Családi kedvezmény: ők a vesztesei a hiányos adócsomagnak

Megosztás Tetszik

Nyoma sincs az adócsomagban annak, hogy eleget kívánna tenni az Országgyűlés az Alkotmánybíróság (Ab) határozatának, miszerint 2014. december 31-éig meg kell szüntetni a féltestvéreket közös háztartásban nevelő élettársak alaptörvény-ellenes hátrányos megkülönböztetését. Marad minden a régiben?

Az egymás gyermekeit közösen nevelő élettársak külön-külön csak a saját és közös gyermekek, személyek lélekszáma szerint jogosultak családi pótlékra, így a családi kedvezményre is, aminek következtében éves szinten akár több százezer forint hátrány éri őket a házaspárokhoz képest. Úgy tűnik azonban, hiába reménykednek, hogy az Ab határozat nyomán a jövő évtől végre ők is a házastársakkal azonosan lennének jogosultak családi pótlékra, és ezáltal a családi kedvezményre.

Mivel az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról az országgyűlés elé terjesztett T/1705. számú törvényjavaslat a családok támogatásáról szóló, a családi pótlékot szabályozó törvényt meg sem nyitotta, még az is kétséges, hogy legalább módosító indítvánnyal orvosolható lehetne-e a kormány „feledékenysége”. Ráadásul a törvényjavaslat úgy változtatná meg a családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak körét, hogy a nevelőszülő státusú házastárs által nevelt gyermekek után családi pótlékra egyébként nem jogosult házastársát is jogosultként nevesítené. Ez pedig arra utal, hogy az élettársak gyermekeinek hátrányos megkülönböztetése nem csak a családi pótlék, de a családi kedvezmény tekintetében is fennmaradna. Ebből pedig vélelmezhető, hogy nincs szó feledékenységről, sőt szándékos az Ab felhívásának mellőzése, talán bizony azért, mert egy újabb alaptörvény-módosítás van készülőben?

Mindez az érintettek szempontjából annál is inkább aggasztó, mert a törvényjavaslat szerint 2016-tól négy év alatt a duplájára nőne a két gyermekes családok családi kedvezménye. Vagyis az e családoknál havonta ottmaradó adó, illetve járulék gyermekenként a jelenlegi 10 ezer forint helyett 2019-re 20 ezer forint lenne. Ez pedig azt jelenti, hogy az élettársaknak a következő években a házastársakhoz képest már nem csak három, hanem két féltestvér esetén is jóval kevesebb családi jövedelemből kell gazdálkodniuk. Arról nem is szólva, hogy ők év közben közös érvényesítésre továbbra is csak a közös háztartásban nevelt közös gyermekre tekintettel jogosultak.

„Ez durva” mondaná az utca embere, ám vitathatatlanul könnyen orvosolható az anyakönyvvezető előtt kimondott két igenes nyilatkozattal, és akkor minden jóra fordul.

Mi tagadás, a törvényjavaslatnak ez a hiátusa is – bizonyára a jogalkotói szándékokkal összhangban – a házasságkötési kedv növelését hivatott elősegíteni, miként az „első házasok kedvezménye” néven javasolt új adóalap-csökkentő kedvezmény bevezetése.

Az új kedvezmény az olyan párok esetében, akik közül legalább az egyik fél a 2014. december 31-ét követően az első házasságát köti meg, 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultságuk kezdetéig együttesen havi 5000 forint adócsökkenést eredményező mértékben (hónaponként 31 250 forinttal) mérsékelné az adóalapot. Ez a kedvezmény is, akár a családi kedvezmény, a házastársak közös nyilatkozata alapján már az adóelőleg levonásánál a házastársak által közösen is figyelembe vehető lenne, illetve az adóév elteltével az adóbevallásban megoszthatnák egymás között.

Ám az első házasoknak két éven át járó összesen mindössze 120 ezer forinthoz képest a már gyermekes élettársak frigyre lépése (amúgy szabad akaratukból) kétségtelenül több, akár évtizedet meghaladó ideig tartó adóelőnnyel kecsegtet, amiből még egy hetedhét országra szóló lagzi költségei is bőven megtérülnek.