hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tévedések a nyugdíjról: mi lesz azzal az időszakkal, amelyre nem fizeti meg a munkaadó a járulékot?

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

A foglalkoztató társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeit a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) részletesen taglalja, rendelkezik a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, járulékmegállapítási, -levonási és -bevallási szabályokról. Adódik a kérdés, hogy mennyiben befolyásolja a foglalkoztatott, tehát a biztosított ellátásra való jogosultságát, ha a munkaadó egyáltalán nem vagy csak részben teljesíti ezen kötelezettségeit? E problémát írásunkban a nyugellátás szempontjából vizsgáljuk meg.

Kezdjük a bejelentési kötelezettséggel, melynek a foglalkoztatónak az Art. vonatkozó előírásai szerint a biztosítási jogviszony kezdetére vonatkozóan főszabály szerint legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell eleget tennie. Abban az esetben, ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, a bejelentést legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni. Ez a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok (választott tisztségviselői jogviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jellegű jogviszony) esetében jöhet szóba, hiszen ezek esetében csak a kifizetéskor lehet a biztosítási kötelezettségről dönteni.

Olvassa el az Adózóna „Tévhitek a nyugellátással kapcsolatban: részmunkaidőben hosszabb idő alatt lesz meg a 40 év?” és „Újabb tévhit a nyugellátással kapcsolatban: a nyugdíj előtti évek keresete döntő jelentőségű?” című írását!

A biztosítotti bejelentésnek elsődlegesen az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság miatt van jelentősége, a nyugdíjbiztosítást érdemben nem érinti. Ugyanakkor elmulasztása jelzésértékű lehet arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztató eleget tesz-e a társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeinek.

Ezzel összefüggésben a Tbj. 66. paragrafusának (4) bekezdésére érdemes felhívni a figyelmet, miszerint a foglalkoztató és az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásába való bejelentésre kötelezett más személy vagy szerv legkésőbb a bejelentést követő napon, illetve a biztosított vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy kérésére három munkanapon belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni a biztosított, illetve az egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy részére, amely tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a nyilvántartási kötelezettség szabályait, és megtudhatja, jár-e hátránnyal a biztosítottra nézve, ha a foglalkoztató nem vallja be, illetve nem fizeti meg utána a járulékot!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Megszűntnek nyilvánított cég

dr. Magyar Attila

ügyvéd

Magyar-Hajós-Dobos Ügyvédi Iroda

Külföldi kiküldetés – alkoholos ital elszámolása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 február
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 1 2 3