hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tévedések a nyugdíjról: mi lesz azzal az időszakkal, amelyre nem fizeti meg a munkaadó a járulékot?

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

A foglalkoztató társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeit a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) részletesen taglalja, rendelkezik a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, járulékmegállapítási, -levonási és -bevallási szabályokról. Adódik a kérdés, hogy mennyiben befolyásolja a foglalkoztatott, tehát a biztosított ellátásra való jogosultságát, ha a munkaadó egyáltalán nem vagy csak részben teljesíti ezen kötelezettségeit? E problémát írásunkban a nyugellátás szempontjából vizsgáljuk meg.

Kezdjük a bejelentési kötelezettséggel, melynek a foglalkoztatónak az Art. vonatkozó előírásai szerint a biztosítási jogviszony kezdetére vonatkozóan főszabály szerint legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell eleget tennie. Abban az esetben, ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, a bejelentést legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni. Ez a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok (választott tisztségviselői jogviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jellegű jogviszony) esetében jöhet szóba, hiszen ezek esetében csak a kifizetéskor lehet a biztosítási kötelezettségről dönteni.

Olvassa el az Adózóna „Tévhitek a nyugellátással kapcsolatban: részmunkaidőben hosszabb idő alatt lesz meg a 40 év?” és „Újabb tévhit a nyugellátással kapcsolatban: a nyugdíj előtti évek keresete döntő jelentőségű?” című írását!

A biztosítotti bejelentésnek elsődlegesen az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság miatt van jelentősége, a nyugdíjbiztosítást érdemben nem érinti. Ugyanakkor elmulasztása jelzésértékű lehet arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztató eleget tesz-e a társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeinek.

Ezzel összefüggésben a Tbj. 66. paragrafusának (4) bekezdésére érdemes felhívni a figyelmet, miszerint a foglalkoztató és az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásába való bejelentésre kötelezett más személy vagy szerv legkésőbb a bejelentést követő napon, illetve a biztosított vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy kérésére három munkanapon belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni a biztosított, illetve az egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy részére, amely tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a nyilvántartási kötelezettség szabályait, és megtudhatja, jár-e hátránnyal a biztosítottra nézve, ha a foglalkoztató nem vallja be, illetve nem fizeti meg utána a járulékot!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kft. üzletrész eladása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Házhoz járó kozmetikus – iparűzési adó

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink