hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Így adóznak jövőre a családok: egy fecni az Alkotmánybíróság döntése?

  • Surányi Imréné

Az adócsomagban elfogadott változások fő iránya az, hogy tovább nő a fogyasztási (forgalmi) típusú adók, elvonások aránya, összességében várhatóan nő az adóterhelés és az adórendszer egyszerűsítéséről már szó sem esik. Az adóköteles jövedelmet szerző, házasságban élők, gyermeket nevelők esetében továbbra is jelentősen enyhítik a terheket a családi adózás új, illetve középtávon növekvő kedvezményei.

Nászajándék az államtól az első házasoknak

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja tv.) új 29/C §-al egészül ki. Eszerint minden olyan házaspár, amelynél legalább az egyik fél 2014. december 31-e után az első házasságát köti meg, a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapon keresztül együttesen havonta 31 250 forinttal csökkentheti az összevont adóalapba tartozó jövedelmét. Ez havonta 5 ezer, két év alatt összesen 120 ezer forint adónak megfelelő kedvezményt jelent.

Megkötés, hogy ezt a kedvezményt legfeljebb addig a hónapig lehet igénybe venni, amely hónaptól a házaspár új közös gyermekük után családi kedvezményre válik jogosulttá.

A kedvezmény akkor is érvényesíthető, ha a házasság megkötésekor a felek bármelyikének már van gyermeke (akár úgy is, hogy élettársával közös gyermeket nevelnek), és ezért már jogosult családi kedvezményre. Ilyen esetben a házas-kedvezményt a családi kedvezményt megelőző sorrendben lehet levonni, mindaddig, amíg magzatra tekintettel, vagy – gyermek örökbefogadása esetén – a házaspár további újabb családi kedvezményre nem válik jogosulttá. A nevelőszülői minőségben keletkező új jogosultság ugyanakkor nem szakítja meg a házas-kedvezmény időtartamát. Ha a 24 hónapos időtartamon belül felbomlik a házasság, a fennmaradó hónapokra mindkét fél adókedvezményre jogosultsága megszűnik.

A kedvezmény – hasonlóan a családi kedvezményhez – adóelőleg-nyilatkozat alapján az előleg levonásánál is figyelembe vehető, illetve a házastársak által közösen érvényesíthető [szja tv. 48. § (2) bekezdés b) pont, (3a) bekezdés]. Abban az esetben is igénybe lehet venni, ha a magánszemély maga köteles az összevont adóalapja adóelőlegét megállapítani [szja tv. 49. § (1) bekezdés, (4)-(5) bekezdés].

A kedvezmény érvényesítésének feltétele a házastársak közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének megosztására vonatkozó döntésüket, illetve, hogy azt melyikük veszi igénybe, ideértve azt az esetet is, ha kizárólag egyikük érvényesíti. A kedvezmény közös igénybevétele az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban független attól, hogy azt melyik házastársnál vették figyelembe az adóelőleg megállapításánál.

Gyermekek utáni kedvezmény

Családi kedvezményként 2015-ben változatlanul – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forinttal, három és minden további eltartott esetén 206 250 forinttal lehet az összevont adóalapot csökkenteni. A le nem vonható rész 16 százalékát az egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék terhére lehet érvényesíteni (családi járulékkedvezmény).

A törvény már most rendelkezik arról, hogy négy év alatt, 2019-re kétszeresére nő a két eltartottat nevelő családok által érvényesíthető családi kedvezmény mértéke. A szja tv. 29/A §-ának 2016. január 1-jétől hatályba lépő (2) bekezdése szerint a családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

– egy eltartott esetén 62 500 forint,

– kettő eltartott esetén
- 2016-ban 78 125 forint,
- 2017-ben 93 750 forint,
- 2018-ban 109 375 forint,
- 2019-ben és az azt követő években 125 000 forint,

– három és minden további eltartott esetén 206 250 forint lesz.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak köre kiegészül a nevelőszülői családi pótlékra egyébként nem jogosult közös háztartásban élő házastárssal. Ez azt jelenti, hogy a nevelőszülőnek és házastársának is lehetősége lesz arra, hogy már év közben is közösen érvényesítsék a családi kedvezményt a háztartásukban nevelt (nem közös) gyermekek után [szja tv. 29/A § (3) bekezdés a) pont].

Élettársak kálváriája

Nem változik ugyanakkor az a szabály, hogy az élettársak továbbra is csak az adóbevallásukban, a munkáltatói adómegállapításukban oszthatják meg a nem közös gyermek után járó kedvezményt. Esetükben az is változatlan – a családok támogatásáról szóló, jelenleg hatályos törvény mellett –, hogy a nem közös gyermek továbbra is csak annál a félnél számítható be az eltartottak számába, aki a gyermek vér szerinti szülője (azaz aki e gyermek után családi pótlékra jogosult).

Az Alkotmánybíróság szerint a közös háztartásban, együtt nevelt gyermekek után ugyanannyi családi pótlék jár akkor is, ha az őket nevelő szülők házasságban, és akkor is, ha élettársi kapcsolatban élnek. Ennek biztosítása azonban hiányzik a családtámogatási törvény családi pótlékról szóló szabályaiból, ezért az Alkotmánybíróság határozatban felszólította az Országgyűlést, hogy az alaptörvény-ellenességet előidézett hiányosságot december 31-éig orvosolja. Egyelőre azonban semmi jele annak, hogy módosítani kívánná a kormány a családi pótlékra való jogosultság szabályait.

OLVASSA EL korábbi cikkünket a témában: Családi kedvezmény: ők a vesztesei a hiányos adócsomagnak

A kifizetőket (foglalkoztatókat) érintő módosítás szerint az adóelőleget megállapító munkáltató mellett a rendszeresen ismétlődő bevételt (például tartós megbízási szerződés alapján teljesített kifizetést) juttatónak is adhatnak a magánszemélyek nyilatkozatot arról, hogy a családi kedvezményt, illetve a személyi kedvezményt vegye figyelembe az adóelőleg levonásakor[szja tv. 48. § (3) bekezdés]. Ezzel összefüggő rendelkezés, hogy a foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására is, ha a szja-törvény szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak vagy olyan kifizetőnek minősül, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat [Tbj. 51. § (1) bekezdés].

További módosítás, hogy a jövőben az eltartottak, kedvezményezett eltartottak (a magzatot kivéve) után csak akkor lehet érvényesíteni a családi kedvezményt, ha van adóazonosító jelük [szja tv. 29/B. § (2) bekezdés, 48. § (3) bekezdés]. Átmeneti rendelkezés alapján ezt az előírást a 2015. december 31-ét követően tett nyilatkozatok, illetve a 2015. évre vonatkozó bevallások, munkáltatói adómegállapítások esetében kell alkalmazni [84/ZS. § (5) bekezdés].

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Tagnak adható kölcsön

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Magyarországi cég, angol ügyvezető

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Főállású katás 4 órás munkaviszonya

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 március
H K Sze Cs P Sz V
24 25 26 27 28 29 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close