hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

„Jó és rossz” időszakok nyugdíj szempontjából

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Az öregségi nyugdíj számításának módszertana rendkívül bonyolult. Számos esetben felmerül kérdésként, hogy miként hat a megállapítandó nyugdíj nagyságára, ha a jogszabály szerinti – legkorábban 1988-ban kezdődő – időszakra nem teljes egészében rendelkezik az igénylő jövedelemmel, vagy a vonatkozó adatokat nem sikerül beszerezni. Másik oldalról az is gyakran felvetődik, hogy van-e lehetőség nyugdíj szempontjából bizonyos időszakok figyelmen kívül hagyására.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény 22. § (1) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.

Olvassa el az Adózóna „Nagy változás a nyugellátás, korhatár előtti ellátás kötelező szüneteltetésében”, „Nyugdíjra jogosító szolgálati idő vásárlása: mutatjuk a lehetőségeket” és „Kérheti az özvegy nyugdíjként az elhunyt hozzátartozó nyugellátását?” című írását!

A Tny. 22. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy mennyiben a biztosított meghatározott időszaknak – vagy ha ennél a szolgálati idő kevesebb, e rövidebb időnek – legalább a felében rendelkezik a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló keresettel, jövedelemmel, a havi átlagkeresetet a tényleges – a kifizetés időpontjában érvényes jogszabályok szerint nyugdíjjárulék-alapot képező – kereset, jövedelem alapján kell meghatározni.

És végül a jogszabályi hely (10) bekezdése szerint a fenti időszakban szerzett jövedelem együttes összegét („nettósítás” és valorizálás után) el kell osztani az átlagszámítási időszaknak a biztosításban töltött azon napjainak számával, amelyekre a nyugdíjat igénylőnek az (1)–(5) bekezdés szerinti keresete, jövedelme volt. Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni. Az így kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel, és el kell osztani 12-vel.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, a fenti – erős leegyszerűsítéssel vázolt – eljárással összefüggésben milyen kérdések merülnek fel gyakran

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Tagi kölcsön kamata munkaviszonyban

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Külföldi munkavégzés esetén szochokedvezmények alapja

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Ügyvezető, aki a cégcsoport másik tagjánál áll munkaviszonyban

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Együttműködő partnereink