További témák

A NAV a kisvállalati adózásról 2019-ben

  • adozona.hu

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal "A kisvállalati adó szabályozása 2019. január 1-től" címmel tett közzé információkat honlapján.

A NAV információs anyaga többek közt a következőket tartalmazza:

1. A kisvállalati adó

a) A kisvállalati adóról

A kisvállalati adó egy egyszerűsített adónem, amely három, a vállalkozások által fizetendő adónemet vált ki:

› a szociális hozzájárulási adót

› a szakképzési hozzájárulást és

› a társasági adót.

Az adó mértéke 2018-tól az adóalap 13%-a. Az adó alapja a személyi jellegű kifizetéseknek a tőke és osztalékműveletek egyenlegével növelt összege módosítva néhány további tétellel. Az adónem előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a bérek emelésére. Emellett az adóalap-meghatározás módja lehetővé teszi, hogy a vállalkozás vagyonának növelésére (így beruházásokra és készletek vásárlására) fordított eredmény ne növelje az adóalapot, így kedvez a gyorsan növekvő vállalkozásoknak, és koncepcionálisan is lényegesen egyszerűbb a társasági adónál.

Az adónem szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) tartalmazza.

b) Kinek érdemes a kisvállalati adót választania?

A kisvállalati adózásra való áttérés egyedi mérlegelést igényel. Javasolt megvizsgálni a kisvállalati adóra való áttérés lehetőségét azon jogosult vállalkozások esetében, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések jellemzően meghaladják a vállalkozás nyereségét, illetve amelyek a nyereségük visszaforgatásával, vagy tőke bevonásával jelentős fejlesztések végrehajtását tervezik.

Felhívják a figyelmet azonban arra, hogy kisvállalati adó alanyai részéről nincs szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség, így részükről a kötelezettség gyakorlati képzésessel történő teljesítése sem értelmezhető. Ennek következtében a kisvállalati adóalanyok nem tarthatnak igényt a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettséggel összefüggő normatív csökkentő tétel (vagy annak egy részének) visszaigénylésére.

c) A kisvállalati adó választására jogosultak köre

A Katv. alapján a kisvállalati adó alanya lehet

› az egyéni cég,

› a közkereseti társaság,

› a betéti társaság,

› a korlátolt felelősségű társaság,

› a zártkörűen működő részvénytársaság,

› a szövetkezet és a lakásszövetkezet,

› az erdőbirtokossági társulat,

› a végrehajtó iroda,

› az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,

› a szabadalmi ügyvivői iroda,

› a külföldi vállalkozó,

› a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.

A fentiekben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha

› az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt;

› az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 1 milliárd forint időarányos részét;

› az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen (jogerősen) nem törölte;

› üzleti évének mérlegforduló napja december 31;

› az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot.

Az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni.

d) Összefoglalás

A fentiek alapján a kisvállalati adóra való áttérés kapcsán a következőket kell vizsgálniuk a már működő társasági adóalanyoknak/egyszerűsített vállalkozói alanyoknak:

a) az adózó működési formája alapján jogosult-e az adónem választására?

b) az átlagos statisztikai állományi létszám (a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámával együtt) az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt?

c) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétel (a kapcsolt vállalkozások bevételével együtt), továbbá a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot?

d) az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen (jogerősen) nem törölte?

e) naptári éves az adózó?

Ha ezen kérdésekre megerősítő válasz adható, akkor

› érdemes a vállalkozás várható eredményei és a következő évekre tervezett osztalék, illetve tőkeműveletek alapján áttekinteni az várható adókötelezettség alakulását, továbbá

› szükséges a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választásának állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentése, amely lényegében év közben is bármikor megtehető.

Az újonnan létrejövő adóalanyoknál e feltételek közül értelemszerűen az a), e) pontokban foglalt feltételeknek kell megfelelni.

A további részletek itt olvashatók.

A 2019-es változásokról további cikkeinket itt olvashatja el!

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Diplomáciai mentességgel kapcsolatos kérdés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Postabélyeg számviteli nyilvántartása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Új közlekedési eszköz

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

2019 január
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X