adozona.hu
Brutálisan leszakadt a nyugdíjak vásárlóereje
//adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/brutalis_nyugdijak_vasarloereje_VQ5GCG
Brutálisan leszakadt a nyugdíjak vásárlóereje
Megvizsgáltuk, hogy igazuk van-e a nyugdíjas szervezeteknek, akik azt állítják, hogy az utóbbi időszakban jelentősen csökkent a nyugdíjak reálértéke. Az eredmények túlzás nélkül elkeserítőnek mondhatók – írja a Bankmonitor.hu elemzésében.
Hetek óta zajlik egy nagyon fontos és érdekes vita a nyugdíjasok érdekképviseleti szervezetei és a kormány képviselői között. A nyugdíjasok előrehozott nyugdíjkorrekciót sürgetnek, mivel álláspontjuk szerint a nyugdíjak nem tartottak lépést az inflációval. Azonban a kormány kommunikációja szerint ezt egyelőre nem támasztják alá a KSH számai, ezért a törvényben előírt kötelező novemberi korrekciónál korábban nem terveznek rendkívüli nyugdíjemelést. Most egy objektív elemzéssel megvizsgáltuk, mit mutatnak a számok: valóban megőrizték a nyugdíjak a vásárlóerejüket az elmúlt években, vagy pedig reáljövedelem-csökkenést szenvedtek el az idősek?
2019-től vizsgáltuk a nyugdíjas inflációt és a nyugdíjemeléseket
Az infláció szempontjából 2019-et tekinthetjük az utolsó nyugalmas esztendőnek, az azután következő években mind a koronavírus-járvány, mind a háború kitörése jelentős inflációs sokkokat eredményezett. Éppen ezért a 2019. januártól 2023 májusig terjedő időszakot vettük figyelembe az elemzésben. Az első ábrán látható, hogy ebben a 4,5 évben hogyan nőttek az árak a nyugdíjasok fogyasztói kosarát alapul véve. Valamint azt is szemléltetjük, miként változott a nyugdíja annak az idősnek, aki 2019. év elején havi 100 ezer forintos ellátmányban részesült. (A nyugdíj emelkedésében a nyugdíjba beépülő év eleji emelések és évközi korrekciók hatása érvényesül.)
Komoly reálveszteséget szenvedtek el a nyugdíjasok
Látható, hogy 2021-ig viszonylag mérsékelt árnövekedést tapasztaltak az idősek, de 2022-től kezdődően rendkívül felgyorsult az árindex emelkedése. A KSH adatai alapján az utóbbi 4,5 évben összesen 51 százalék volt a nyugdíjas infláció: ennek feléért az utolsó 1 év volt felelős.
Mindeközben a nyugdíjak is sokat emelkedtek, a vizsgált időszakban 4 alkalommal történt „rendes” év eleji nyugdíjemelés, és további 6 alkalommal érkezett a nyugdíjba beépülő évközi nyugdíjkorrekció. Ezek együttesen azt eredményezték, hogy 2019. januárhoz képest mostanra 44 százalékot nőttek a nyugdíjak.
Ezekből az adatokból kirajzolódik, hogy a nyugdíjak lényegesen kevesebbet emelkedtek az évek során, mint amennyire az árak növekedtek. Elmondhatjuk tehát, hogy a számok alátámasztják a nyugdíjas szervezetek álláspontját: a nyugdíjak korántsem őrizték meg a vásárlóerejüket, hanem kifejezetten leszakadtak az árszínvonal emelkedéséhez képest.
Fontos! Az itt vizsgált „alapnyugdíj” nem tartalmazza az olyan alkalmi juttatások hatását, mint a nyugdíjprémium, a 13. havi nyugdíj egyes részletei, illetve a visszamenőlegesen egy összegben kifizetett nyugdíjkorrekció. Ezek a bevételek egy-egy hónapban képesek javítani az idősek anyagi helyzetét, de meglehetősen hektikusak és nehezen tervezhetők. Ráadásul a nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj nem is épülnek be a nyugdíjba, így a későbbi emelések alapjául sem szolgálnak.
Az Adózóna nyugdíj témakörben született írásait itt érheti el. |
Mekkora nyugdíjkorrekció lenne most indokolt?
