Bérszámfejtés a gyakorlatban – feladat megoldásokkal

Megosztás Tetszik

A NEXON által meghirdetett, 14. Országos Bérügyviteli Bajnokság második fordulójának 4. részében talán minden idők legnehezebb számolós feladatát kapták a versenyzők, melyet az alábbiakban közlünk a helyes megoldásokkal.

A feladat

Nagy Richárd 2025. április 1-je óta napi 8 órás, teljes munkaidős munkaviszonyban, szakács munkakörben (FEOR: 5134) dolgozik az Éhes Medve Étterem Kft.-nél.

A munkavállaló részére a nettó bér és egyéb járandóságok kifizetése a tárgyhót követő hónap 8. napján átutalással történik.

Az alábbi kiegészítő információk alapján végezze el a munkavállaló 2025. április és május havi bérszámfejtését, valamint válaszoljon a kérdésekre!

Kiegészítő információk

1. A munkavállaló munkaszerződése határozatlan idejű, melyben három hónap próbaidő került kikötésre. A munkavállaló munkaszerződés szerinti alapbére bruttó 3200 Ft/óra.

2. A munkáltató a munkavállalót kéthavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztással foglalkoztatja. Az aktuális munkaidőkeret kezdő időpontja: 2025. április 1., befejező időpontja: 2025. május 31. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő tartama 328 óra.

3. Az Éhes Medve Étterem Kft. rendeltetése folytán vasárnap és munkaszüneti napon is működő munkáltató, ezért a munkavállalónak munkaidő hétfőtől vasárnapig – munkaszüneti napra is – beosztható.

4. A munkavállaló beosztás szerinti munkaideje 10:30-tól 21:30-ig tart, a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek.

5. A munkavállaló 2025. május 9-én, a beosztás szerinti munkaidejének leteltét követően a munkáltatói jogkör gyakorlójával közölte a próbaidő alatti, azonnali hatályú felmondását.

6. A munkavállaló 2025. április és május havi munkaidő-beosztása a következő:

M: beosztás szerinti napi munkaidő 10:30-tól 21:30-ig, P: heti pihenőnap, SZN: szabadnap („0” órás munkanap), MSZN: munkaszüneti nap

7. A munkáltató a munkavállaló számára rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést rendelt el az alábbi napokon:

» 2025. április 20. 10:30-tól 21:30-ig

» 2025. április 21. 21:30-tól 23:00 óráig

» 2025. május 03. 21:30-tól 23:00 óráig

» 2025. május 07. 10:30-tól 21:30-ig

A munkáltató nem biztosít másik heti pihenőnapot a munkavállaló számára, továbbá a felek szabadidőre vonatkozó megállapodást sem kötöttek.

8. A munkavállaló 2025. április 26-ától 2025. április 27-éig szabadságon volt. A munkáltató órában tartja nyilván a munkavállaló szabadságát.

9. A háziorvos által kiállított, keresőképtelen állományról szóló orvosi igazolás alapján a munkavállaló 8-as kóddal 2025. április 30-ától 2025. május 2-áig keresőképtelen volt, keresőképes 2025. május 3-ától. A munkavállaló nem végzett munkát a keresőképtelenség időtartama alatt, a keresőképtelen állományról szóló orvosi igazolását pedig 2025. május 3-án leadta a munkáltatónak.

10. Nagy Richárd és felesége közös háztartásban nevelik egyetlen, 2023-ban született, vér szerinti gyermeküket. A családi kedvezményt, valamint az első házasok kedvezményét teljes egészében Nagy Richárd érvényesíti, aki a munkáltatónak a belépésekor leadott, szabályosan kitöltött adóelőleg-nyilatkozataiban kérte a kedvezmények maximális összegének érvényesítését. Az első házasok kedvezményéről szóló nyilatkozaton a házastárs 25. életéve betöltésének időpontja 2025. március 17.

11. A munkavállaló belépésekor nyilatkozott a gyermek után járó pótszabadság igénybevételéről.

12. A munkavállalót bérpótlék az Mt. általános szabályai szerint illeti meg, a felek az Mt. általános szabályaitól eltérő megállapodást nem kötöttek.

13. A munkavállaló a fent felsorolt távolléteken kívül minden munkanapját ledolgozta.

14. A munkavállaló 2000. április 20-án született, és magyar állampolgár.

15. A munkavállalót pótlékátalány és teljesítménybér nem illeti meg.

16. A kft. nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá.

17. A kft. nem tartozik a kisvállalati adó hatálya alá.

18. A kft. nem tb-kifizetőhely.

* Versenyzői észrevétel: Ha 10:30 és 21:30 között van beosztva a dolgozó, azaz 12 órára, miért 10,25 órával kell számolni?

