adozona.hu
Éttermi áfakulcs: visszatérő kérdések és válaszok
//adozona.hu/2017_es_valtozasok/Ettermi_afakulcs_visszatero_kerdesek_es_val_ZMY641
Éttermi áfakulcs: visszatérő kérdések és válaszok
Az éttermi szolgáltatás, a nem alkoholtartalmú italforgalmazásra vonatkozó kedvezményes áfakulcs januári bevezetése óta még mindig nem teljesen egyértelmű, mely esetekben lehet a 18 százalékos áfakulcsot alkalmazni, cikkünkben közöljük a legfrissebb információkat.
A 2017. január 1-jétől hatályba lépett módosítás szerint az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (SZJ 55.30.1-ből) az idei évben 18 százalékos adókulcs alkalmazandó, majd 2018. január 1-jétől 5 százalékos adókulcs alá tartozik majd.
A módosítás hatályba lépésének közeledtével rengeteg kérdés, majd pedig számos cikk, összefoglaló látott napvilágot. A NAV honlapján több tájékoztató is megjelent, azonban úgy tűnik, hogy ezek még mindig nem tisztáztak kellő alapossággal minden kérdést. A közelmúltban ismét megjelent egy jogértelmezés: “Gyakran ismételt kérdések az étkeztetési szolgáltatásokra alkalmazható kedvezményes adómértékkel összefüggésben” (http://www.nav.gov.hu/data/cms431853/vegleges_vendeglatas_GYIK.pdf), amely ismét néhány félreértést, és kérdést próbál tisztázni. Lássuk, melyek ezek!
Felszolgálási díj kezelése
Kérdés volt, hogy hogyan kezelendő a felszolgálási díj (azaz az irányadó jogszabályok értelmében a vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj, amelyet havonta kell a vendéglátásban közvetlenül közreműködőknek kifizetni). Az áfatörvény szerint a vendéglátásban megvalósuló termékértékesítések: étel- és a helyben készített nem alkoholtartalmú italforgalom élvezhet kedvezményes adómértéket, azaz az egyéb értékesítéseket, szolgáltatásokat a jogszabály nem sorolja a kedvezményes kulcs alá. Ugyanakkor a felszolgálás olyan szolgáltatás, amely ténylegesen közvetlenül kapcsolódik az étkezőhelyi vendéglátáshoz.
Két álláspont ütközött tehát: az egyik szerint a fő- és mellékszolgáltatás viszonyrendszere erősebb, a másik álláspont szerint pedig a kedvezményes adókulcs alá tartozó értékesítésekre vonatkozó speciális szabályok szigorúan határozzák meg, hogy mely ügyletek eshetnek a kedvezményes adókulcs alá. A NAV tájékoztatása szerint ez esetben a fő- és mellékügylet viszonyrendszere erősebbnek bizonyult, így a felszolgálási díj a felszolgált étel, ital adókulcsát követi. Amennyiben pedig eltérő adókulcs alá tartozó étel-, italfelszolgálása történt, akkor pedig a felszolgálási díjat azok értéke szerint kell megosztani (a pénztárgépben “szervizdíj 18”, vagy “szervizdíj 27” megnevezéssel).
Itt fogyasztja, vagy elviszi?
A jogszabály megfogalmazásából adódóan csakis azon ügyletek eshetnek kedvezményes kulcs alá, amikor a vendég helyben fogyasztja az ételt, italt. Odáig követhető is volt ez a szabály, amíg a vendég egyértelműen állást foglalt a tekintetben, hogy helyben kívánja fogyasztani, vagy elvitelre kéri az ebédet. (Bár volt olyan étterem, étkezőhely, amely egész egyszerűen megszüntette az ételelvitel lehetőségét.) Kérdés volt viszont az, hogy mi történik akkor, ha a kedves vendég meggondolja magát. Lássuk milyen esetek merülhetnek fel?
– A vendég helyben fogyasztásra kéri az ételt, helyben is fogyasztja azt, de a maradékot becsomagoltatja: ebben az esetben viszonylag egyszerűen megválaszolhattuk azt, hogy nem igazán lehet elkülöníteni a becsomagolt maradék értékesítését, mivel ez önmagában már nem tekinthető forgalomképes terméknek. Azaz ez esetben nyilvánvalóan nem történik új ügylet, az eredeti adókulcsot kell alkalmazni.
– A vendég helyben fogyasztásra kéri az ételt, de még mielőtt belekezd, elcsomagoltatja azt, és elviszi. Ez már érdekesebb kérdés, de gyakran felmerülhet például gyorséttermeknél, ahol nagyjából annyi a különbség, hogy tálcára vagy papírzacskóba teszik a megrendelt ételt/italt. Erre az esetre nem tér ki ugyan a tájékoztató, de azt többször hangsúlyozza, hogy a vendég eredeti szándékának megfelelően kell az adókulcsot meghatározni. Ha a vendég azt a szándékát nyilvánította ki az ügylet időpontjában, hogy helyben fogyasztja a menüt, akkor a kedvezményes (vagy nem helyben készített, vagy alkoholtartalmú ital esetén) kombinált adókulcsot használhattunk, ha a vendég később meggondolja magát, akkor a vendéglátóhely nem köteles adókulcsot módosítani.
– A harmadik eset, ha a vendég elvitelre kéri a menüt, de mégis úgy dönt, hogy helyben fogyasztja azt el. Ez esetben is a fenti logika szerint kell eljárni, azaz a vendég eredetileg kinyilvánított szándéka a döntő – ezt az adóhatóság tájékoztatója egyértelműen megerősíti. Azaz, ha valaki elvitelre kéri az ételt, italt, de aztán mégis helyben fogyasztja azt el, az értékesítés (általános esetben) nem esik a kedvezményes adókulcs alá.
Egyéb kérdések
Számos egyéb kérdésben is állást foglalt a tájékoztató, címszavakban foglaljuk ezeket össze:
– a catering szolgáltatások nem eshetnek kedvezményes kulcs alá,
– italboltban, dohányboltban elkészített kávé értékesítése 27 százalékos áfás,
– az elvitelre kért pizza vagy sütemény értékesítése termékértékesítés ugyan (azaz nem tartozik az étkezőhelyi vendéglátás alá), de a következő lépésként meg kell vizsgálni azt, hogy besorolható-e a gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek közé, amelyekre eleve kedvezményes adókulcs vonatkozik,
– alkoholtartalmú étel esetén alkalmazható a kedvezményes adókulcs.
Hozzászólások (2)
... elfelejtettem, hogy a menüben volt limonádé, amit vásárolt bodzaszörppel ízesítettek.
Egy magyar (szerencsétlen, adózásilag megnyomorított) étteremben megrendelek egy menüt, egy árban van, 4 fogás van benne. A harmadik már sok, de a negyediket, a desszertet még bepuszilom. Utólag fizetek, a harmadikat még a fizetés előtt kérem becsomagolni. A harmadik fogás önálló termék, szerepel is az étlapon.
Kérdés: mennyi lesz az áfa?
A feladvány megfejtéseit kérem ide küldeni: ki.utf@nav.gov.hu