Az elméletileg indokolt nyugdíjkorrekció mértékét úgy számíthatjuk ki, hogy egymáshoz viszonyítjuk az árszínvonalat és a nyugdíjösszeget. A második ábrán bemutatjuk, melyik hónapban mekkora emelés volt matematikailag indokolt, amennyiben célként tűzzük ki, hogy a nyugdíjak reálértéke megegyezzen a 2019. januári szinttel.
Látható, hogy 2019. január óta a nyugdíjak folyamatosan lemaradásban voltak az árakhoz képest. Ugyan a rendes év eleji nyugdíjemelések alkalmával többször is majdnem sikerült a felzárkózás, de csak egyetlen hónapban, 2021 januárjában beszélhettünk a vásárlóerő tényleges megtartásáról.
A legbrutálisabb leszakadást a 2022-es év vége hozta: ebben az időszakban 4 hónapon keresztül lett volna szükség 13-17 százalék közötti (!) azonnali nyugdíjkorrekcióra annak érdekében, hogy a nyugdíjak visszatérjenek a 2019. év eleji vásárlóértékükhöz.
A 2023. év eleji 15%-os nyugdíjemelés megtette a hatását, mostanra jelentősen csökkent a nyugdíjak és az árszínvonal közti szakadék. Segített az is, hogy 2023. áprilisról májusra enyhén (0,2 százalékkal) csökkent a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számított árindex. Mindezek ellenére még így is szükség lenne egy 4,6 százalékos nyugdíjkorrekcióra, ami igen magas értéknek számít: a vizsgált 52 hónapban csak 9 alkalommal volt ennél is nagyobb a reálértelemben vett leszakadás.
Mennyi pénzbe kerülne az államnak a nyugdíjkorrekció?
A nyugdíjkorrekció havi forrásigényét az átlagos ellátás és a jogosultak létszáma alapján könnyedén kiszámíthatjuk. A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások átlagos értéke idén áprilisban 191 300 forint volt, az ellátottak száma pedig megközelítette a 2,43 millió főt. Ha feltételezzük, hogy egy mostani nyugdíjkorrekció az elmúlt 4,5 év összes elmaradását lenne hivatott bepótolni, akkor fejenként átlagosan 8 800 forint emeléssel kell számolnunk. Ez az ellátottak összességére vonatkoztatva kb. havi 21 milliárd forint plusz kiadást eredményezne a Nyugdíjbiztosítási Alap számára.
Az idősek tartósan hitelezni kényszerülnek az államot
Súlyos és mindmáig megoldatlan problémát jelent, hogy a törvény az év eleji rendes nyugdíjemelésen kívül csak novemberre írja elő kötelezően a nyugdíjak reálértékének felülvizsgálatát. Magas infláció idején ez különösen fájdalmas az időseknek, hiszen az év elején kapott nyugdíjemelés mértéke gyakran jóval alacsonyabb, mint amennyivel a kiadásaik emelkedtek. Ilyenkor – még ha novemberben meg is kapják a visszamenőleges nyugdíjkorrekciót – valójában egész évben „hiteleznek” az államnak, és csak késve jutnak hozzá a nekik jogosan járó emeléshez. (Azt pedig fentebb láthattuk, hogy az elmúlt években még a nyugdíjkorrekciók sem biztosították a nyugdíjak vásárlóerejének tényleges megőrzését.)
Hogyan lehetne megoldani a problémát?
Megoldást jelenthetne erre a problémára, ha a jogszabály nem csak egy őszi, hanem ennél gyakoribb – például negyedéves rendszerességű – nyugdíjkorrekciót írna elő, amint azt számos nyugdíjszakértő régóta szorgalmazza. Ugyan a kormány 2021-ben és 2022-ben is alkalmazott rendkívüli előrehozott (nyári) nyugdíjkorrekciót, de ezt jogilag nem volt kötelező megtenniük. Ha viszont nem csak ősszel, hanem például nyáron és tavasszal is kötelező lenne az inflációkövető nyugdíjkorrekció, akkor az idősek nem szenvednének el ilyen drasztikus reáljövedelem-csökkenéseket. Ez mellesleg nem okozna plusz kiadást az államnak, hiszen legkésőbb novemberben mindenképpen rendezni kell a nyugdíjakat, ráadásul visszamenőlegesen. A gyakoribb nyugdíjkorrekció csupán a kifizetések időbeli eloszlását tenné egyenletesebbé, így a nyugdíjak magas infláció idején is megőrizhetnék a vásárlóértéküket.
Hozzászólások (0)