Feladatkészítő válasza: 10:30 és 21:30 között 11 óra telt el, és a kiegészítő információk 4. pontja alapján a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. Mivel az Mt. 103. § (1) bek. alapján 9 órát meghaladó munkaidő esetén 45 perc (0,75 óra) munkaközi szünetet kell biztosítani, így a munkavállaló napi, beosztás szerinti ledolgozott munkaideje 11 – 0,75 = 10,25 óra.

** Versenyzői észrevétel: A munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés idejére járó pótlékszámításokkal nem értek egyet. Véleményem szerint a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkáért járó pótlék [Mt. 143. § (5)] nem a beosztáson felüli [Mt. 143. § (2)] és pihenőnapi [Mt. 143. § (4)] rendkívüli pótlék helyett van, azt ugyanúgy meg kell különböztetni és tételesen megfizetni.

Versenyzői észrevétel: A 4. kérdés szövege szerint a dolgozó 04. 21-én (munkaszüneti napon) be volt osztva. Az ezen a napon végzett 1,5 óra rendkívüli munkavégzés nem 50%-os pótlékkal számolódik?

Feladatkészítő válasza: Az Mt. 143. §-a rögzíti többek közt a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, a heti pihenőnapra, valamint a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót megillető bérpótlék mértékét. Munkaszüneti napi rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén azonban nincs külön rendelkezés arra vonatkozóan, amely elkülönítené, hogy ez a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, vagy pedig heti pihenőnapra került-e elrendelésre, arra egységesen 100%-os bérpótlékra való jogosultságot ír elő.

Továbbá a munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót nem illeti meg két különböző jogcímen, kétszeresen is az ezért járó pótlék. Az Mt. 143. § (5) bek. 2024. 12. 31-éig hatályos szövege szerint „munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót a (4) bekezdés szerinti bérpótlék illeti meg”, tehát – hasonlóan a heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzéshez – ennek mértéke 100%. Látható, hogy a rendelkezés nem a 143. § (4) bekezdése alapján járó pótlékon felül írta elő ezt a kötelezettséget.

2025. 01. 1-jétől az Mt. 143. § (5) bek. helyébe az alábbi szöveg lépett: „Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg.”

A módosítás indokolása szerint „az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében a rendelkezés – az eddigi jogértelmezéssel összhangban – utaló szabály helyett konkrétan meghatározza munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót megillető bérpótlék mértékét, amely 100 százalék”.

*** Versenyzői észrevétel: Távolléti díj jogcímen nem számfejtünk, hanem több jogcímre (fizetett szabadság, fizetett ünnep és még sorolhatnám a jogcímeket) számfejtünk távolléti díjat, vagy a távolléti díj 70%-át betegszabadság jogcímre, illetve az órabéreseknek a fizetett ünnepi betegségre,  ha nem merítették ki a betegszabadságra jogosultságukat, ezért még nem táppénzre jogosultak.

Sokáig gondolkoztam, hogy vajon erre a kérdésre mi a helyes válasz. Nem tudtam értelmezni a távolléti díj jogcímet, ezért arra gondoltam, hogy itt a fizetett ünnepekre gondolhat a feladat készítője, hisz a szabadság és betegszabadság összege már volt kérdés. Végül úgy döntöttem, hogy csak az ünnepekre fizetett 51 200 Ft-ot írom [a megoldásnál ezt az indoklást olvasom „lásd Mt. 146. § (1) bek. d) pontja”]. Nem értem, hogy akkor miért nem jó az összegem?

A másik gondolatom szerint a fizetett szabadság és a fizetett ünnepek (65 600+51 200=)116 800 Ft összege lett volna a válaszom, mert a példánál azokra adunk távolléti díjat, a betegszabadságot kizártam.

Ha a kérdés úgy szólt volna, hogy: „Mennyi a munkavállaló április havi, távolléti díj összegének alapulvételével járó összes jövedelmének összege?”, akkor egyértelmű lett volna, hogy a három összeget össze kell adni.

Feladatkészítő válasza: Ahogyan azt a versenyző az észrevételében is kifejti, a munkavállaló több jogcímen is jogosult lehet távolléti díjra. Attól azonban, hogy ezek a jogcímek a gyakorlatban nem egységesen, távolléti díj elnevezéssel számfejtődnek, az Mt. 146. §-a minden esetben távolléti díjról rendelkezik.

Az 5. kérdés a munkavállaló április havi, távolléti díj jogcímen járó összes jövedelmének összegét kérte megadni. A munkavállalót április hónapban munkaszüneti nap, valamint szabadság (1. kérdés) és betegszabadság (2. kérdés) miatt illette meg távolléti díj, amelynek összesített összege 139 760 Ft. Az 5. kérdés indokolásának törvényi hivatkozásában pedig azért szerepelt már csak az Mt. 146. § (1) bek. d) pontja, mivel a szabadságra és betegszabadságra járó távolléti díj jogszabályi hivatkozása az 1. és 2. kérdésnél megadásra került.

