Nem jogszerűen tett adóelőleg-nyilatkozat következményei

Megosztás Tetszik

Az adózó adóelőleg-nyilatkozatában számos – a kötelezettségét vagy akár társadalombiztosítási jogállását is – befolyásoló vállalást tehet (például családi járulékkedvezmény, egyszerűsített közteherviselés [ekho] választására vonatkozó nyilatkozat). A következőkben azt tekintjük át, hogy amennyiben e nyilatkozat megtétele az adóév záraskor nem bizonyul jogszerűnek, annak milyen közvetlen hatása van az adózóra nézve, illetve közvetett hatása az adózó társadalombiztosítással összefüggő jogosultságait és kötelezettségeit illetően.

A megbízási vagy vállalkozási jellegű jogviszony esetén a magánszemély adóelőleg-nyilatkozatában rendelkezik a költség összegéről. Ez közvetlenül érinti a járulékalapot képező jövedelem összegét, amely viszont – a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezek ellátások fedezetéről szóló (Tbj.) törvény 6. § (1) f) pontja alapján – meghatározó a biztosítási kötelezettség szempontjából.

Például, ha a megbízott egyhavi 100 000 forintos megbízási díj esetén 20 000 forint költségről nyilatkozik, akkor a jogviszony nem jár biztosítási kötelezettséggel, hiszen a minimálbér 30 százaléka 80 040 forint, tehát a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a biztosítási összeghatárt.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogy mi történik, ha az szja-nyilatkozat szerinti költséget meghaladja a ténylegesen igazolt költség, ha a biztosított a családi járulékkedvezmény összegét úgy érvényesítette, hogy arra nem volt jogosult, illetve ha az ekho választására a magánszemély bármely ok miatt nem volt jogosult, de azt igénybe vette!