adozona.hu
Több országban szerzett jogosultság rokkantsági ellátásra – halmozódási ügyben döntött a Kúria
//adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Tobb_orszagban_szerzett_jogosultsag_rokkant_HO7S8P
Több országban szerzett jogosultság rokkantsági ellátásra – halmozódási ügyben döntött a Kúria
A társadalombiztosítási szerv a felperes rokkantsági ellátásának összegét a Romániában megállapított rokkantsági nyugdíjának összegével csökkentett összegben állapította meg, mely csökkentés jogszabályi megalapozottságát vitatta a felperes.
A Kúria ítéletében a következőkre mutatott rá: az Mmtv. 1. § (1) bekezdése értelmében a törvény rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személyre és ellátásra az uniós rendeletek szabályai szerint kell alkalmazni. Az Európai Unió szociális biztonsági és koordinációs rendelete többek között a 883/2004 EK Rendelet. Magyarország az „A” típusú, Románia a „B” típusú ellátási rendszerbe tartozik a rokkantsági ellátások tekintetében. A Rendelet 46. cikk (1) bekezdése szerint az a személy, aki egymást követően vagy váltakozva két vagy több olyan tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozott, amelyek közül legalább az egyik nem alkalmaz „A típusú” jogszabályokat az 5. fejezet (öregségi és túlélő hozzátartozó nyugdíj) ellátások számítására vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A Rendelet 5. fejezete alá tartoznak – egyebek mellett – az 50. cikk általános rendelkezései, az 51. cikk időszakok összesítésére vonatkozó rendelkezései, az ellátások megállapításáról, az azonos típusú és különböző típusú ellátások halmozódásának megakadályozásáról rendelkező 52. – 55. cikkek rendelkezései és az ellátások kiszámításáról szóló 56. cikk rendelkezései. A Rendelet 52. cikke értelmében az egyes országok intézményei elsődlegesen azt vizsgálják, hogy a kérelmező az adott ország jogszabályaiban előírt jogosultsági feltételeket a kizárólag az adott országban megszerzett biztosítási idők figyelembevételével teljesíti-e (független ellátás). Ha a nemzeti jogosultság megállapítható a csak Magyarországon megszerzett biztosítási idők alapján, a független ellátás összegét az eljárásban részt vevő másik tagállamban megállapított ellátás összegével csökkenteni kell. A nemzeti jogosultság esetén járó (független) ellátás mellett az arányos ellátást a Rendelet 52. cikk (1) bekezdés b) pontjában rögzítettek szerint is ki kell számítani.
Az ellátások halmozódásának megakadályozása céljából a Rendelet 53. cikk (3) bekezdés a) pontja előírja, hogy az illetékes intézmény egy másik tagállamban szerzett ellátást csak akkor vegyen figyelembe, ha az általa alkalmazott jogszabályok előírják a külföldön szerzett jövedelmek figyelembevételét. Az Mmtv. 1. § (2) bekezdés 10. pontjában rögzített rendszeres pénzellátás fogalmi körébe tartoznak egyebek mellett a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások. A felperes a magyar ellátása megállapításának az időpontjában Romániában rokkantsági nyugdíjban részesült, mely rendszeres pénzellátásnak minősül. Az Mmtv. 1. § (2) bekezdés 10. pontja rendszeres pénzellátásnak minősíti az uniós rendeletek alapján a külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátást, ezért az ellátás megállapításakor ezt figyelembe kell venni. Ez egyben azt is jelenti, hogy az Mmtv. 2. § (1) bekezdés c) pontja (rendszeres pénzellátásban nem részesül) kizáró feltétele teljesülése ellenére, az általános nemzeti szabályoktól eltérően a magyar ellátásra való jogosultság fennállása esetén a külföldi azonos típusú ellátás megállapítása, illetve folyósítása nem zárja ki a magyar ellátás megállapítását. Ellenkező értelmezés esetén a felperes magyar ellátásra a kizáró feltétel teljesülése miatt (román rokkantsági nyugdíjban részesülés) nem lenne jogosult.
A Rendelet 54. cikk (1) bekezdése értelmében az arányos ellátás összege – a halmozódásra vonatkozó szabályok kizárása miatt – nem csökkenthető. A (2) bekezdés a független ellátások halmozódása megakadályozására szolgáló szabályok alkalmazását írja elő többek között arra az esetre ha, mint a perbeli esetben is, az ellátás összege a biztosítási idő tartamától független. Az alperes a Rendelet 54. cikk (2) bekezdése helytálló értelmezésével csökkentette a felperes független ellátásának az összegét a Romániából kapott ellátás összegével.
Hozzászólások (1)
A Rendelet 54-es cikk 2 pontjának alkalmazásában tartalmaz egy IX számú táblázatot, ahol nem szerepel egyik szóban forgó ország sem, ezért nem érthető a Kúria döntése.