**** Versenyzői észrevétel: A kérdés az érvényesíthető összes szja-adóalap-kedvezmény együttes összegére vonatkozik.

A családi kedvezményt az szja-alapból teljes összegben nem lehet érvényesíteni, csak részben. 41 640 Ft vehető figyelembe, mivel az szja-köteles jövedelme csak 731 760 Ft. Ezért álláspontom szerint az érvényesíthető szja adóalap-kedvezmény csak 731 760 Ft. Az összes rendelkezésre álló keretösszeg az szja adóalap-kedvezmény esetén 756 790 Ft. A fennmaradó 25 030 Ft-ot a csjk-nál számíthatjuk be, ami nem érvényesíthető szja adóalap-kedvezménynek számít, hanem érvényesíthető (figyelembe veendő) családi járulékkedvezmény alapjánál kerül elszámolásra.

Feladatkészítő válasza: A 4. feladat 8. kérdése arra volt kíváncsi, hogy mennyi a munkavállaló által április hónapban érvényesíthető összes szja adóalap-kedvezmény együttes összege. A kérdés feltételes módban került megfogalmazásra, tehát nem a tényleges, összevont adóalap terhére érvényesített kedvezmény összesített összegét (731 760 Ft) kérte megadni. Ahogyan azt a versenyző is kifejti, attól, hogy az érvényesíthető összeg 756 790 Ft („rendelkezésre álló keretösszeg”), még nem jelenti az, hogy ezt az összeget a munkavállaló teljes egészében érvényesíteni is tudja a fizetendő szja előlegéből.

A 25 év alatti fiatalok kedvezménye, az első házasok kedvezménye, valamint a családi kedvezmény összevont adóalapot csökkentő kedvezmények [Szja tv. 29/F § (1) bek., 29/C § (1) bek. és 29/A § (1) bek.]. Az Szja tv. 29/H § meghatározza az adóalap-kedvezmények érvényesítési sorrendjét, amely szerint a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően az első házasok kedvezményét, végül pedig a családi kedvezményt lehet érvényesíteni.

Az Szja  tv. 49. § (1a) bek. szerint „a családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az e törvény 8. §-a szerinti adómértékkel meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe”

Elkülönül tehát maga a családi kedvezmény mint adóalap-csökkentő kedvezmény, és abból az összevont adóalap terhére érvényesíthető kedvezmény értéke.

A kérdés az április hónapban érvényesíthető összes szja adóalap-kedvezmény együttes összegére, nem pedig az abból, az adóelőleg-alap terhére érvényesített kedvezmény összegére vonatkozott.

Versenyzői észrevétel: Az első házasok kedvezményére való jogosultság elbírálásához a házasságkötés időpontja is fontos adat minden esetben. A példánál maradva a házastárs betöltött 25. életéve alapján ki lehetett következtetni, hogy mire is gondolt a feladat készítője.

Feladatkészítő válasza: Az első házasok kedvezményének érvényesítése a munkavállaló adóelőleg-nyilatkozata alapján történik. A nyilatkozat I.1. pontja úgy rendelkezik, hogy azon a házasságkötés idejét, vagy 25 év alatti fiatalok házasságkötése esetén a házastárs 25. életéve betöltésének időpontját kell feltüntetni. 25 év alatti fiatalok esetén tehát nem szükséges adat a házasságkötés időpontja.

25 év alattiak házasságkötése esetén legalább az egyik fél 25. életévének betöltését követő hónaptól nyílik meg a jogosultság az első házasok kedvezményére. A feladatból kiolvasható, hogy 2025. 03. 17-én töltötte az egyik fél a 25-öt, tehát biztos a jogosultság az első házasok kedvezményére, hiszen a május még csak a 2. hónap.

***** Versenyzői észrevétel: A 24,5 óra hogyan jön ki?

Feladatkészítő válasza: A munkavállaló kéthavi munkaidőkeretben került foglalkoztatásra. 2025 áprilisában az általános munkarend szerint teljesítendő munkaórák száma 160 óra volt, azonban a munkavállaló 184,5 órára került beosztásra. A munkavállaló munkabére a keret időtartama alatt, április hónapra – az Mt. 156. § (1) bek. b) pontja alapján – azonban 184,5 óra helyett csak 160 óra alapulvételével került elszámolásra és kifizetésre. A 184,5 – 160 = 24,5 óra többlet idő a munkaviszony megszűnésekor került elszámolásra.

A tartalom a NEXON Kft. megbízásából készült (szerkesztő: Nagy István Ferenc oktatási igazgató, NEXON). A cikk létrehozásában az Adózóna.hu szakértői nem működtek közre.