztatót tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a termékexporthoz és a termékimporthoz kapcsolódó fuvarozás és egyéb szolgáltatás általános forgalmi adózás (áfa) szerinti megítéléséről.

Január 1-jétől módosult az áfatörvény (2007. évi CXXVII. törvény) 102. paragrafusa, amely a levonási jog mellett adómentesek szolgáltatásokról rendelkezik. E szerint adómentesek azok a szolgáltatásnyújtások, melyek közvetlenül olyan termékhez kapcsolódnak,

1.) amely a következő vámeljárások bármelyikének hatálya alatt áll, illetve vámjogi helyzetben van:

– a vám elé állítás során az átmeneti megőrzés,

– a vámszabad területre vagy vámszabad raktárba történő betárolás,

– a vámraktározási, vámfelügyelet melletti feldolgozás vagy aktív feldolgozást felfüggesztő eljárás,

– a teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás,

– a külső vagy belső közösségi árutovábbítási eljárás;

2.) amely kiviteli eljárás hatálya alá vonva elhagyja a közösség területét, és a közösség területéről való kiléptetés tényét a kiléptető hatóság igazolja;

3.) amelyen az áfatörvény 101. paragrafusának (1) bekezdése szerint adómentesen végeznek munkát (ez lényegében olyan munkát takar, amikor a munka elvégzése céljából beszerzett vagy importált terméken elvégzett munkát követően a terméket a közösség területén kívülre viszik ki, mely a 101. paragrafusban részletesen meghatározott feltételek mellett lehet adómentes).

Az áfatörvény 102. paragrafusának (2) bekezdése értelmében ilyen, a termékhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnak kell tekinteni különösen a termék fuvarozását és a termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat.

A közérthetőség érdekében a fuvarozási szolgáltatáson és a termékexporton keresztül mutatja be a tájékoztató, hogy miben történt változás 2018. december 31-ét követően. Értelemszerűen ugyanakkor a változás nemcsak a termékexporthoz kapcsolódó fuvarozási szolgáltatásra vonatkozik, hanem az áfatörvény 102. paragrafusában felsorolt valamennyi tényállásra – hangsúlyozza a NAV.

A módosításokat a 2018 nyarán elfogadott adótörvénycsomag (2018. évi XLI. törvény) tartalmazta. Az áfatörvény 102. paragrafusába beiktatott egy (3) bekezdést, melynek értelmében az adómentesség alkalmazásának feltétele, hogy a szolgáltatást közvetlenül azon személy, szervezet részére nyújtsák, aki (amely) a termékkel az ezen paragrafusban leírt tényállást megvalósítja. Ez a szabály azt mondja ki, hogy ha a termékfuvarozást alvállalkozó igénybevételével nyújtották a terméket exportáló részére, tehát ha például fuvarozó nyújtja a szállítmányozónak (speditőrnek), a szállítmányozó (speditőr) pedig a terméket exportálónak, akkor az adómentesség kizárólag a szállítmányozó (speditőr) által a terméket exportáló részére nyújtott fuvarozásra vonatkozik, a fuvarozó által a szállítmányozó (speditőr) részére nyújtott szolgáltatásra azonban már nem – magyarázza az adóhatóság.

Ezen módosítás hatályba lépéséhez kapcsolódóan nincs kifejezett átmeneti rendelkezés, ennek megfelelően az új előírásokat – fő szabály szerint – azon esetekben kell alkalmazni, amikor a vonatkozó ügylet teljesítési időpontja 2018. december 31-ét követő napra esik. A adótörvény-módosítási csomag az áfatörvény 58. paragrafusának hatálya alá tartozó ügyletekre vonatkozóan sem tartalmaz taxatív átmeneti szabályokat, következésképpen a módosított rendelkezések hatályba lépésére szintén a fő szabály az irányadó. Ez azt jelenti, hogy az áfatörvény 58. paragrafusának hatálya alá tartozó ügyletek esetében az a 102. paragrafus módosított rendelkezéseit azokra az ügyletekre kell először alkalmazni, amelyek esetében a teljesítési időpont 2018. december 31-ét követi.

A 2019. január 1-je előtt teljesített ügyletek esetében nem történt változás. Ez azt jelenti, hogy ha az alvállalkozó igazolni tudja, hogy a szolgáltatása az áfatörvény 102. paragrafusában meghatározott termékekhez közvetlenül kapcsolódott, akkor az adómentes.

A gyakorlatban az alvállalkozó az adómentesség igazolásához szükséges bizonyítékokat többnyire a megrendelőjétől kaphatja meg. Ha nem állnak az alvállalkozó rendelkezésére a szolgáltatása adómentességét igazoló bizonyítékok (például azért, mert azt a megrendelő nem bocsátotta a rendelkezésére), úgy az adómentesség nem alkalmazható. Ebben az esetben az alvállalkozó megrendelőjének az alvállalkozó által teljesített szolgáltatást terhelő áfa tekintetében felmerülő levonási joga – a levonási jog egyéb feltételeinek fennállása mellett – nem kérdőjelezhető meg, feltéve, hogy a megrendelő az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. paragrafusában foglaltaknak megfelelően, rendeltetésszerűen gyakorolta a jogait.

A termékimporthoz kapcsolódó szolgáltatásokra – például a fuvarozásra – nem az áfatörvény 102., hanem a 74-75. paragrafusa és a 93. paragrafus (2) bekezdése vonatkozik, kivéve azt az esetet, ha a terméket nem helyezték vámjogi szabadforgalomba.  E rendelkezéseket nem érintette a módosítás, vagyis az áfa szempontjából a szabadforgalomba helyezett termék importjához kapcsolódó szolgáltatások megítélésében nincs változás.

Az áfatörvény 93. paragrafusának (2) bekezdése alapján mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása akkor, ha annak ellenértéke az importált termék adóalapjába a 74. paragrafus, illetőleg a 75. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerint beépül.

Az áfatörvény 74. paragrafusa értelmében a termékimport esetében az adó alapja az importált terméknek a teljesítéskor hatályos vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámértéke. A termékimport adóalapját – ha azokat egyébként a vámérték nem tartalmazza – növelik azok a járulékos költségek, amelyek az importáló közösségi tagállamon belül az első rendeltetési helyig merülnek fel. Így különösen a bizományi vagy egyéb közvetítői költségek, a csomagolási, fuvarozási és biztosítási költségek [áfatörvény 75. § (1) bekezdés b) pontja].

Ha az első rendeltetési helyen kívül a teljesítéskor ismert olyan további rendeltetési hely is, amely a közösség területén van, akkor az adó alapját növelik azok a járulékos költségek is, amelyek az utóbb említett rendeltetési helyig merülnek fel [áfatörvény 75. § (2) bekezdése]. A fentiekből következően a szabadforgalomba helyezett termék importjához kapcsolódó fuvarozás akkor mentesülhet az adó alól, ha az igazoltan beépül – a fentiekben meghatározott módon – a termékimport adóalapjába.